Az informatikában a most végződő év többé-kevésbé nyugodtan, szenzációk nélkül telt. Nem ismétlődtek meg a tavalyi világméretű féregtámadások és órák alatt szétterjedő vírusfertőzések – s nem azért, mert a hackerek kevésbé lettek volna tevékenyek. Úgy tűnik, a biztonsági cégek, a szakemberek, a rendszergazdák és a felhasználók erőfeszítései mégiscsak érnek valamit.
A szoftverpiac egyik idei híre a Microsoft és a Sun „kibékülése” volt. Április elején bejelentették: a Microsoft 700 millió dollárt fizetett a
Sunnak a trösztellenes perek, további 900 milliót a szabadalmakkal kapcsolatos perek ejtése fejében. Ezenfelül 10 éves együttműködésről is megállapodtak: egyebek között fizet egyik a másiknak a licenceiért és mindkét fél igyekszik javítani a termékeik közötti együttműködést. Ez utóbbi nagyon jó hír a felhasználóknak, mert eleget kellett vesződniük a két cég termékeinek nyílt vagy rejtett inkompatibilitása miatt.
Novemberben a Microsoft megállapodott a Novell-lel is. A Novell 565 millió dollár fejében elejtette a Microsoft ellen a NetWare miatt indított valamennyi perét. Majd nyomban bejelentette, hogy pert indít a Microsoft ellen a WordPerfecttel kapcsolatban.
A Windows XP második javítócsomagja volt talán a leginkább várt Microsoft termék az idén; ez a csomag gyakorlatilag megújította, és jóval biztonságosabbá tette az XP operációs rendszert. A következő asztali Windows változatról, a Longhornról érkező hírek szerint a cég visszavette a tempót, inkább a „lassan, de biztosan” elvet követi.
|
Elkészült és megjelent a disztribúciókban az új, 2.6-os Linux rendszermag. A szakértők szerint új fejezetet nyithat a Linux történetében, mivel a korábbi változatoknál jóval több processzort kezelhet – 64-et is, ha kell – és sokkal jobban méretezhető. A Novell által tavaly felvásárol SUSE már ezzel az új rendszermaggal is ellátta a nyáron bejelentett SUSE Linux Enterprise Server új, 9-es verzióját.
Az új rendszermag is közrejátszhat abban, hogy folytatódott a linuxos kiszolgálók lassú térnyerése, és ismét igazolódott az a jóslat, hogy kezdetben a Linux főleg nem a Windowst, hanem a különböző Unix változatokat szorítja majd sarokba. Ezt bizonyítja az egykor virágzó, s az Unix System V licencét is birtokló SCO példája – bár sorsának alakulásában a cégvezetők katasztrofális hibáinak is részük van. Ősszel a Sun bejelentette, hogy az üzleti felhasználók is ingyenesen használhatják a Solaris operációs rendszer legújabb, 10-es változatát.
Előtérben a kicsik és a közepesek
A szoftverpiac telítődésével a nagy szoftvercégek egyre nagyobb figyelemmel fordulnak a kis- és közepes vállalkozások felé. Szokásos nagyvállalati termékeik egyszerűsített változatát kínálják nekik viszonylag olcsón, s időnként új fejlesztéseket is. A Microsoft például az ősszel mutatta be a szintén kis- és közepes vállalkozásoknak szánt CRM szoftverét. A kis- és közepes cégek piaca azonban lényegileg különbözik a nagyvállalati ügyfelektől. A kis- és közepes cégek sokkal érzékenyebbek a költségekre, és gyorsabb reagálást kívánnak. Ezen a piacon a nagyoknak, pontosabban a nagyok partnereinek nem is egymással kell megküzdeniük, hanem a kisebb helyi szoftvercégekkel – azok sokszor esetben többéves kapcsolatban vannak a célba vett cégekkel. S így ebben a szegmensben jóval kisebb az elérhető profit, mint a nagyvállalatin.
Az Európai Unió eEurope 2005 nevű tervezete szerint a tagországoknak jövőre 12 kormányzati szolgáltatást kell elindítaniuk az állampolgárok, nyolcat a vállalkozások számára. A nagy informatikai vállalatok hazai képviseletei arra számítanak, hogy ha ez így is lesz, akkor az nagy lendületet adhat a közszféra informatika fejlesztéseinek, segíthet eloszlatni az internet iránt még mindig megmutatkozó bizalmatlanságot.
|
A processzorpiacon ez az év kétségtelenül az Opteroné volt. Az AMD új 64 bites architektúrája, az AMD64 felülről binárisan kompatibilis a 32 bites Athlonnal. Változtatás és teljesítményveszteség nélkül futtatja a korábbi 32 bites alkalmazásokat, sőt egy kissé még gyorsabban is, mint az ugyanekkora órajelű 32 bites Athlon.
A kétségtelenül lépéselőnybe került AMD-nek olyan szövetségesei vannak, mint a Sun – egy éve árusítja már az Opteron processzoros kiszolgálókat – és az IBM: kétmagos Opteron processzort fogadó kiszolgálót is kínál már, jóllehet az a lapka csak a jövő év első felében kerül majd piacra. Az év végén még az Opteron alkalmazásától korábban mereven elzárkózó Dell is úgy nyilatkozott, hogy fontolóra veszi Opteron processzoros gép gyártását.
