Belföld

Puch László: Gyurcsány alakítsa meg a saját pártját!

Ez itt egy nagyon hosszú, viszont felettébb érdekes interjú az MSZP talán legerősebb emberével. Tíz éven át volt a párt pénztárnoka, állítólag ő az egyetlen "komcsi", akit komolyan vesz a túloldal fő gazdasági háttérembere, Orbán bizalmasa, Simicska Lajos. Ritkán áll a nyilvánosság elé, és most azt mondja: lehetőleg ne szakadjon a párt, de Gyurcsány, ha nem képes alkalmazkodni, álljon odébb.

Mikorra tervezi a királycsinálást?

Királyokra mifelénk nincs igény, nálunk demokratikus vezető irányítja a pártot, a mostanit Mesterházy Attilának hívják.

Úgy tudni, ön találta ki Mesterházyt pártelnöknek.

Nem kellett kitalálni, ügyes ő, az elmúlt négy-öt évben jött fel, mint a buzgár. Én csupán annyit segítettem, hogy felkínáltam neki: ha szeretne pártelnök lenni, szívesen támogatom.

Plusz, gondolom, megfuttatta a nevét.

Meg.

Mesterházy novemberben azt ígérte: újévre rend lesz a szocialistáknál, eldől végre, ki a főnök, milyen pártot akarnak, és mi lesz a burjánzó platformokkal. Ehhez képest nagyobb a káosz, mint három hónapja.

Tévedés, a párt napi működésében nyoma sincs a zavarnak. Ami a káosz látszatát kelti, az a valóban zűrös platformosdi. Sajnos, bár egykor ezekben a műhelyekben formálódott a politikánk, idővel személyi ambícióknak rendelődtek alá.

Gyurcsány platformja is ilyen?

Az ő platformja párt a pártban. Neki nemcsak ambíciói vannak, hanem víziói is. Meglátjuk, mi sül ki belőle.

Gyurcsány egy Bauer Tamástól Vitányi Ivánon át Debreceni Józsefig érő MSZP-t képzel. Mesterházy viszont azt mondja: „Már a jelenlegi, sok platformot magába foglaló párt is nagyon széles, elképzelések és gondolatok sokaságát foglalja magába. Ezt sem kis feladat koordinálni. Ha tovább tágítjuk, az a párt fölrobbanásához vezet.” Melyikükkel ért egyet?
Katt Puchért - Képgaléria, Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Katt Puchért – Képgaléria, Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Gyurcsány verziójában kizárólag az Orbán-ellenesség kötné össze a résztvevőket, ezért alkalmatlan a hosszú távú politizálásra.

Tudtommal párton belül ön már az országgyűlési választások előtt amellett érvelt, hogy nyilvánosan tagadják meg a gyurcsányi múltat. Ám Mesterházy megvétózta az ötletet, attól tartva, hogy egyesek utóbb erre kennék a súlyos vereséget. Így történt?

Zajlottak belső viták. Amit ezeken fogalmaztam meg, azt nem a nyilvánosságnak szántam.

Most mi a terve Gyurcsánnyal?

Jobb lenne tudni végre, neki mi a terve. Erős egyéniség, eldönti, mit akar. Egy a fontos: senki nem tehet olyat, ami szétszakítja a pártot.

A volt miniszterelnök egy ajkai lakossági fórumon arról beszélt a minap, hogy „az MSZP átalakításával a Fidesszel szemben álló, demokratákat összegyűjtő, lényegében új pártot kell létrehozni”. Értsd: vagy az enyém lesz a párt, vagy kettészakítom.

Lehet így is érteni ezt a mondatot. Ha valóban ilyesmi jár a fejében, talán az lenne a legjobb, ha ránk hagyná a baloldal képviseletét, ő pedig megalakítaná a maga liberális-demokrata pártját. Aztán majd a választások közeledtével mindenki eldönthetné, részese kíván-e lenni a Fidesszel szemben felálló koalíciónak. A jelenlegi bizonytalanság sajnos számos konfliktust generál az MSZP-ben, és rengeteg energiát visz el az érdemi politizálástól.

Gyurcsány pénteken évértékelőt tart. Amivel ismét kiverte Mesterházynál a biztosítékot. „Az nem jó, ha az látszik a pártból, hogy két hatalmi centruma van, az egységes erő képét kell felmutatni” – ezt mondta az elnök. Tán tényleg közel a végkifejlet.
Fotó: Neményi Márton, Figyelőnet

Fotó: Neményi Márton / fn.hu

El kell dőljön, milyen pártot akar a többség. Szerintem a balközép státus hívei lesznek többen, és ebben az esetben Gyurcsánynak döntenie kell: alkalmazkodik vagy kilép.

