Belföld

Az iskolák nem ismerik fel a tehetséget

A rossz tanulókban is ott rejtőzhet a tehetség ígérete, ám az iskolák többségében sem felismerni, sem kibontakoztatni nem tudják ezeket a képességeket.

Szakkörök, kézműves foglalkozások, sport- és táncórák, táborok – felsorolni is nehéz a lehetőségeket, amelyeken a taktaharkányi Apáczai Csere János Általános Iskola diákjai részt vehetnek az intézmény komplex tehetséggondozó programja keretében. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistelepülés iskolájának tanulói az órákon is szintjüknek, képességeiknek megfelelően vehetnek részt: a matematikát, magyart és idegen nyelvet különböző csoportokban tanulják.

Taktaharkányi foglalkozások. Az egyik sikeres hazai tehetséggondozási program elindítói szerették volna megakadályozni, hogy iskolájuk kiemelkedő képességű tanulói elkallódjanak.

Taktaharkányi foglalkozások. Az egyik sikeres hazai tehetséggondozási program elindítói szerették volna megakadályozni, hogy iskolájuk kiemelkedő képességű
tanulói elkallódjanak.

A tehetséggondozási program azután indult be az iskolában, hogy Fükőné Szatmári Melinda igazgató egy továbbképzésen megismerkedett a téma szaktekintélyével, Balogh Lászlóval. Azóta a tantestületből négyen tettek szakvizsgát a témában, tizenegyen végezték el az önkormányzat által támogatott tanfolyamot, egyikük pedig a Debreceni Egyetem posztgraduális szakértői képzésén vett részt. A tanultakat hamar átültették a gyakorlatba is. „Egyértelmű volt mindannyiunk számára, mennyire fontos, hogy a tehetséges gyerekek ne kallódjanak el, vagy ne kényszerüljenek arra, hogy más településen keressék az igényeiknek megfelelő oktatást” – mondja az igazgatónő.

Az iskola felelőssége

A taktaharkányihoz hasonló ígéretes kísérletek ellenére Gábor Kálmán oktatáskutató borús képet fest a hazai tehetséggondozásról. Véleménye szerint az iskolák zöme nincs felkészülve arra, hogy felismerje diákjai tehetségét. Pedig erre nem csak azért van szükség, mert a közoktatási törvény ezt a feladatot egyértelműen az iskolákra rója, hanem azért is, mert az utóbbi évtizedek társadalmi változásai egyre inkább szükségessé tennék, hogy az iskolarendszer ne csak egy szűk elit kiválasztására legyen alkalmas. A kilencvenes évektől robbanásszerűen megnőtt az egyetemi és főiskolai férőhelyek száma. Míg a fejlettebb régiók városaiban szinte mindenki előtt nyitva áll a továbbtanulás lehetősége, és egyes szakokra akár közepes érettségi eredménnyel is be lehet kerülni, addig a hátrányos helyzetű településeken élők gyerekei gyakran a középiskoláig sem jutnak el. Ha a szülők maguk is alacsony iskolai végzettségűek, nem könnyen ismerik fel gyerekük képességeit, amelyek megfelelő szűrő- és fejlesztőprogramok nélkül az iskolában is rejtve maradhatnak.

Tehetséggondozás és felzárkóztatás

A Debreceni Egyetemen közel tíz
éve képeznek posztgraduális program keretében tehetséggondozó
szakértőket. Az egyetemen is oktatott, több elemből álló, komplex
tehetség- gondozási program fő pillérei:

FELMÉRÉS. A diákok
képességeit szakemberek segítségével, tárgyi ismeretektől függetlenül
mérik fel. A további pszichológiai vizsgálatok segíthetnek megérteni
például, hogy egy diák miért nem tud képességeinek megfelelően
teljesíteni.

DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS. Az iskolai órákon a
gyerekek kisebb, aktuális ismereti szintjüknek megfelelő csoportokban
tanulják az egyes tantárgyakat. A legjobbakkal akár nagyobb
csoportokban, a lemaradókkal mindenképp kis létszámban kell
foglalkozni. A csoportok átjárhatóak, felzárkózásuk után a diákok
feljebb léphetnek.

GAZDAGÍTÁS. A tanórákon kívül a
tehetség-ígéretként azonosított gyerekek délutáni külön foglalkozásokon
vesznek részt. Ezek kezdetben forgószínpad-szerűen ismertetik meg velük
a különböző tudományos és művészeti területeket. Felsőbb évfolyamokban
már a számukra érdekes szakkört látogathatják.

GYENGE OLDAL
FEJLESZTÉSE. A képességektől elmaradó teljesítmény egyik gyakori oka,
hogy a diáknak hiányoznak a megfelelő tanulási stratégiái; vagy családi
háttere, személyes problémái miatt nincs motivációja. Ha ez kiderül,
személyre szabott foglalkozás keretében ki lehet dolgozni a számára
legmegfelelőbb stratégiát.

ELFOGADÓ KÖRNYEZET. Az iskola saját
berkein belül gondoskodhat arról, hogy azok az osztálytársak is
elfogadóan viszonyuljanak a „kiválasztottakhoz”, akik nem résztvevői a
tehetséggondozó programnak. A szülők folyamatos tájékoztatása is fontos.

