35 százalékos lesz az ekho
Megállják a helyüket azok a sajtóértesülések, amelyek 35 százalékos egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) szólnak a szabad foglalkozású jogviszony létrehozása érdekében – szögezte le Kiss Péter kancelláriaminiszter. Ez az intézkedés a tervek szerint 2006. január elsejétől lép életbe.
Erről Schranz Edit, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) szóvivője tájékoztatta a FigyelőNetet. Korábban a tárcánál azt hangsúlyozták, hogy a szocialista párt semmiképp sem fogja megszavazni Pető Iván moratórium-meghosszabbítási javaslatát.
A kormány az Országgyűlés őszi ülésszakára terjeszti majd be a színlelt szerződések ügyét rendező törvényjavaslatot. A bizonyos szakmákban választható egyszerűsített köztehervállalás szabályai a tervek szerint a jövő év elejétől lennének hatályosak – mondta korábban az MTI-nek a sajtószóvivő.
Így a 2006 január elsején hatályba lépő új jogszabály után még mindig fél év áll az érintettek rendelkezésére, hogy eldöntsék, mit is szeretnének tenni. Ez a fél éves átmenet elegendő lesz arra, hogy az érdekeltek az év elejétől választható egyszerűsített közteherviseléssel rendezzék a jelenlegi helyzetet – jegyezte meg a tárca szóvivője.
Schrancz Edit a FigyelőNetet arról is tájékoztatta, hogy a kormányzat az új jogszabály megalkotásánál arra törekszik, hogy visszamenőleg ne büntessenek meg senkit.
Az Országgyűlés őszi ülésszakára beterjesztendő törvénymódosítás tervezetén a pénzügyminisztériumi szakértők dolgoznak a munkaügyi és az igazságügyi tárca szakemberei közreműködésével.
Kényszerű eltolás
Május elején a kormányzat egyértelműn visszautasította a moratórium meghosszabbítására vonatkozó SZDSZ-es javaslatot. Pár héttel ezelőtt az FMM kommunikációs igazgatója a FigyelőNet kérdésére adott informális válaszában hangsúlyozta, hogy a szaktárca mindent megtesz a színlelt szerződések minél hamarabbi rendezésére, és semmiképp sem támogatják Pető Iván javaslatát. A minisztérium szakemberei gőzerővel dolgoztak a megoldás megszületéséért, de úgy tűnik nem sikerült mindenki számára elfogadhatót találniuk. A színlelet szerződések további eltűrése ellentmond a kormány 100 lépés programjának, aminek fontos eleme a gazdaság kifehérítése.
Az ügyben ugyanis sok a kényes kérdés: nehéz például eldönteni, hogy egy statiszta állandó munkavállalója a színháznak vagy sem. Az újságírók munkaügyi helyzete szintén komplikált, és érdekeiket hatékonyan képviselik, ráadásul bizonyos pártközeli lapoknak feltehetően csődöt kellene jelenteniük, ha rendezniük kellene dolgozóik fizetését.
Az egy éves moratóriumhosszabbítás feltehetően a választások közeledtével is magyarázható.
Negyvenezer embert érint
A vagyonőrök és sportolók helyzetét korábban sikerült megoldani, így a színlelt szerződések problémája már csak az újságírók és az előadóművészek helyzetének tisztázását érinti. Ez körülbelül 40 ezer embert érint.