Mikor lesz ez?

Hamarosan.

Február 26-án választmányi ülést tart az MSZP.

Mint szinte minden hónap utolsó szombatján. Amúgy jó dátum az a február 26., de addig, ha kérhetem, hagyjuk Gyurcsányt.

Nézzünk akkor 2014-re. Sokak szerint Bajnai lehet a szocialista megoldás.

2014? Hol van az még? Egyelőre annak örülünk, hogy elértük: az MSZP nélkül nem létezhet a Fideszt leváltani képes koalíció. Ráérünk 2013-ban megtalálni azt az embert, aki a legnagyobb eséllyel veheti fel a harcot Orbán ellen. Ez a jelölt lehet Bajnai, Mesterházy, vagy bárki más. A ’98-as vereségünk után Kovács Laci vezette a pártot, és csak 2001-ben neveztük meg a miniszterelnök-jelöltünket.

Úgy tudni, annak idején közvélemény-kutatások alapján rajzolták meg a Medgyessy-profilt.
Fotó: Neményi Márton, Figyelőnet

Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Azt mindenesetre tudtuk, hogy olyan személy nem győzhet Orbán ellen, aki végigkardozta a négy évet. Egy a szakmájában elismert presztízsférfire volt szükségünk. Lehetett volna ez Németh Miklós, de Kovács Laci végül Medgyessyt választotta. Aki bődületesen jó teljesítményt nyújtott a kampányban. Hogy 2013-14-re, milyen figurát kell előállítanunk, ma még rejtély.

Most aligha van az a kutatás, ami képes kimozaikozni Orbán 2014-es legyőzőjét.

Nehéz lesz. Bár Orbán agresszív politikája könnyen visszaüthet a

 

Akkora verést kaptunk, amiből lehetetlen pár hónap alatt felállni.

Fideszre, azért én rendre emlékeztetem vehemens párttársaimat: az 1998-as vereségünk idején 40 százalékot szereztünk, mégis két évbe telt, mire utolértük magunkat. Ehhez képest 2010-ben mindössze 19 százalékunk volt. Akkora verést kaptunk, amiből lehetetlen pár hónap alatt felállni. A soraink rendezéséhez idő kell épp úgy, mint ahhoz, hogy kiábránduljon a társadalom a Fideszből.

A Fidesz már most bebetonozta magát: kétharmados és sokéves mandátumokkal övé az Állami Számvevőszék, a Médiahatóság, a legfőbb ügyész, a köztársasági elnök, hamarosan az övé lesz a jegybank és a monetáris tanács. Ezek így együtt ellehetetleníthetnek egy túloldali kormányzást.

Így igaz.

Harcos szociktól azt hallani, hogy kíméletlenül, zsarolással, lehallgatással, kompromittálással, bíróság elé citálással kell majd szétkergetni a most felállt elitet. Ha valami csoda folytán három, hét, tizenegy vagy akárhány év múlva kormányra jut az MSZP, ön is támogatja majd a vérbosszút?

Én a demokrácia maradéktalan helyreállítását támogatom.

Tölgyessy Péter attól tart, hogy egyre nagyobb amplitúdóval kilengő politikai inga veri majd szét a magyar társadalmat.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Biztos igaza van, nálam sokkal jobban ismeri a Fideszt. Én békességet szeretnék.

Orbán hiszi, hogy a „komcsik kisöprésével” most történt meg a rendszerváltás.

Csak azt felejti el, hogy az ő kormányában sokkal több régi elvtárs ül, mint mondjuk a Bajnai-kabinetben. A fülkeforradalom hevületében él, nem hajlandó együttműködni, nem tesz és nem is vár el gesztust. Az ő szemében minden ellenzéki ellenség, hiszen veszélyezteti a hatalmát.

Ön is ellenség?

Miért lennék más?

Mert legendásan jó kapcsolatot ápol a Fidesz első számú gazdasági háttéremberével, Simicska Lajossal.

Jól mondta: legendásan. Meg mesésen. De én már régóta nem hiszek a mesékben, és szerintem ön is kinőtt már abból a korból.

A minap Rangos Katalin – nyilván ő is hisz még a mesékben – a Klubrádióban azt kérdezte öntől, megadná-e neki Simicska mobilját. Azt válaszolta neki: legföljebb a MAHÍR központi számát tudná kikeresni egy nyilvános adatbázisból. Azért én most szívesen belenéznék a maga mobiljának a telefonkönyvébe. Mondjuk az S betűnél.

Nem találná ott Simicska elérhetőségét.

