Nem tervezett bejelentés volt a Honi Gárda felvetése – közölte lapunkkal Demeter Ervin. A fideszes politikus vasárnap beszélt az önkéntes alakulat létrehozásának lehetőségéről, ám – mint mondta – a távirati iroda csak felkapta a szavait.
Nyakó István, az MSZP szóvivője szerint a Fidesznek “nincs politikai ütemérzéke”. Nyakó úgy látja, hogy az emberek fejében összekeveredhet a Honi Gárda és a Jobbik által életre hívott Magyar Gárda elnevezése; az utóbbi kezdeményezést botrányosnak nevezte a szóvivő.
Tartalék
A Honi Gárda ötletét először 2001-ben vetette fel az akkor még fideszes Simicskó István, aki szerint a Jobbik Magyar Gárdája inkább árt, mint használ az általa felvetett tartalékos alakulat ötletének, ezért nem volt szerencsés most előhozni az ügyet.
A most a kereszténydemokrata frakcióban ülő politikus a FigyelőNet kérdésére elmondta, idén áprilisban terjesztett be az Országgyűlés elé egy határozatot, melyben arra kéri a honvédelmi tárcát, hogy vizsgálják meg a lehetőségét egy ilyen alakulat felállításának.
Önkéntes haderõ (Fotó: MTI)
„Több Nato-tagországban kiépült már ez a rendszer, hiszen mindenhol tudják, nincs hadsereg tartalék nélkül” – mondta Simicskó. Elképzelése szerint a Honi Gárda sorozását, kiképzését és vezetését a Magyar Honvédség végezné. A gárdába – önkéntes alapon – minden tizennyolc év feletti nő és férfi jelentkezhetne.
Önbecsülés
A gárdistákat békeidőben csak katasztrófahelyzetekben mozgósítanák, amúgy háborús időkben területi védelmi erőként működnének. Simicskó számításai szerint lenne realitása, hogy megyénként ezer-ezer önkéntes jelentkezzen, így – Budapestet is beleértve – mintegy húszezer tartalékos várna bevetésre.
A KDNP-s politikus szerint a Honi Gárda fenntartása olcsóbb lenne, mint a jelenlegi professzionális magyar hadsereg felhasználása a békeidős feladatokra. Simicskó hangsúlyozta, hogy nem politikai alapon szerveződő alakulatot szeretne és a Honi Gárdát két okból tartja fontosnak: „hogy kiterjesszük az ország biztonsági rendszerét és az önbecsülésünk miatt is” – fogalmazott a nemzetbiztonsági bizottság kereszténydemokrata elnöke.
Konszenzus
Miután Szekeres Imre honvédelmi miniszter üdvözölte Simicskó kezdeményezését, lapunk megkereste a honvédelmi tárcát, vizsgálják-e a Honi Gárda létrehozásának lehetőségeit. Ez ügyben a következő választ kaptuk: „A Honi Gárdával kapcsolatosan az öt-párti egyeztetések feladata, hogy körvonalazza ennek a szervezetnek a feladat- és feltételrendszerét, hatáskörét, személyi állományára vonatkozó kitételeket. Ebben egy konszenzusos álláspont kialakítása a cél. Ez a folyamat elindult, és szeptemberben az ötpárti egyeztetéseken folytatódik” – tájékoztatott Bocskai István szóvivő.
Északi példa
Bár a világ számos országában működnek a hadseregeket kiegészítő nemzeti vagy honi gárdák, Simicskó javaslatához leginkább a dán Honi Gárda hasonlít. Az északi országban közel hatvanezer önkéntes vár bevetésre, melyből több mint kilencezer a nő. Az alakulatnak van légi és vízi százada, valamint egy, az infrastruktúrával foglalkozó csoportja.
Némileg más a helyzet az Egyesült Államokban, ahol több mint 460 ezren szolgálnak a Nemzeti Gárdánál. Ott a Szárazföldi Nemzeti Gárda páncélos és gépesített hadosztályai mellett létezik a Légi Nemzeti Gárda is, bombázó és vadászszázadokkal is.
Munkásőrség?
Nem támogatja a Honi Gárda ötletét az SZDSZ – jelentette ki Gusztos Péter. Az SZDSZ-es politikus szerint szakmailag is értelmetlen a megújuló hadsereg mellett egy már évekkel ezelőtt is korszerűtlen, területi alapon szerveződő egység életre hívása. Semmi szükség nincs egy politikai ihletésű, bizonytalan státusú, alternatív rendfenntartó szervre, vagy az eddig jól működő intézmények összevonására.
„A munkásőrséghez hasonló, pártpolitikai alapon felállított félkatonai szervezetek képe sajnos még élénken él a társadalom történelmi emlékezetében. Erre emlékeztető, központosított, a felelős szervek feladatkörét így-úgy átvállaló militáns csoportok létrejöttét a liberálisok a jövőben sem tudják elfogadni” – véli Gusztos Péter.
