A Szabad Demokraták Szövetsége hétfőn dönt arról, hogy az Országgyűlés plenáris ülése elé viszik-e az ügyrendi bizottság szerdai döntését. A liberális párt számára ez az utolsó szalmaszál: egyedül a plenáris ülés változtathatja meg az ügyrendi bizottság döntését. Az SZDSZ azt kifogásolja, politikai döntés született az eljárási kérdésben, ráadásul a képviselői jogosítvány csorbításának érzik, hogy az új döntés értelmében a harmadik fordulóban egy jelölt esetén nem lehet nemmel szavazni.
Szorult helyzetben az SZDSZ
Szili Katalin: csak az MSZP áll mögötte
A fő probléma persze az, hogy a Fidesz – korábbi álláspontját megváltoztatva – a szocialista felvetés mellé állt, így a harmadik fordulóban az lesz a köztársasági elnök, aki a legtöbb érvényes igen szavazatot kapja, az eredménybe pedig az érvénytelen szavazatok nem számítanak bele. Ez nagy érvágás volt a magát a parlamentben húsz politikussal képviseltető SZDSZ számára. A kisebbik kormányzópárt ugyanis nem szavazna az ellenzék jelöltjére, viszont koalíciós partnere hivatalos aspiránsát, Szili Katalint is egyértelműen elutasítja.
Az ideális megoldás tehát az lett volna az SZDSZ-nek, hogy részt vesz a szavazáson, de egyik jelölt mellett sem teszi le voksát. Az érvénytelen szavazatok leadásával ugyanis el tudta volna érni, hogy – mivel az SZDSZ nélkül sem a kormánypárti, sem pedig az ellenzéki jelölt nem tudott volna többséget szerezni – új választást írjanak ki. Ebben az esetben a jelöléstől kezdődően újra indult volna a procedúra, esetleg egy közös, koalíciós jelölttel.
Az új szabályozással azonban az SZDSZ kutyaszorítóba került. Az egyik lehetősége ugyanis, hogy nem szavaz, de ezzel az ellenzék emberét juttatja az államfői székbe, mivel a 188 ellenzéki képviselővel szemben esélye sincs a 178 fős MSZP-frakciónak.
A másik lehetőség, hogy korábbi elveit feladva mégis megszavazza Szili Katalint. Ez a verzió is elég valószínűtlen, mivel a köztársasági elnök személyéről titkos szavazás dönt, az SZDSZ képviselőinek többsége pedig Szili-ellenes. Csupán három szabad demokrata képviselő állt ki eddig nyíltan a házelnök mellett: Béki Gabriella, Wekler Ferenc, és Mécs Imre. Ők hárman azonban nem elégségesek, Szili Katalin győzelméhez legalább 11 SZDSZ-képviselő voksa szükséges.
Az ellenzéki jelölt lehet a befutó
Sólyom László az ellenzék jelöltje lehet
A liberális párt tehát sehogy sem jöhet ki jól a dologból. A procedúrát ugyanis csak egyetlen esetben kell megismételni: ha a harmadik fordulóban a két jelölt között szavazategyenlőség van, erre azonban elég kicsi az esély. Itt egyébként nincs határozatképességi kritérium sem, sőt, nem lehet nemmel szavazni, sem tartózkodni. Az a jelölt lesz Magyarország államfője, aki a több szavazatot kapja.
A szerdai döntés egyértelműen a Fidesznek kedvez, bárhogy is határoz végül az SZDSZ. Ha a kisebbik kormányzópárt képviselői nem mennek el szavazni, akkor az ellenzéki aspiráns a befutó, hiszen az szinte biztosra vehető, hogy Szili Katalint egyetlen fideszes vagy MDF-s képviselő sem fogja támogatni. Ha az SZDSZ mégis szavaz, akkor is jó esély van, hogy az ellenzéki jelölt nyer, mivel a titkos szavazáson sok szabad demokrata képviselő nem fog Szili Katalin neve mellé ikszet tenni.
Vállalható lehet viszont Sólyom László, aki bár hivatalosan még nem a Fidesz jelöltje, de jelenleg neki van a legtöbb esélye, hogy a legnagyobb ellenzéki párt őt nevezze meg május 30-án. Sólyom megválasztása pedig nem csak koalíciós válsághoz vezetne, hanem az MSZP-n belül is komoly válságot generálhatna: Szili Katalin vereségével ugyanis több mint valószínű, hogy Hiller István pártelnök is bukik. Egy évvel a választások előtt pedig kívánhat ennél többet egy ellenzéki párt?