És az L-nél?
Katt Puchért - Képgaléria, Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Katt Puchért – Képgaléria, Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Ott is hiába keresné.

De azért csak ismerik egymást?

Ismerjük, és ezt én normálisnak tartom. Sok fideszessel vagyok beszélő viszonyban. Mindig megegyezéspárti voltam. Igaz, amikor valamely parlamenti ügyben, gazdaságpolitikai kérdésben közel álltunk a közös állásponthoz, rendszerint elbuktunk. Részben a Fidesz kompromisszumképtelenségén, részben azon, hogy néhányan olykor a mi oldalunkon is igényelték az ellenségképet.

Sok fideszessel vagyok beszélő viszonyban. Mindig megegyezéspárti voltam.

Mit takar az imént említett gazdaságpolitikai együttműködés?

Vannak az ország jövője szempontjából fontos beruházások.

Úgymint?

Mennyi ideje van? Napokig sorolhatnám.

Sorolja csak.

Majd máskor.

Ön másfél évtizede már a háttérből mozgatja a szálakat. Sosem lépett a nyilvános politika első vonalába, államtitkár is mindössze egyetlen egyszer volt, 2008 májusától a gazdasági minisztériumban, de lemondott hamar. A tavalyi kormányváltás után úgy hírlett, ön lesz az Országgyűlés egyik alelnöke – végül még azt sem vállalta el. Miért?
Fotó: Neményi Márton, Figyelőnet

Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Jobb nekem a háttérben.

A már említett klubrádiós interjúban mókásan azzal magyarázta az alelnöki poszt visszautasítását, hogy „jöjjenek inkább a fiatalok, Ujhelyi Pista kiváló jelölt”.

Komolyan beszéltem. Az nincs rendben, hogy mi, „öregek” a fiatalításról papolunk, miközben minden pozíciót elfoglalunk. Ettől függetlenül jól esett, amikor Mesterházy Attila felkínálta a Ház alelnöki posztját.

Ön komoly döntések részese volt. Kielégíti, hogy egész életében szürke eminenciás marad?

Nincs másra ambícióm.

A politikus olyan állatfajta, hogy minél magasabbra akar kerülni.

Egy része. De van olyan alfaja is, aki nem tör a rivaldába.

Attól tart, hogy ha fényre megy, „hivatalból” kicsinálják, és az ezek szerint nem is legendásan jó kapcsolata sem menti meg a jobbos kartácstűztől?

Sosem tettem olyat, amiért kicsinálhatnának.

Tényleg?
Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Tényleg. Tudom, mesélnek mindenfélét, de semmi sem igaz, egytől egyig mind a pártpénztárnokság miatt keltett legenda. Félelmem talán csak amiatt van, hogy az igazságszolgáltatásban ma nem az igazság az első, hanem a politikai szándék.

Ön sok éve az MSZP első számú pénzembere, méghozzá olyan pártfinanszírozási rendszerben, amelyben lehetetlen törvényesen működtetni egy nagy pártot.

Igenis lehet. Törvényesen működünk.

Egyéni országgyűlési képviselőktől hallottam, hogy „kampányban jött a Puch Laci, a kezembe nyomott kétmillió forintot, hogy használd belátásod szerint, Bélám, számla nem kell, köszönjük a munkádat”. A kétmillió aztán elment plakátra, szórólapra, benzinre, csupa fontos dologra, amivel csak az a baj, hogy a törvény szerint választókerületenként legföljebb a semmire sem elég egymillió forint költhető.

Legendák ezek is.

Tudni, hogy zsebes pénz nélkül működésképtelen a rendszer. A zsebes pénzt pedig valakinek elő kell teremtenie, amitől viszont támadható, zsarolható, akár bíróság elé citálható lesz. Nem jó. Húsz év miért volt kevés rendbe tenni a pártfinanszírozást?

Minden kísérletünk elvérzett az ellenzéken.

Miért?

A Fideszt kérdezze erről. Meg a többi pártot.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Megint csak a legenda szerint a pártfinanszírozásra elinduló közforintok mindössze egytizede érkezik meg a címzetthez, a többi kézen közön eltűnik. A közvetítők járnak jól. Magyarország viszont akkor járna jól, ha az Országgyűlés a jelenlegi többszörösére emelné a pártoknak juttatott állami összeget, majd keményen ellenőrizné az új szabályok betartását.

Az MSZP ilyen, vagyis átlátható szabályozást javasolt. Egyetértek azzal, hogy ez Magyarország érdekét szolgálná.

A már citált fn-interjúban Mesterházy csalódottan közölte, hogy számos nagyvállalkozó, aki sokat köszönhetett az MSZP-kormányoknak, a bukás után azonnal elfordult a párttól.

