Pénteken megszületett, és a héten nyilvánosságra kerül egy két részből álló dokumentum, amely egyrészt feltárja a felsőoktatás legalapvető problémáit, másrészt kijelöli a megoldás útjait – mondta el az MR1-Kossuth Rádió hétfő reggeli műsorában az oktatásért felelős államtitkár. Hoffmann Rózsa megjelölte az iromány műfaját is:”alapvetés”.
Ahhoz képest, hogy decemberben lezártnak nyilvánították a felsőoktatási törvény koncepciójáról a vitát, és a dokumentumot kisebb korrekciókkal, de szinte az eredeti formájában akarta az államtitkár beterjeszteni a miniszterek elé, furcsa most a nagy hurráoptimizmus, amivel a kormányszóvivő beszámolt a sikerről.
Inkább úgy tűnik, a kormány a Navracsics Tibor által összehívott – az államtitkárság, a társminisztériumok, valamint a diákszervezetek, a felsőoktatási intézmények képviselői részvételével lezajlott – találkozókon megszületett kompromisszummal próbál kievickélni a decemberi törvényalkotási fiaskóból. A Hoffmann Rózsa államtitkár vezényletével megszületett felsőoktatási koncepciót ugyanis élesen bírálták: az MTA elnöke, a hallgatók, a rektorok, oktatáskutatók és a szakszervezetek is. Az oktatási államtitkárság ugyan többször hangoztatta, hogy rengeteg támogató javaslatot kaptak a november-decemberi „e-mail-es nemzeti konzultáción”, ám ezeket nem hozták nyilvánosságra. A bírálatok pedig Hoffmannék szerint azért ilyen hevesek, mert új szemlélettel, vitaanyagként hozták a koncepciókat nyilvánosságra, és nem volt erre „felkészülve a közvélemény”.
Baljós jelek
Politikailag a legerősebb „pofon” karácsony előtt érte az államtitkárt, amikor a Fidesz–KDNP-frakció oktatási munkacsoportja egy egyeztetésen bejelentette, hogy az akkori formájában nem támogatja a felsőoktatási törvény koncepcióját. Ahelyett egy szikárabb, csak az alapelveket és a célokat megfogalmazó előterjesztést tartottak kívánatosnak, s ennek alapjául Pálinkás József MTA-elnök javaslatát képzelték el. Bár Pokorni Zoltán korábban is bírálta a vitaanyagot (csakúgy, mint a közoktatási tervet), a kormánypárti frakció általa vezetett munkacsoportjának egyhangú álláspontja óriási kudarc volt Hoffmann Rózsa számára.
A másik baljós jel a Hoffmann-terv fölött a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖOK) által márciusra kilátásba helyezett országos sztrájk volt. Az államtitkárság korábban többször egyeztetett a HÖOK-kal (is), ám érdemben nem közeledtek az álláspontok. December közepén Hoffmann kijelentette, hogy több egyeztetésre nem lesz lehetőség, ekkor a hallgatók is „bekeményítettek”, és kijelentették, hogy a koncepció vitára is alkalmatlan, és megkezdik a demonstráció szervezését.
Mégsem lesz sztrájk, ha…
Hogy végül lesz-e diáksztrájk, arra a pénteki egyeztetés fényében Nagy Dávid HÖOK-elnök azt a dodonai választ adta az fn.hu kérdésére, hogy talán nem, hisz „most úgy tűnik, jó irányba mennek a dolgok”. Nagy szerint a Navracsics Tibor vezetésével lezajlott pénteki egyeztetés eredményeképp abban állapodtak meg, hogy a résztvevők által elkészített kétszer kétoldalas dokumentum lehet az alapja a felsőoktatási reformnak. A javaslatokat az államtitkárság most összegyúrja, kedden visszaküldi a feleknek, és akár már másnap nyilvánosságra kerülhet. Tehát az eredeti, sokak által bírált kerettörvény-koncepció egyelőre süllyesztőbe (vagy minimum parkolópályára) kerül.
A HÖOK-elnök hozzátette, kérték, hogy a további kodifikációs munkába is vonják be őket, szeretnének ugyanis beleszólni a törvénykoncepció végelegesítésének folyamatába, a részletek kidolgozásába is. Még nem lezárult ügy tehát „a nagy felsőoktatási egyezség”, de kétségtelenül az első lépés megtörtént a kompromisszum felé. Hogy végül utcára vonulnak-e a hallgatók, az a közeljövő egyeztetési folyamatán múlik.
A rossz csoda
Hoffmann Rózsa az MR1 reggeli műsorában úgy fogalmazott, hogy rossz kompromisszumot a Navracsics-tárgyaláson nem kellett kötniük, s kijelentette, „ha valamilyen rossz csoda folytán olyan irányt vennének a dolgok, hogy ennek a három törvénynek az alapvetését nem lehetne átvinni, az számomra azt jelenti, hogy nem vállalhatom tovább”. Azaz, ha bukik valamelyik koncepció, az államtitkár is bukik vele.
A kormány tavaszi munkatervében csak a felsőoktatási törvény szerepel, de Hoffmann úgy nyilatkozott, hogy szeretné a közoktatást és a pedagógusokat érintő törvényeket is beterjeszteni a miniszterek és a képviselők elé. Az e dokumentumokról nyilvánosságra került számos bírálat azt sejteti, hogy sok hasznát veheti még az oktatási államtitkárság Navracsics Tibor kompromisszumkeresési és „rossz csoda”-hárító technikáinak.
