Belföld

Katona: nem hiszek a belváros lezárásában

Az MDF főpolgármester-jelöltje a zöldebb Budapestet, az ökoszemlélet terjesztését és a tömegközlekedés drasztikus megváltoztatását tűzte zászlajára. A volt közlekedési miniszter legfőbb ellenfelének Demszky Gábort tartja, de reméli, centrumpolitizálásával legyőzi őt ősszel. A FigyelőNet interjúja Katona Kálmánnal.

Nehezen, de eldőlt, hogy Demszky Gábor lesz a koalíció jelöltje. Nem lett volna esélyesebb egy közös Fidesz–MDF-jelölt?

A mi részünkről a szándék megvolt, éppen ezért vártuk ki, hogy a Fidesz végül mit határoz az önkormányzati választásokkal kapcsolatban. Amikor nyilvános lett Tarlós István és Demszky Gábor jelöltsége, eldöntöttük, hogy ebben a felállásban érdemes elindítani egy önálló MDF-es jelöltet.

Milyen esélye van Ön szerint a főpolgármesteri szék elnyerésére?

Nyilvánvalóan csak akkor indul az ember, ha lát némi esélyt. Van egy határozott baloldali és egy markáns jobboldali jelölt, és köztük vagyok én. Bennem vannak konzervatív jobbközép és nemzeti liberális értékek, ezért szavazatokat várok jobbról és balról egyaránt. Az önkormányzati választás után remélhetőleg lesz egy erős Fidesz-frakció és egy erős MDF-frakció is. Ezután már csak a programok egyeztetésén múlik, hogy melyik párt, illetve pártok vezetik a fővárost.

Önnek ki a nagyobb ellenfél: Demszky Gábor vagy Tarlós István?

Egyértelműen Demszky.

Milyen programmal indul a főpolgármesteri székért?

A programom alapvető gondolata a zöldebb Budapest megteremtése. Ez nemcsak a parkosítást jelenti, hanem egy mindenre kiterjedő ökoszemléletet. Egységes zöldterület-kezelési szabályzatot kell megalkotni a kerületekkel összhangban. Mérsékelni kell a por-, a zaj-, a fényszennyezést a városban. A közlekedés a legnagyobb szennyező, és ez ellen nagyon keveset tesz a városvezetés. Míg Demszky Gábor a tömegközlekedést helyezi előtérbe, addig én a közösségi közlekedés híve vagyok. A különbség a minőségben van. A közösségi közlekedés járművein nincs utaslemaradás csúcsidőben, és a járművek tiszták, és tartják a menetrendet. Határozott intézkedéseket tennék a P+R program megvalósítása érdekében, és elindítanék egy buszsávprogramot, mert sok olyan útvonal van a városban, ahol jelentősen meggyorsítható a közlekedés, ha védett buszsávokat jelölünk ki. Példa erre a Szilágyi Erzsébet fasor és a Thököly út egy része. A problémák nagy része szervezéssel és némi pénzzel megoldható. Haladéktalanul átvizsgálnám a kötöttpályás közlekedés lehetőségeit, a villamos- és az elővárosi vasutak bevonását a közösségi közlekedés körébe.

Azt már elmondta, hogy mivel nyerné meg a tömegközlekedőket, de mit ajánl az autósoknak?

Az egységes parkolás érdekében minden áldozatot meg kell hozni. Vissza kell szerezni a jogot, hogy a város és a kerületek együtt tudjanak egy megfelelő rendszert kialakítani. Ennek az lenne a célja, hogy akinek feltétlenül be kell jönnie a belvárosba, az be tudjon jönni, és hogy forogjanak az autók a parkolóhelyeken. De ezzel párhuzamosan, ha működik a közösségi közlekedési modell, akkor nem jövök be már a városba, hanem leteszem a P+R parkolóba a kocsimat, tegyük fel, a Mexikói útnál, majd 10 perc alatt a földalattival a belvárosban vagyok. Ennyi idő alatt nem lehet az Andrássy úton végigmenni autóval. Természetesen a P+R parkolók őrzöttek lesznek, mert ennek hiányában az autós nem meri magára hagyni az autóját, és megpróbál bejutni a város belső részébe. Én nem gondolkodom a belváros lezárásában, hanem színvonalas szolgáltatás kínálásával venném rá az autósokat az átszállásra.

