A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy közép- és emelt szintű írásbeli vizsgája egyaránt 240 percig tart. Az új rendszerben – ellentétben a 2005. előtt tartott vizsgákkal – nem a rádióban mondják be a tételeket. Ez nem is lehetséges, hiszen a vizsgázók két – szövegértési és szövegalkotási – feladatlapot kapnak, amelyek kinézetre is leginkább egy vastag füzetre hasonlítanak.
Szöveget értenek, szöveget alkotnak (fotó: mti)
Középszinten a vizsgázóknak a szövegértési feladatlap kitöltésére 60, a szövegalkotásira 180 percük van. A vizsgázók először az előbbit oldják meg, ez után kezdhetik meg a szövegalkotást. A szövegértési feladat alapja általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok pedig ehhez tartozó, a szövegre utaló, vagy abból visszakereshető kérdések kifejtése, vagy megadott válaszvariációk közötti döntés. A szövegalkotási feladatlapnál a vizsgázó három eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásánál az elvárható terjedelem 500-1500 szó.
Emelt szinten az írásbeli vizsga nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból áll. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják. A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz kapcsolódik. A három szövegalkotási feladat különböző témáról, adott szempontú és műfajú önálló szöveg megírását szabja meg.
A nyolcadik
Ez lesz a nyolcadik olyan vizsgaidőszak, amelyik a 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi vizsga szabályai szerint zajlik. Nem csak tavasszal, hanem többször is az évben van lehetőség az egyetemi, főiskolai felvételit kiváltó vizsgázásra. A diákok döntő többsége azonban továbbra is a tavaszi időszakban maturál.
Idén a vizsgaidőszak június 27-ig tart, ez a középszintű szóbelik utolsó vizsganapja. Az írásbelik május 27-én zárulnak, a szóbelik június 5. és 27. között lesznek. A jelentkezők a „normál” érettségi mellett még hat fajta – előrehozott, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító – vizsgát tehetnek. A vizsgák 1165 helyszínen, 3414 érettségi vizsgabizottság közreműködésével zajlanak.
85 ezren eltűntek a rendszerből
Az előző évi tavaszi vizsgákhoz képest idén 800 fővel többen jelentkeztek érettségire, 125 546-an érettségiznek, akik együttesen 455 557 vizsgát tesznek le. A végzős diákok száma ezzel együtt csökken, várhatóan mintegy 85-86 000 diák szerez idén tavasszal érettségi bizonyítványt. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy több mint 10 000 diák a nyelvi előkészítő évfolyamok 2004. szeptemberi bevezetésekor öt éves középiskolai képzésbe került, ezért ők korosztályuknál egy évvel később, jövőre tesznek majd rendes érettségi vizsgát.
A látszatellentmondás könnyen feloldható. Egyre többen jelentkeznek ugyanis az egyes vizsgatárgyakból előrehozott érettségire a középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok közül: több mint 33 000 ilyen vizsgára készülnek a “kisebbek”. A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők pedig mintegy 9 ezer kiegészítő vagy ismétlő érettségit tesznek le, és több ezren élnek a szintemelő vizsga lehetőségével is.
Beás nyelv és hangkultúra
A 455 557 vizsgából 27 987 vizsga emelt szintű, 427 570 pedig középszintű vizsga. A diákok választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban – az idegen nyelven letett vizsgatárgyakat külön számolva – 182 tárgyból lesz középszintű és 96 tárgyból emelt szintű érettségi vizsga. Megmérettethetik magukat például arab, újgörög vagy éppen beás nyelvből, de katonai alapismeretekből, hangkultúrából vagy környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretekből is vizsgázhatnak.
Kamerák, őrök, tételek
Az érettségiket a 2005 őszén bevezetett szakmai és biztonsági eljárásrend szerint bonyolítják le most is. Rendkívül szigorú biztonsági előírások mellett készültek a tételek, amiket aztán kamerával és őrökkel figyelt raktárban tároltak. A legtöbb érettségi tételsort már hetekkel ezelőtt kiválasztották és legyártották, de a legtöbb végzőst érintő tárgyak – magyar, matematika, történelem, angol és német nyelv – tételeit csak a vizsgát megelőző harmadik munkanapon sorsolták/sorsolják ki. Ezeket aztán 48 óra alatt kell legyártani, becsomagolni, és kiszállítani a helyszínekre. A tételeket készítő nyomdát a gyártás alatt szintén biztonsági őrök őrzik, a gyártás folyamatát videokamerák rögzítik.
A tapasztalatok alapján (és nyilván a februári baki után, amikor megoldhatatlan feladat került a tételek közé) az érettségi feladatsorok tartalmi és formai ellenőrzésének amúgy is többlépcsős folyamatába a leggyakoribb tárgyak esetében még egy ellenőrzési fázist iktatott be a minisztérium. A vizsgatételek a lehető legkésőbbi időpontban, a vizsganap reggelén kerülnek ki az iskolákba, addig őrzésük az illetékes körzetközponti jegyzők feladata.