Az AMD azonban kisebb, semhogy nagy konkurenciája lehetne az Intelnek. Annak inkább az a baja, hogy a piac az általa vártnál jóval lassabban fogadja el az Itanium processzoros kiszolgálókat. Ebből a szempontból a lehető legrosszabbkor „ütött be” az Opteron sikere. S valószínű, hogy a „válaszként” kifejlesztett 64 bites Xeon is rontja az Itanium esélyeit, mert az Itanium processzoros kiszolgáló részben eddig is a jóval olcsóbb 32 bites Xeon processzoros kiszolgáló lehetett a helyettesítője. A nagyobb teljesítményű, 64 bites Xeon még inkább elbizonytalaníthatja az Itanium esetleges vásárlóit. Az Itanium kifejlesztésében részt vett HP Opteron processzoros gépet is kínál ugyan, de mindent megtesz az Itanium népszerűsítésére, mert erre a processzorra alapozta Alpha, illetve PA-RISC termékvonalának a jövőjét.
Az Intel valószínűleg úgy véli, a 64 bites Xeonnal kifogta a szelet az Opteron vitorlájából, mivel hasonló architektúrát kínál vele. De ez csak részben igaz. A 64 bites architektúra mellet az AMD64 másik nagy erénye a gyors HyperTransport kapcsolat. Többprocesszoros rendszerben ezen át kapcsolódnak egymáshoz a processzorok, a 64 bites Xeon viszont továbbra is az osztott sínt használja. Elképzelhető tehát, hogy az Opteron teljesítményfölénye megmarad.
|
A tintasugaras fotónyomtatók előre léptek a maguk technológiájában: az idén megjelentek a nyolc színnel dolgozók. De nem tűntek el a négyszínesek sem: mind a három nagy gyártó (Canon, Epson, HP) kínál új, négy színnel nyomtató típusokat is. A Canon például ősszel bemutatott PIXMA sorozatának a legkisebb modelljei is négy színt használnak. A négyszínes és a hatszínes nyomtatókban a gyártók egységesen a sárga, ciánkék, bíbor, fekete, illetve a sárga, ciánkék, bíbor, fekete, világoscián és világosbíbor színegyüttest használják, a nyolcszínesekben már ki-ki mást: a HP két szürkeárnyalattal egészítette ki a hatszínes készletet, az Epson viszont új színrendszert dolgozott ki, s abban az élénkpiros és kék a hetedik, illetve a nyolcadik szín. A kép felületének egyenletes fényéről és „ujjlenyomattűréséről” pedig egy kilencedik, színtelen, csak viaszanyagot tartalmazó tinta gondoskodik.
Az irodai nyomtatók piacán az erős versenyben a nyomtatók áresése után esni kezdett a kellékanyagok ára is. A gyártók érthetően igyekeznek késleltetni ezt a folyamatot: árcsökkentés helyett több festéket tartalmazó, gazdaságosabb tonereket dobnak piacra, illetve tonertakarékos üzemmódot is belefoglalnak a nyomtatóikba: azzal – némi minőségromlás árán – csökkenthető az egy példányra jutó költség. A HP az ősszel bejelentett lézernyomtatóihoz szinte kivétel nélkül új, nagy kapacitású tonert is tervezett.
Az idén az LCD-megjelenítők teljesen kiszorították a katódsugárcsöveseket, és az árcsökkenés folytán egyre többen cserélik fel régebbi (sokszor nem is olyan régi) monitorukat a szemet és a villanyszámlát jobban kímélő LCD-megjelenítőre. A telepített PC-k számát tekintve hazai viszonyok között is jókora piacról van szó.
A kéziszámítógépek lassan itthon is kilépnek az informatikai szakma keretei közül, ahhoz azonban, hogy éppoly széles körben elterjedjenek, mint, mondjuk, a digitális fényképezőgépek, nagyon kellene a magyar nyelvű felület és az ékezetes karakterek felismerése.
|
Ha csupán az eladott darabszámot nézzük, 2004-ben az informatika legsikeresebb termékei a digitális fényképezőgépek voltak. Óriási a választék, egyetlen gyártó sem szeretné elszalasztani a szűz piac kínálta lehetőséget: nem egy már meglevő eszköz kicserélésére kell rábeszélni a vásárlókat, hanem egy teljesen új lehetőségeket kínáló készülék beszerzésére.
Még tart az ilyenkor szinte törvényszerű felbolydulás, de lassan kezd tisztulni a piac. Bár sok esetben még mindig a megapixelek száma a legfontosabb adat, már egyre több szó esik a fényképezőgépek más jellemzőiről: az objektív minőségéről, a beállítások választékáról, az autofókusz gyorsaságáról és pontosságáról, az expozíció és a fénymérés pontosságáról és egyebekről. Azokról a jellemzőkről tehát, amelyek szerint a filmes fényképezőgépeket rangsoroljuk már több évtizede.
