Itt nem középen van az igazság – jelentette ki a 2006 őszi eseményekről szólva Gulyás Gergely. A jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság fideszes elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a történtek miatt a szocialista-szabaddemokrata koalíció nemcsak az akkori parlamenti ellenzékkel került szembe, de egy példátlanul széles civil, társadalmi és közéleti összefogással is. “Ha normális közéletet akarunk, akkor a pozitívumokat is el kell ismerni minden oldalon, és az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezúttal Schiffertől Gaudiig, a Helsinki Bizottságtól a TASZSZ-on, a Fideszen és a KDNP-n át a nemzeti jogvédőkig a közélet tisztességes résztvevőinek rendkívül széles összefogása alakult ki a jó ügy mellett” – emelte ki a fideszes politikus, aki a rendszerváltás óta eltelt két évtized egyik legfontosabb eseményének és egyúttal a jogállam csődjének minősítette a történteket.
Gulyás Gergely szerint Nyugat-Európában már sokkal kisebb kormányzati hibák, morális kisiklások is hasonló utcai megmozdulásokhoz vezethetnek. Csakhogy a nagy múltú demokráciákban az e féle események már a kezdet kezdetén teljesen más irányt vesznek, és a politikai vezetés vállalja a felelősséget tetteiért, nem várja meg, amíg a felelősségre vonások elmaradása miatt felbőszült társadalom megpróbálja maga kikényszeríteni a szükséges változásokat. Az albizottság éppen azért dolgozik, hogy többé a magyar politikában se maradhassanak következmények nélkül a hibák, bűnök.
A politikai felelősség megállapításával kapcsolatban a fideszes politikus elmondta: több olyan esemény zajlott le, amely pusztán rendőrszakmai hibákkal nem magyarázható. Ilyen például az MTV-székház ostroma, illetve átadása, vagy az október 23-ai Fidesz nagygyűlés befejezése után 51 másodperccel elrendelt lovasroham, ám a konkrét bizonyítékok még hiányoznak a politikusok személyes felelősségének megállapításához, a történtek fő felelősei, a szocialisták pedig még a minimális önkritikára sem hajlandóak, nem is vesznek részt az albizottság munkájában.
A fideszes képviselő számára a testület üléseinek egyik legmegrendítőbb szakasza volt amikor fiatal lányok számoltak be arról, hogy teljesen ártatlanul vertek, kínoztak őket a rendőrségen, a bv-intézetekben, és megdöbbentő volt az a “cinizmus és szakbarbárság” is, amellyel az áldozatok sorsához viszonyultak egyes ügyészségi vezetők, akik nyilvánvalóan nincsenek tisztában azzal, hogy hivatásuk gyakorlása során a tévedésnek drámai következményei lehetnek, büntetlen előéletű, rendezett családi körülmények között élő ártatlan fiatalok kerülhetnek tömegesen a börtönbe.
Gulyás Gergely leszögezte: a vizsgálati feladatokat ellátó parlamenti bizottságok szabályozása valóban kiforratlan, az viszont vitán felül áll, hogy a testület előtt mindenki köteles megjelenni és tájékoztatást adni. Ezt pontosan tudja a magyar közélet túlnyomó része, hiszen azok is eljöttek, akik tudták hogy kellemetlen kérdéseket kaphatnak. Ezért különösen megdöbbentő, hogy a szocialista frakció nyílt alkotmánysértésre hívott fel, és ennek engedelmeskedve tagadta meg a részvételt Szilvásy György volt titokminiszter, majd pedig Gyurcsány Ferenc is.
A volt miniszterelnök egy alkotmánybírósági határozatból kiragadott félmondatra hivatkozva állította, hogy nem alkotmányos kötelezettsége az albizottság előtti megjelenés, ám a határozat egészének ismeretében az önkéntesség kizárólag a bizottsággal való együttműködés módjára vonatkozhat, például egy bíró esetében, de nem a megjelenésre – mutatott rá a fideszes politikus.
A testület utolsó ülésére valószínúleg kedden kerül sor. A vizsgálati jelentést október 23-a előtt szeretnék közzétenni.
