Személyes hivatásának és a következő évek társadalompolitikai prioritásának nevezte Gyurcsány Ferenc az iskola és a kultúra ügyét az általa életre hívott Magyarország Holnap Oktatási és Gyermeksegély Kerekasztal eredményeit bemutató konferencián, amelyen oktatási szakértők, szociológusok, pszichológusok, közgazdászok és oktatáspolitikusok vettek részt.
Nemzeti programot gyúrnak
A miniszterelnök megnyitójában idézte azokat a nemzetközi összehasonlító vizsgálatokat, amelyek szerint a magyar iskolarendszerből kikerülő fiatalok 20-25 százalékának nincs szakképzettsége, a 15 évesek negyede nem érti az olvasott szöveget, illetve azt az adatot, hogy Magyarországon függ leginkább a családi háttértől az egyetemi diploma megszerzése. Egy olyan családból származó gyereknek, amelyikben a szülők csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, szinte esélytelen a diploma megszerzése. „Bár van kivétel: én is egy ilyen családból származom” – tette hozzá a miniszterelnök.
Gyurcsány Ferenc szerint ma a politikában nem lehet értelmes eszmecserét folytatni a szakpolitikai kérdésekről, így arra kérte az Oktatási Kerekasztal résztvevőit, hogy próbáljanak olyan ajánlásokat megfogalmazni a kormány részére, amelyek széles szakmai konszenzussal rendelkeznek. A kormányfő ígéretet tett arra, hogy az ajánlásokból a kormány „nemzeti programot gyúr”. Hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy holnap 100 milliárdokat lehet betenni a rendszerbe, de azt igen, hogy a ciklus második felétől értelmes fejlesztési ügyekre és programokra, pedagógiára, módszertanra, szolgáltatás nyújtására fordítsanak forrásokat. 
Nemzeti sorskérdés az oktatás (fotó: mti)
A nemzet napszámosai
A szabad iskolaválasztásról szólva Gyurcsány rámutatott: a rendszerváltás e pozitív vívmánya mára sokszor negatív hatást gyakorol az igazságosságra, az esélyegyenlőségre: abból mára lassan “szabad gyermek- és családválasztás” lett. Mint mondta, ma ez a lehetőség döntően a közép- és felső középosztályok olyan privilégiumát teremtette meg, amelyben a közös tudáshoz való könnyebb hozzáférés lehetősége áll elő – mondta. Gyurcsány szerint ezért „ki kellene nyitni” az erről szóló vitát.
A miniszterelnök szólt arról, hogy a pedagógusok ma sokszor úgy élik meg: nem kapnak elég támogatást, figyelmet és megbecsülést munkájukhoz. Csak a pénz azonban – a 2002-es drasztikus béremelés megmutatta – ezt a kérdést nem oldja meg, tette hozzá. Mint mondta, az átalakuló iskolának és pedagógiának együtt kell járnia a javuló anyagi megbecsüléssel. Ha a pedagógus a nemzet napszámosa marad, ha minden korosztály legjava elkerüli a pedagógusi pályát, akkor baj lesz. Ebben fordulatra van szükség – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc.
Nem a törvény oldja meg a szegregációt
A mai iskolarendszer legnagyobb problémájának a szegregációt tekinti a kormányfő. Mint mondta, elfogadhatatlan, ha gyermek és gyermek között bármilyen alapon különbséget tesznek. Hozzátette: az nem megoldás, ha törvényi erővel “összekényszerítünk” roma és nem roma családokat. El kell jutni odáig, hogy egy város, egy közösség úgy gondolja, hogy a gyerekeknek jó együtt lenni.
Utalt a napokban megjelent OECD-felmérésre is, amely szerint a magyar felsőoktatás az OECD-államokban egyedülálló módon tükrözi vissza a hallgatók társadalmi, családi hátterét. Nincs még egy ilyen ország, ahol ennyire szoros kapcsolat lenne az egyetemre bekerülők, az egyetemi teljesítmény és a családi háttér között – fejtette ki Gyurcsány Ferenc.
A Fidesz szerint álságos bejelentés
Ágh Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője az MTI-nek reagálva azt mondta, hogy miközben a kormányfő arról beszél: baj lesz, ha a tanárok nem kapnak elég megbecsülést, baj lesz, ha elkerülik a fiatalok a pedagógusi pályát, aközben, a kormány intézkedéseinek köszönhetően, 8223 pedagógus veszítette el állását. Hozzátette: miközben Gyurcsány Ferenc arról beszél, hogy az iskola és a kultúra ügye nemzeti ügy és sorskérdés, aközben iskolákat zárnak be, 30 milliárdot vontak ki az oktatásból, így átlagosan 21 ezer forinttal kevesebb jut minden óvodásra, iskolásra.
