A brit központi bank, a Bank of England a csütörtöki kamatdöntésével változatlanul, 4,75 százalékon hagyta az irányadó kamatát, a kéthetes repot. Az elemzők várakozásának megfelel a döntés arról, hogy a kamatszintet nyolc hónap óta nem módosították, a szakértők legfeljebb azt latolgatják, mikor kerülhet sor a hitelkamatok drágítására.
Huszonnégy szakértő közül – egy múlt héten végzett felmérés szerint – 23 a kamatok változatlanságát jósolta.
A Bank of England 2003. november óta ötször emelte irányadókamatát, legutóbb tavaly augusztusban, negyed százalékponttal a most is érintetlenül hagyott 4,75 százalékra. Ha talán nem lőtt is túl a célon, a korábbi emelések mindenesete elhúzták a gazdaság javulását, és most még tovább vár a bank a folytatással, mielőtt az enyhe javulás jelei esetleg hangsúlyosabbak lesznek.
Csütörtökön tették közzé a feldolgozóipar februári – előző fél évre vonatkozó – statisztikáját, amely a termelés csökkenését jelezte. A kiskereskedelem februári és márciusi forgalma semmi bíztatót nem jelez, ez további kételyeket ébreszt azzal kapcsolatban, hogy a Bank of England pénzpolitikai tanácsa egyáltalán drágít-e a következő hónapokban. Egyesek a május 5-i általános választások utánra várnak negyedszázalék pontos kamatdrágítást.
Korábbi döntés értelmében a Bank of England politikai tanácskozó testületének kamatdöntő ülését május 5. helyett május 9-én tartja.
Nem változtatott az EKB sem
Az Európai Központi Bank (EKB) a csütörtöki kamatdöntésével változatlanul, 2,00 százalékon hagyta irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. A döntés megfelelt a várakozásoknak. Az EKB alapkamata az utolsó csökkentés, 2003. június óta változatlan.
A csütörtöki döntés előtt az elemzők egyetértettek abban, hogy az EKB továbbra sem követheti sem az amerikai Fed példáját, amely június óta már hétszer emelte, legutóbb március 22-én – ismét negyed százalékponttal 2,75 százalékra – irányadó napikamatát, sem pedig a brit központi bank példáját, amely 2003. november óta ötször emelte a kéthetes repót, legutóbb tavaly augusztus elején, negyed százalékponttal 4,75 százalékra. Bár azóta a Bank of England is várakozó álláspontra helyezkedett, így csütörtöki kamatdöntésekor is változatlanul 4,75 százalékon tartotta az irányadó kamatot.
Az euróövezettel ellentétben ugyanis mind az Egyesült Államokban, mind Nagy-Britanniában viszonylag erős a gazdasági növekedés, és azt főleg a korábban túlfűtöttnek tartott lakossági fogyasztás és magánhitelezés miatt akarják hűteni az ottani központi bankok, a jelek szerint nem eredménytelenül. Az euróövezetben azonban továbbra is igen gyenge a fogyasztói bizalom, az EKB még jó darabig minden bizonnyal várakozni fog a gazdasági növekedés szilárdabb jeleire.
Az Európai Központi Bank (EKB) márciusban 1,2-2,0 százalékra lefelé módosította az idei euróövezeti GDP-növekedési becslését. Jean-Claude Trichet elnök az euróövezeti inflációt az idei évre 1,6-2,2 százalék között, jövőre 1,0-2,2 százalék között valószínűsítette, a tavalyi 2,4 százalékos áremelkedési ütem után.
A euróövezetben viszonylag gyenge az inflációs nyomás és ez is lehetővé teszi, hogy az EKB továbbra is alacsonyan tartsa kamatát. Az EKB kamatpolitikája számára hivatalosan irányadó tizenkét havi infláció márciusban átlagosan 2,1 százalékos volt tavaly márciushoz képest.
