A Pannon és a T-Mobile is a GlobeTrotter kártyáját kínálja, ezért világrengető különbségekre nem számítottunk, de a hálózatok különbözősége pont ezért jobban feltűnőbb volt. A teszthez használt mindkét esetben ugyanazt az IBM Thinkpad típusú laptopot használtuk.
Ránézésre mindkét kártyán ugyanazok a repülőgépekéhez hasonlóan éles fényű ledek láthatók, amelyek még az űrből láthatóvá teszik a laptopot – így aki kerülni szeretné a feltűnést, annak nehéz dolga lesz. Egyes kollégáink szerint zoknit kell a kilógó kártyára húzni, mások szerint az még feltűnőbbé teszi, míg a maradék kolléga szerint laptopon dolgozni mindenképpen feltűnő, így ezzel nem érdemes foglalkozni.
A magenta színű cég ugyanabba az élénk színre festette a kártyát, így ez tovább csökkenti a nyugodt munka lehetőségét, bár tesztünk során egy kávézóban remek ismerkedési lehetőségnek bizonyult a rikító színű kártya, amikor egy addig ismeretlen hölgy tesztelőnktől a kártya működéséről kezdett érdeklődni. A Pannon elegánsan sötétszürke kártyájával ilyen nem fordult elő, hogy ez hátrány-e, azt mindenki döntse el saját maga.
Telepítéskor a meghajtóprogram mindkét márkánál ugyanazt produkálta: csak második nekifutásra volt hajlandó a gépre települni. A pannonos először ismeretlen ok miatt nem tudta befejezni a telepítést, míg a T-Mobil drivere olyan lassú volt, hogy türelmetlenségünk miatt kellett újra nekilátni a procedúrának. Második nekifutásra azonban mindkettő könnyen, kevés beavatkozást igényelve feljutott, első indításig viszont még sokat kellett várni, mire a gép abbahagyta a kerregést.
A szoftver kiforratlansága a továbbiakban is egyformán kísértett. Számos esetben nem sikerül a programnak hibátlanul elindulnia, így rendszerint csak többszöri újraindításra lehetett használható állapotba hozni. A rekordot a T-Mobil állította be hét sikertelen indítással.
A program javára el kell mondanunk, hogy a legtöbb hazai és külföldi mobilszolgáltató beállításai előre telepítve vannak rá, így a megfelelő profil kiválasztása után a gépen mindkét kártyát használni lehetett.
Van Vodafone is
A Vodafone kártyáját technikai okok miatt nem tudtuk kipróbálni, pedig több kísérletet is tettünk.
Amikor a kártya nem talált 3G-s lefedettséget, akkor a mindenhol elérhető GPRS viszont legfeljebb egy betárcsázós kapcsolat sebességét tudja produkálni, ez pedig nagyon idegesítő lehet a manapság használatos fájlméretek használatakor. Ez a lassúságot a T-Mobile kártyájával többször meg kellett tapasztalnunk, a magenta színű kártya ugyanis jóval többször váltott át erre a lassabb kapcsolatra, mint a pannonos hálózaton működő testvére. Összességében tehát a pannonos kártya kiegyensúlyozottabb letöltési sebességet produkált, ugyanakkor a T-Mobil átlagban nagyobb sebességgel működött.
Mindkét cég képes volt Budapest belvárosában 200 kilobites tempó fölött szolgáltatni, ugyanakkor a városszélhez közeledve, illetve a budai hegyekben a nagy sebességről mindkét esetben le kellett mondanunk.
Aki tehát laptopjával mobilinternetezni szeretne (vagy kényszerül, ahogy azt lapunk tudósítói teszik munka közben), annak technikai szempontból mindegy, hogy melyik szolgáltatót választja. A választást legfeljebb ízlésünk, illetve az éppen aktuális árlista befolyásolhatja.
Keretbe: tarifák
Keretbe: A Vodafone kártyáját technikai okok miatt nem tudtuk kipróbálni, pedig több kísérletet is tettünk.