Ágh Péter kitért arra is, hogy a kormányfő az OECD-jelentésre hivatkozott. A fideszes politikus szerint elkerüli a miniszterelnök figyelmét az, hogy ezen jelentés szerint Magyarországon a legnehezebb azon családok helyzete, akik gyermeküket felsőoktatási intézménybe kívánják járatni.
—-Tartalmi rendszerváltás szükséges—-
A konferenciához hozzászólt Hiller István is, aki szerint szakmai mélységű, tartalmi rendszerváltásra van szükség az oktatásban. A miniszter osztja azt a véleményt, hogy a finanszírozási szempontok bár fontosak, de nem kizárólagosak: hozzá kell nyúlni az oktatási szerkezethez is.
Ő is emlékeztetett a napokban ismertetett OECD-felmérésre, amely kimutatta, hogy Magyarországon az oktatásra fordított GDP-arányos összeg nőtt, ugyanakkor az oktatás minősége csökkent az utóbbi években. Hiller István szólt arról, hogy a minőséghez szakmai nyugalomra van szükség, nem lehet az oktatási rendszer állandó “hektikus” állapotban.
Nem lehet pénzhiányra hivatkozni
“A most rendelkezésünkre álló, oktatásra fordítható uniós pénzek nagy lehetőséget teremtenek arra, hogy valóban megújuljon a magyar oktatási rendszer. Tíz év múlva nem lehet majd hivatkozni pénzhiányra” – emelte ki a miniszter.
Hiller István szerint természetes, hogy a demokráciában a különböző parlamenti pártok eltérő állásponton vannak. A szakmai viták azonban mások, mint a szakmapolitikai viták. Az előbbiben lehet konszenzust teremteni, s ez alapja lehet egy szakmapolitikai minimumnak is. A szakminiszter példaként említette a Felsőoktatási Kerekasztalt, amelynek tagjai egyetértésre tudtak jutni számos kérdésben. Hiller hangsúlyozta, hogy a reformokat nem kizárólag az oktatás terén kell véghezvinni, a szociálpolitikával és a foglalkoztatáspolitikával összhangban kell gondolkodni. 
Fordulatra van szükség (fotó:mti)
Konszenzust: most
A Magyarország Holnap Oktatási és Gyermeksegély Kerekasztal március 20-án kezdte meg munkáját. Fazekas Károly, a kerekasztal elnöke elmondta: céljuk a megalakulás óta az, hogy széles körű konszenzust teremtsenek a szükséges változásokról, illetve hogy a viták eredményei a mindenkori kormányt a jogalkotásban és a döntéshozásban segítsék. A fél éve működő testület a közeljövőben egy Zöld Könyvben fogalmazza meg javaslatait a kormánynak.
A keddi konferencia elején Fazekas Károly felvetett néhány kérdést, amely minden bizonnyal a Zöld Könyvben is hangsúlyosan szerepel majd. Az elnök szerint megoldásra vár például az a miniszterelnök által is idézett probléma, hogy a közoktatásból kikerülők negyedének nincs használható szakképesítése, valamint, hogy az egyetemi hallgatók összetétele nem feltétlen a tehetséget tükrözi, hanem a családjuk szociális-gazdasági helyzetét. Szintén kiemelt figyelmet fordítanak a szakemberek a javaslatok megfogalmazásakor az iskolai szegregáció növekedésének visszaszorítására, a pedagógusképzés átalakítására, a neveléselméleti kutatások fejlesztésére.
E kérdésekben Fazekas szerint „nemzeti konszenzusra van szükség, most.”
Ellenkerekasztal
Az oktatási rendszer átalakulása volt a témája annak a megbeszélésnek is, amelyet a Magyarországi Református Egyház (MRE) szervezett a civil szféra bevonásával szintén kedden az Abonyi utcai zsinati székházában.
Olyan nagy a baj a magyar közoktatásban, hogy össze kell fogni ezeknek a szervezeteknek és társadalmi csoportoknak az érdekérvényesítő munkáját – foglalta össze a megbeszélés észrevételeit a református egyház zsinati irodájának oktatási irodavezetője, Papp Kornél.
Az egyik legfontosabb célkitűzésük, hogy az oktatáspolitikai jogszabályok meghozatala előtt társadalmi vitát folytassanak – folytatta az irodavezető. A tárgyaláson szóba került az állami normatív támogatás átállítása csoportfinanszírozásra, amely számos kistelepülés iskolájának bezárásához vezetett – tolmácsolta a résztvevők gondolatait Papp Kornél, majd hozzátette: szerinte alsó tagozatos korban az a legszerencsésebb, ha a gyerekek lakóhelyükön tanulnak.
A megbeszélésen jelen lévő 14 civilszervezet – többek között a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Független Pedagógus Fórum, a Tankönyvesek Országos Szövetsége – egyetértett abban, hogy társadalmi összefogásra van szükség a közoktatás érdekében, amit szakmai szinten, az információáramlás meggyorsításával kell megvalósítani – ismertette a református egyház oktatásügyi szakembere.