Nézze, míg a Fidesz-barát tőkések mindig is bátran vállalták identitásukat, addig mi álszenten kezeltük, hogy akadnak hozzánk közel álló vállalkozók. Az is hiba, hogy – a jobbosokkal ellentétben – a bennünket támogatók nem a közösséghez, hanem valamelyik pártvezetőnkhöz csapódtak.

Mi soha senkit nem tettünk taccsra pusztán azért, mert nem a mi barátunk.

Így válhatott gyakorlattá, hogy ha az egyik szocialista politikusnál nem érték el, amit akartak, a másik segített nekik. Amúgy Vitézy és Széles miért bátrabb, mint Leisztinger és társai?

Talán mert mi soha senkit nem tettünk taccsra pusztán azért, mert nem a mi barátunk. Ellentétben a Fidesszel, aki a politikában és a gazdaságban is minden pozíciót magának akar. Nem kell ellenerő, nem kell ellenzék, nem kell ellenvélemény, maximum egy Szili fér el a hajtókáján.

Az egyik legismertebb, egykor balos vállalkozó, Leisztinger Tamás a kormányváltás után a teljes ingatlanportfólióját eladta Simicska Lajosnak, állítólag negyvenmilliárd forintért, és „kikesselt”. Kommentálná a hírt?

Nem. No comment.

Miért?

Mert a vállalkozók közötti megállapodások nem politikai zsaroláson alapulnak.

Pénzemberek nélkül mi lesz az MSZP-vel?
Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Lassan felépül majd egy új kör.

Épp az imént mondta, hogy a vállalkozók félnek segíteni a pártját.

Ahogy gyengül a Fidesz és erősödik az MSZP, oldódik a félelem. A mai Fidesz már nem a régi, egységes alakulat. Több erőközpont működik benne, melyeket csak addig képes összetartani a hit, amíg létezik a párt jelenlegi társadalmi támogatottsága.

Mi lesz a mára teljesen legatyásodott balos médiabirodalommal? Ezzel kapcsolatban ön a Klubrádióban a következőt mondta: „Érdemes lett volna végiggondolni, hogy hogyan és miért kell legalábbis ellenzéki időkre felkészülni. Ez elmaradt. Azt gondolom, hogy a mindenkori pártelnöknek és volt miniszterelnöknek ezen érdemes elgondolkodni.” Konkrétan mi maradt el?

Amikor már látszott, hogy ellenzékbe kerülünk, lépéseket kellett volna tenni, hogy a váltás után ne legyen kiszolgáltatott a baloldali média.

Az utolsó két évben, amikor már látszott, hogy ellenzékbe kerülünk, lépéseket kellett volna tenni, hogy a váltás után ne legyen kiszolgáltatott a baloldali média.

Milyen lépéseket? Állami kamuhirdetésekkel hizlalni fel a baráti portfóliót a nehéz időkre?

Magánbefektetők stabilizálhatták volna a médiumokat.

Értékelné a balos sajtó állapotát?

A Népszabadság szétesett, tévedései miatt komoly belső válsággal küzd. A Népszava is nehéz helyzetbe került, hasonlóan a Klubrádióhoz, a 168 Órához és az ATV-hez.

Mi lesz most?

Mindent megteszünk, hogy segítsük a sokszínű média fennmaradását.

Hogyan?

Baráti és egyéb szálak mentén próbáljuk életben tartani mindet.

Miből? Az MSZP tavaly ingatlanokat vásárolt hitelből, egymilliárdos adósságot halmozva fel, a pártalapítványban mindössze félmilliárd forintjuk van, az éves állami támogatás a működésre sem elég.

Jó szavakkal, támogatók felhajtásával is van esély eredményesnek lenni.

Vagyis csak maradt pár vállalkozó.

Pár… Kétségtelenül könnyebb lenne, ha nem szenvedtünk volna ekkora vereséget. Nem volt törvényszerű.

Maguknak köszönhetik.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Nem csak magunknak. Vereségünket súlyosbította, hogy az Orbántól amúgy zömmel ódzkodó értelmiség még akkor is bennünket rugdosott, amikor már egyértelmű volt a bukásunk, és csak a kétharmad volt kérdéses.

A sajtó szerepére céloz?

Arra is.

A sajtónak nem az a dolga, hogy „belátó” legyen és „kiegyensúlyozzon”, hanem az, hogy indokolt kérdéseket tegyen fel és számon kérjen. Ami ráadásul 2002 és 2010 között – talán az utolsó másfél évet kivéve – kevéssé sikerült.

