Tárki Monitor
A Háztartás Monitor vizsgálatsorozat 1998-ban kezdődött el, miután a Magyar Háztartás Panel (1992–1997) véget ért. A Háztartás Monitor longitudinális keresztmetszeti háztartásvizsgálat. Évről évre minden tavasszal körülbelül 2000 háztartást keresnek fel a vizsgálat során. A vizsgálat nem panel jellegű ugyan, de témaköreit tekintve követte a Magyar Háztartás Panel felvétel hagyományait. A vizsgálat központjában a munkaerőpiac és a jövedelmek témái álltak, de emellett a fogyasztás, a vagyon, a megtakarítás, a gazdasági várakozások, attitűdök, a társas kapcsolatok, valamint a politikai pártválasztás és a vallási hovatartozás is vizsgálat tárgya volt. A tanulmányok adatfelvétele 2005. szeptember 16. és október 12. között zajlott.
A rendszerváltás óta eltelt több mint 15 évben alapvetően átalakult a választókorú népesség társadalmi összetétele és politikai tagoltsága – derül ki a Tárki friss publikációjából, a Feketén, fehéren – Tárki Monitor Jelentések 2005 című anyagból.
Nőtt a választási részvétel, erősödött a pártokkal való azonosulás mértéke és csökkent a szavazatok „illékonysága”. Tóth István György, a fejezet szerzője mindebből azt a következtetést vonta le, hogy az egész pártrendszer stabilabbá, kiszámíthatóbbá vált.
Erre utal az is, hogy az 1998-as Háztartás Monitor vizsgálat és a 2005-ös monitorvizsgálat adatai között az egyik legnagyobb különbség, hogy a szavazatok mind nagyobb hányada koncentrálódott a két legnagyobb párt, az MSZP és a Fidesz szavazótáborában. Ez a kutatási eredmény egybecseng a választások tapasztalataival is: míg 1990-ben a két legnagyobb párt, az MDF és az SZDSZ az összes szavazat 46 százalékát szerezte meg, addig 2002-ben már az MSZP és a Fidesz együttvéve 83 százalékot gyűjtött be.
Távolodnak…
A választói csoportok polarizációja más módon is tetten érhető. Mind az MSZP, mind a Fidesz szavazótáborának mediánja (egy skálán történő elrendezés esetén a középső eleme) kifelé tolódott, a bal illetve a jobb oldal széle felé. Tehát míg 1998-ban 10 fokú skálán az MSZP medián szavazói a 4-es értéket foglalták el, addig 2005-re egyet balra csúszva a 3-ast. Ugyanezen a skálán a Fidesz esetében a 6-os pozícióból a 7-esbe mozdult a medián szavazói csoport. Miközben a két kisebb parlamenti párt, az SZDSZ és az MDF törzsszavazói nem mozdultak el lényegesen a skála közepéről, viszont azon a pozíción ahol ők vannak, kevesebb is lett a szavazó.
A Tárki anyaga szerint tehát jól felismerhető a politikai paletta centrifugális mozgása, erről azonban nem lehet tudni, hogy meddig tarthat, mivel sok választópolgár még mindig nehezen mozdul el a skála közepéről.
…miközben hasonlítanak
Miközben a táborok polarizálódnak és távolodnak egymástól, társadalmi-demográfiai értelemben számos dimenzióban nagyon is hasonlóak. Iskolai végzettség tekintetében a szakmunkásképzőt és középiskolát végzett csoportok bal- és jobboldali elkötelezettsége közel azonos mértékű, akárcsak a 36–59 éves középső korosztály esetében. A falun, városban és megyeszékhelyen élő lakosság esetében a közvéleményben élő képnél kisebb a különbség, akárcsak a középső jövedelmi csoport esetében.
Törésvonalak
A hasonlóságok mellett azért maradt még néhány törésvonal a jobb- és baloldali elkötelezettségű szavazópolgárok között. A 60 év felettiek jelentős relatív többsége, 40,6 százaléka a baloldallal azonosul, szemben a jobboldal 24,1 százalékával, míg a 35 évnél fiatalabbaknál fordított az erősorrend: itt a jobboldalnak van 37,9 százalékkal relatív többsége a baloldal 16,7 százalékával. Közel 15 százalékos különbség van a templomba soha nem járó baloldaliak és jobboldaliak között (75,6, illetve 61,1), míg a korábbi MSZMP-tagságot firtató kérdésre a jobboldali tábornak csak 3,6 százaléka válaszolt igennel, szemben a baloldal 20,2 százalékával. A jómódúak és felső középosztálybeliek körében a baloldalnak van árnyalatnyi előnye, míg a jobboldali táborban relatíve kisebb a gyermektelenek aránya.
Bal-jobb számít, liberális-konzervatív nem?
A kutatók érzékelve a hagyományos baloldali-jobboldali felosztás egyoldalúságát, méréseket végeztek a szavazótáborok liberális és konzervatív pólusok közötti megosztottsága tekintetében is. Az eredmények ugyanakkor nem sok magyarárzóerővel bírtak: jelentős eltérést ezen tengely mentén csak az SZDSZ szavazótábora mutatott a tengely közepétől. Ennél többet mond az egyes politikai oldalkkal való azonosulást, és a pártokra leadott szavaztok korrelációját mutató tábla. Az eredmények szerint az MSZP-re szavazás és a baloldali elkötelezettség között erős pozitív korreláció van (0,65), míg a Fidesz esetében ennél valamivel erősebb a kapcsolat a jobboldali táborral (0,68). Az MDF és az SZDSZ szavazótábora ebből a szempontból is középen van: a szabad demokraták bázisa csak egy kicsit mutat nagyobb átfedést a baloldaliakkal, mint a jobboldaliakkal, és ugyanez a helyzet az MDF-szavazók és a jobboldal között.
