Ezt – az MTI értesülése szerint – arra reagálva mondta, hogy a finn igazságügy-minisztert bírósági ítéletek megkérdőjelezése miatt marasztalta el egy nemzetközi emberi jogi szervezet. Ugyanakkor egy hete a Medián közvéleménykutató arról számolt be, hogy a magyarok harmada nem bízik a bíróságok függetlenségében, és 56 százalékuk gondolja úgy, hogy az ítélethozókat nem befolyásolják külső erők. A bíróság még így is a második helyen áll az államigazgatási szervek közötti “függetlenségi” ranglistán.
A főbíró most azonban mégsem ezt az eredményt kommentálta, hanem azt a hírt, msizerint az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetsége a napokban elmarasztalta Finnországot a bíróságokra nehezedő politikai ráhatás miatt. Johannes Koskinen finn igazságügy-miniszter ugyanis megkérdőjelezte az ottani legfelsőbb bíróság két döntését, illetve egy fellebbviteli határozatot. Az eset kapcsán a finn ombudsman is vizsgálódik.
A közelmúltban az Európai Emberi Jogok Bírósága rögzítette egyik ítéletében azt, hogy az emberi jogi egyezménnyel nem ellenétes, ha a bíróságok tekintélyét sértő cselekményeket büntetőjogilag szankcionálják. Lomnici Zoltán, a magyar Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy nincsenek bírálhatatlan szervezetek, a bíróságoknak sem tesz jót, ha nincs lehetőség döntéseik nyilvános megvitatására, kritizálására.
Mivel ítélkező munkája során nem utasítható a bíró, ezért személy szerint tartozik felelősséggel azért, hogy ne adjon okot a jogos kritikára – mutatott rá a főbíró. “Véleményem szerint a nemzetközi emberi jogi szervezetnek, illetve a strasbourgi bíróságnak az állásfoglalásai csupán a kritika szereplőinek körét, illetve határait jelölték ki” – fűzte hozzá. Az elmúlt időszakban érzékelhető a nemzetközi fórumokon az a tendencia, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága mellett a bírói hatalom szuverenitása, a bírói függetlenség is egyre nagyobb súlyt kap. Olyan emberi jogi szervezetek is kiállnak a bíróságok mellett, amelyek eddig jobbára csak kritizálták az igazságszolgáltatást – fejtette ki Lomnici Zoltán.
Hozzátette: Magyarországon az elmúlt két év tapasztalatai azt mutatják, hogy a politikusok pártállástól függetlenül tiszteletben tartották a bírói függetlenséget, a hatalommegosztás elvét.
Ugyanakkor a sajtóban időnként megfigyelhetők tendenciózus jelenségek. Például azt a tényt, hogy a közvéleménynek csupán a 28 százaléka gondolja úgy, hogy politikai befolyásoltság érvényesül a bíróság döntéseiben, az egyik lap azzal a címmel adta hírül, hogy “Bízunk a bíróságokban”, egy másik viszont úgy, hogy “Bíróság bizalom nélkül” – mondta a főbíró. Többször szerepelt a lapokban az is, hogy nem nőtt, hanem stagnál a bírák iránti bizalom, holott a közvélemény-kutatási adatok ennek ellent mondanak – jegyezte meg Lomnici Zoltán.
A főbíró szerint ezek a próbálkozások a társadalom józansága miatt nem vezetnek eredményre. Fontosabbak az olyan tényszerű megnyilvánulások, mint például Bárándy Péter, volt igazságügy-miniszter nyilatkozata, miszerint a magyar bíróságok a perek időtartama szempontjából Európa felső harmadába tartoznak.
