A Választási Szakértők Közép- és Kelet-európai Egyesületének főtitkára az MTI-nek elmondta: a jogszabályi rendelkezések szerint 47 olyan nap van, amelyre kiírhatja a választásokat az államfő, de a rendszerváltás utáni szokásjogot figyelembe véve is több hétvége közül választhat.
Az alkotmány szerint két teljes hónap, április és május áll a köztársasági elnök rendelkezésére, amikorra kiírhatja az országgyűlési választásokat. A választási eljárásról szóló törvény kimondja azt is, hogy választást, népszavazást nem lehet ünnepnapra, továbbá a Munka törvénykönyvében munkaszüneti napként szabályozott időpontokra, illetve az ezeket közvetlenül megelőző és követő napokra kitűzni. A törvény ezen túl egyetlen kikötést tartalmaz: a választások második fordulójának az első fordulót követő 14. napra kell esnie.
Ilyen módon sem a parlamenti választások első, sem pedig a második fordulója nem eshet április 15., 16., 17., 18-ra, illetve április 30., május 1., és 2-ra – mondta a szakember.
Hozzátette: a rendszerváltozás óta kialakult az az íratlan szokás, hogy a választásokat általában vasárnapra írja ki az államfő, de ez nem nevezhető töretlen gyakorlatnak, hiszen például az 1990-es, a köztársasági elnök választásának módjáról szóló népszavazás, illetve az európai parlamenti választás is szombatra esett. Jogszabály nem tiltja azt sem, hogy munkanapon rendezzék meg a választásokat, ám ez a részvétel szempontjából nem lenne célszerű – jegyezte meg Tóth Zoltán.
A szakember hozzátette: az is a rendszerváltás óta kialakult szokás része, hogy az államfő a választások előtt két-három hónappal kikéri a parlamenti pártok véleményét az időpontról, és a pártok erre egyeztetett választ adnak, amit a közvélemény is megismerhet.
Sólyom László még nem foglalkozik a választások kiírásának kérdésével. Ez november második felében válik aktuálissá, várhatóan akkor konzultál az államfő Szili Katalin házelnökkel a parlament tavaszi ülésszakáról és az azzal összefüggő más kérdésekről – mondta a köztársasági elnök sajtófőnöke az MTI érdeklődésére.
Sólyom László a pártok véleményének ismeretében, az alkotmánnyal és a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban tűzi ki a parlamenti választások időpontját – tette hozzá Wéber Ferenc.