Nem akarom másra kenni a vereséget. Sajnos sok mindent ígértünk, és kevés ügyet oldottunk meg. Sőt: többször is hosszasan ecseteltük, hogyan fogjuk megnyúzni a népet vizitdíjjal, tandíjjal, illetékekkel, ingatlanadóval, aztán persze egyikből se lett semmi, de az emberek mégis úgy élték meg: vér

Magam is jó módban élek, miért tesznek pluszpénzt a zsebembe?

folyik. Emlékszik, az MSZP hogyan emelt áramdíjat? Heteken át a nyilvánosság előtt vitatkoztunk, és mire meghoztuk az elkerülhetetlen döntést, utált bennünket a nép. Mit csinált a Fidesz? Egyik reggel szép csendben bejelentették a drágulást. Bár a gazdaságpolitikában lennének ennyire talpraesettek. Ott van rögtön a kormány adópolitikája, ami a kiskeresetűeket sújtja, a gazdagokat pedig indokolatlanul támogatja. Magam is jómódban élek, miért tesznek pluszpénzt a zsebembe?

Ettől elvileg nő a belső fogyasztás, nő az adóbevétel, a megtakarításokból munkahelyek születnek.

Dehogy születnek! Nem fogok több tejet, kenyeret, felvágottat vásárolni, a magyar gazda nem tud több terméket eladni. Tudja, mire megy majd el a többlet? Drága autóra, külföldi nyaralásra, esetleg megtakarításra – egyik sem teremt itthon munkahelyet. Eközben az intézkedés ötszázmilliárdos lyukat üt a költségvetésen. Ami több, mint az összes különadóból befolyt pénz. Megint csak azt kérdezem: mi értelme ennek?

Simicska mit mond?

Nem tudom. Kérdezze talán meg őt.

Ő már nem az én magasságom. Egyébként elképzelhetetlen, hogy az Orbán célja az alacsony adókulccsal, hogy olcsón lehessen külföldre menekített vagyonokat legalizálni?

Az nem adókulcs, hanem elsősorban bizalom kérdése, hogy hazahozza-e az ember a Bécsben tartott megtakarítását. Amíg a jómódúak úgy hiszik, hogy a kormány bármikor einstandolhatja az itthoni bankszámlákat, eszük ágában sincs változtatni.

Néhány tízezren vannak ők. De mi lesz a legszegényebbekkel, az alsó egymillióval, akiknek a sorsán a szocialista kormányok sem tudtak jottányit sem javítani?

Ez a politika végképp lemondott róluk. Nem tud mit kezdeni velük, ezért úgy tesz, mintha nem is léteznének. Végtelenül cinikus álláspont. Az ország egyes területein lassan a harmadik generációs munkanélküliek lépnek munkaképes korba, ők teljesen esélytelenek, ezért kezelhetetlenek is. Sok iskolában már ma biztonsági őr áll a kapuban, az Ormánság egyes falvaiban az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a havi tízezer forintot. Pintér Sándor utalt is rá közvetlenül a kormányváltás után, hogy nőni fog a megélhetési bűnözés. De van más baj is. Ma az első osztályos kisgyermekek harmada mélyszegénységből, teljes kilátástalanságból jön. Húsz év múlva a hasonszőrű generációk adják majd a munkaerőpiac negyedét, aztán harmadát, felét… Hiába létesülnének munkahelyek, nem lesz, aki képes elvégezni a feladatot, nem lesz, aki nyugdíjjárulékot fizessen, és eltartsa az öregedő társadalmat. Ez a gazdaságpolitika már középtávon a szakadékba kormányozza az országot.

 

Életút

Puch László 1953. november 7-én született Lánycsókon.

Középiskolai tanulmányait Pécsen, a Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakközépiskolában végezte. Üzemgazdász diplomát 1980-ban Budapesten, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán kapott.

1976-tól 1982-ig a Mohácsi ÁFÉSZ-nél dolgozott, 1983-ban megválasztották a Bólyi ÁFÉSZ elnökének. 1993 és 1995 között a Népbolt Rt. ügyvezető igazgatója, 1995-től 1996-ig a Titán Rt. vezérigazgatója.

1994-től országgyűlési képviselő. 1998-tól 2002-ig Mohács önkormányzati képviselője. 1998 szeptemberétől az MSZP pénztárnoka volt egészen 2008 májusáig, amikor a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára lett. Utóbbi hivatalát egy éven át töltötte be.

Nős, felesége Görgői Éva. Három gyermekük van: Eszter (1976), Hajnalka (1978), László (1989).

Ajánlott videó

Olvasói sztorik