FELTÖLTŐDÉSI
LEHETŐSÉGEK. Ha csak az eredményekre hajt, könnyen kiéghet a gyermek,
vagy elszakadhat korosztályától, elveszítheti barátait, kapcsolatait.
Ezért az iskolának gondoskodnia kell megfelelő kikapcsolódási
lehetőségekről, szabadidős programokról.

Manapság a hazai iskolákban a tehetség egyetlen mércéje a tárgyi ismeretektől függő tanulmányi eredmény, a legkiemelkedőbbeknél pedig a versenyeken elért helyezés. „Pedig tehetséges bárki lehet, a kitűnő tanulók és a tanulmányi versenyeken jól szereplő diákok messze nem fedik le a jó képességű gyerekek összességét” – állítja Balogh László, a Debreceni Egyetem pedagógiai-pszichológiai tanszékének docense. Számos oka lehet, ha egy gyerek a képességei alatt teljesít. Motiválatlansága hátterében például az is állhat, hogy rég előrébb tart a többieknél, és halálosan unja az órákat.

Hollandiában és Németországban bevett gyakorlat, hogy pszichológiai tesztekkel mérik fel a gyerekek képességeit. Ezek lényege, hogy tárgyi ismeretektől függetlenül vizsgálják az intellektuális képességeket. Így olyan diákokra is ráirányíthatják a figyelmet, akikről tanáraik nem is gondolták volna, hogy igen jó képességűek. „A további személyiségvizsgálatok arra is fényt deríthetnek, mi áll a képességekhez mérten gyenge teljesítmény hátterében, és személyre szabott foglalkozásokkal ezeket a tényezőket is kompenzálhatja az iskola” – magyarázza Balogh László. Különösen a szociálisan hátrányos helyzetű, alacsonyabb iskolázottságú szülők gyerekei között fordulhat elő, hogy a szókincsük nem elég annak megértéséhez, amit a tanítójuk mond nekik, évekig is halmozva így a hátrányokat.

E felismerés jegyében indult útjára egy új projekt is. A tehetség ígéretét budapesti VII., VIII. és IX. kerületi, hátrányos helyzetű óvodások körében keresik az Aranyelme Tehetséggondozó Egyesület munkatársai. Akiket kiválasztanak, azok a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban kezdhetik az első osztályt az előkészítő után. „Szeretnénk, ha az iskola nem kudarcélményekkel kapcsolódna össze számukra” – mondja Szűcs Imre, az Aranyelme elnöke, egyben a Fazekas iskolapszichológusa.

Gyenge oldalak

Miként a tehetségek diagnosztizálásában, úgy a fejlesztésekben is nagyot fordult a szemlélet az elmúlt évtizedekben. A nyolcvanas években még a zseniképzést, az elitiskolákat és válogatott osztályokat tartották a legjobb megoldásnak. A kilencvenes évektől viszont az a trend, hogy a gyerekek szociális helyzete, etnikai hovatartozása, intellektuális képességei szempontjából egyaránt vegyes osztályok szolgálják legjobban a személyiségfejlődést és az esélyegyenlőséget. A tehetséggondozást pedig szakkörök, táborok, versenyek szervezésével kell megvalósítani. Emellett elvileg annak sincs akadálya, hogy a gyerek életkoránál felsőbb osztályba járjon, ha megvannak hozzá az ismeretei, vagy akár csak egy-egy tantárgyat tanuljon együtt az idősebbekkel. A nyugati országokban ez viszonylag természetes, nálunk azonban alig van rá példa. Balogh László szerint ennek az az oka, hogy a pedagógusok, az intézmények nincsenek felkészülve a megfelelő tárgyi tudású, ám egyéb tekintetben éretlenebb diákokkal való foglalkozásra.

Nem tűntek el a kiemelkedőknek magas szintű oktatást biztosító iskolák sem. Az egyik ilyen, különösen matematikai tehetséggondozásáról híres iskola a Fazekas. A tanórán belüli foglalkozások mellett itt is a délutáni szakkörök nyújtanak további ismereteket. Az idén hét olyan szakkörük is indult, amelyek nem csak saját nebulóik, hanem más iskolák diákjai számára is nyitottak, ezekkel elsősorban hátrányos helyzetű gyerekeknek szeretnének segíteni.

Az iskolák nem ismerik fel a tehetséget 2

A többi intézményben, különösen az általános iskolákban a pedagógusoknak egyszerre feladata a tehetségesek felismerése és fejlesztése, valamint a leszakadók felzárkóztatása. Gábor Kálmán szerint az intézmények erre végképp nem állnak készen, legtöbbjük képtelen a tömegoktatás keretein belül minden kihívásnak megfelelni. Az is előfordulhat, hogy az iskola, vagy annak fenntartója ellenérdekelt a többlet pénzt és energiát is igénylő foglalkozásokban. Sok önkormányzatnál egyszerűen arról kell dönteni, hogy e különórákra vagy inkább útfelújításra fordítják-e a meglévő keretet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik