Az államfő választását az Alkotmány szabályozza, annak pontos részleteiről pedig a Parlament ügyrendi bizottsága dönt. Eszerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja, öt évre, egyszer újraválasztható. Elnökké választható minden választójoggal rendelkező, 35. életévét betöltött magyar állampolgár.
Három fordulónyi izgalom
A választást jelölés előzi meg, ehhez a parlament legalább ötven tagjának aláírása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél kell benyújtani, egy képviselő csak egy személyt ajánlhat. Ha az első forduló sikertelen, még van egy lehetőség új jelöltet megnevezni, kérdéses azonban, hogy ebben az esetben azok a képviselők, akik már ajánlottak – egy esetleg időközben visszalépett – jelöltet, újra kifejezhetik-e támogatásukat. Határidőre két jelölés érkezett: Szili Katalint szocialista-, Sólyom Lászlót pedig Fidesz-es és MDF-es képviselők támogatták.
Nem áll le az élet a Parlamentben
Az államfőválasztás mellett számos más napirendi pontról is tárgyal az Országgyűlés hétfői és keddi ülésein. A parlament hétfői ülésnapján dönt arról, hogy sürgős tárgyalásba veszi-e az adózás rendjéről szóló, valamint a személyi jövedelemadóról és a helyi adókról szóló törvények módosítását, és az M6-os autópályáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. Zárószavazás lesz a magyar állampolgárságról és a külföldiek beutazásáról szóló törvény módosításáról is. Kedden, a második és harmadik forduló között, megkezdődik a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosításának általános vitája, majd a megválasztott államfő ünnepélyes eskütételét követően a 4-es metró megépítésének állami támogatásáról lesz általános vita.
Az ügyrendi bizottság döntése pontosította az Alkotmány homályos rendelkezéseit, így az utolsó fordulóban az lehet köztársasági elnök, akire a legtöbb érvényes igen szavazatot adták le. Itt az érvénytelen szavazatok nem dönthetik el a választást, azokat az eredmény megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Ha a harmadik forduló eredménytelen lenne, úgy új köztársasági elnökválasztást kell kiírni. Többes jelölés esetén pedig a voksolás során nincs mód nem szavazat leadására.
A hivatalban lévő államfő megbízatásának lejárta előtt legalább harminc nappal meg kell választani az új elnököt, és az eljárást három egymást követő nap alatt be kell fejezni. Mádl Ferenc köztársasági elnöki mandátuma augusztus 3-án jár le.
A pontos ütemterv
Az Országgyűlés előzetes ülésterve szerint a hétfői ülésnapon délután háromtól negyven percen át tart majd a titkos szavazás, ezt követően 15.40-től 16.20-ig számlálják össze a szavazatokat. Ezalatt az Országgyűlés az azonnali kérdések és válaszok óráját tartja, majd hivatalosan ismertetik az első forduló eredményét.
Ha az első fordulóban nem választják meg Magyarország következő elnökét, kedden második fordulót tartanak. A házbizottság csütörtöki ülésének döntése nyomán a második kör előtti jelölést hétfő este nyolc óráig lehetne benyújtani a bizottsághoz, amelyről még aznap este döntenek.
A keddi szavazás tíz órakor kezdődne, s a szavazatok összeszámlálása alatt, 10.40-ig, szintén általános vitát folytatna a Ház. Az előzetes ütemterv szerint 11.20-kor ismertetnék a második forduló eredményét. Ha harmadik fordulót kell elrendelni, azt pontban egykor kezdenék meg, eredményét pedig 14.20-kor ismertetnék.
Titkos szavazás mindenképpen
A házbizottság csütörtöki ülésén elutasította azt az MDF-es felvetést, hogy nyilvános szavazáson voksoljanak az államfő személyére. Mandur László felhívta a figyelmet, hogy sértené a titkos szavazás biztonságát, ha a képviselők a leadás előtt megmutatnák szavazólapjaikat a sajtónak.