Bevallom, nekem a zöldebb Budapest gondolata kicsit idillikusnak tűnik. A lakóparkok építésében nagyobb pénz van, mint egy parkban vagy egy játszótérben. Vegyük például Zuglót, ahol egyre csökken a zöld terület, vagy a belvárosi Városháza parkot, amely csak ideiglenesen működik.

Ha én leszek a főpolgármester, akkor a Városháza park nem fog megszűnni. A városvezetés szemléletén múlik, hogy miként használjuk ki a szabad területeinket. Például az Erzsébet tér esetében az én felfogásom szerint egy pihenőparkot kellene létrehozni, amely be van kerítve, és ahol gyöngykaviccsal vannak az utak felszórva. A zöldövezetekben, mint Zuglóban, az a baj, hogy a megengedettnél nagyobb és magasabb házakat építenek, ettől elvész a zöldövezeti jelleg. A vállalkozók úgy gondolják, hogy beépíthetik az egész telket, hiszen a szomszédban és az utcán úgyis van fa. Ez nem jó irány.

Mi a köztisztaságra vonatkozó terve? A főváros belső kerületei szinte „úsznak” a kutyapiszokban.

A kutyapiszok ellen határozottan kell fellépni, de csak büntetéssel nem lehet megoldani. Tisztán kell tartani az utcákat, mert a tiszta utca visszatartó erővel bír. Jó példával és neveléssel rá lehet venni a gazdákat, hogy eltakarítsák a kutyáik után a piszkot.

Hogyan működne együtt az önkormányzatokkal? Hiszen a polgármesterek kerületükben, ahogy mondani szokták, „kiskirályok”.

Az a baj, hogy nincs egy egyeztető fórum a kerületek számára. Én minimum havonta, de inkább sűrűbben tartanék egy értekezletet, ahol a 23 polgármester a főpolgármesterrel megbeszéli, hogy ki miben gondolkodik. Hogy hallják egymás gondolatait, és ne levélben kommunikáljanak. Emellett átvenném a bécsi polgármester munkarendjét is: ő délelőtt dolgozik, délután pedig elmegy valamelyik kerület sörözőjébe, és ott beszélget a helyiekkel. Én magammal hívnám a kerületi polgármestert is. Sajnos ma ünnepnek számít, amikor nagy ritkán a főpolgármester úr egy külső kerületbe látogat.

Mi az, amit követne Demszky eddigi tevékenységéből, és mi az, amit feltétlenül elkerülne?

Én is támogatnám a komolyzenét, a Fesztiválzenekart! Határozottabban vezetném a várost, szoros kapcsolatot ápolnék a kerületek polgármestereivel. Kineveznék egy városigazgatót, egy főenergetikust. Elkészíteném a közútkezelési szabályzatot, és a zöldfelületek gazdálkodását összehangolnám a kerületekkel. Elkészíteném a zöldfelületek egységes adatbázisát. És indítanék egy játszótérprogramot, ahol a felnőttek is játszhatnának. Egy mondattal, vezetném a várost.

Tegyük fel, megnyeri a választást. Hogyan tudna együttműködni a kormánnyal?

A politikai pályám arról szól, hogy tudok együttműködni. Büszke vagyok arra, hogy a magyar parlamentarizmus történetében egyedülálló módon egy ellenzéki képviselőtársammal, Lotz Károllyal együtt elkészítettük a termékfelelősségi törvényt, és azt a parlament elfogadta.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik