Az intézet előrejelzése szerint a magyar gazdaság által idén létrehozott GDP – az első negyedévi 4,3, a második negyedévi 4,2, a harmadik negyedévi 3,7 százalékos emelkedés után – az utolsó negyedévben 3.9 százalékkal bővülhet. Az éves szinten 4 százalékosra várt GDP növekedés már kedvezőbb szerkezetben valósult meg. A fejlődést keresleti oldalról a külkereskedelem intenzív bővülése és a beruházások kedvező összetételű élénkülése alapozta meg. Az export növelését meghatározó feldolgozóipari fejlesztések dinamikája az időszak egészében erőteljes volt, az első kilenc hónapban 27 százalékkal fordítottak többet beruházásra, mint egy évvel korábban.
Az Ecostat modellszámításai szerint a magyar gazdaság 2005-ben – a termelőkapacitások bővülésével összhangban – növekedési pályán fog mozogni, a fejlődés ütemét azonban a lanyhuló kereslet mérsékli. Jövőre a bruttó hazai termék várhatóan 3,8 százalékkal emelkedik. A külpiaci kereslet némi lanyhulása ellenére az Ecostat azt várja, hogy az európai uniós csatlakozásnak köszönhetően jövőre is erőteljesen növekszik majd az export, és az ideitől némileg elmaradó ütemben az állóeszköz-felhalmozás.
2004-ben az éves infláció várhatóan 6,8 százalékos szinten alakul. Az olaj világpiaci árának emelkedése 2004 második felében számottevően nem befolyásolta az árindexet, a dollár gyengülése ellensúlyozta a költségek emelkedését, az idei trend ugyanakkor jövőre lecsapódhat az energiaárakban. Az elektromos energia illetve a lakossági földgáz drágulása mindenképpen meghatározó lesz a következő évi inflációs trendben. 2005-ben összességében folytatódó dezinflációra és 4,8 százalék körüli áremelkedés valószínű, de a hatósági körbe tartozó szolgáltatásoknál az inflációt meghaladó áremelkedés várható. 2005 decemberére 4,6-4,7 százalékos árindex várható.
Magyarországon az év során az államháztartási hiány alakulása hangsúlyos gazdasági tényező volt. 2004-ben az államháztartás pénzforgalmi szemléletű (GFS) hiánya várhatóan 1348 milliárd forint lesz, ami a GDP 6,5 százalékának felel meg. Az eredményszemléletű elszámolás szerint kalkulált hiány ennél kb. 1,3 százalékponttal alacsonyabb lehet. A jövő évi cél elérésében a legnagyobb kockázatot az áfa-bevételek, a kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetések, valamint a költségvetési szervek kiadásainak csökkentése jelentik. A gazdaságkutató cég szerint a 2005. évi deficit meghaladhatja az 1100 milliárd forintot, a GDP arányos hiány GFS elszámolásban 4,9 százalék, míg ESA95 elszámolásban 5,0 százalék körül alakulhat.
A folyó fizetési mérleg hiánya 2004-ben elérheti a 6,9 milliárd eurót, amely a GDP 8,8 százaléka. Az Ecostat jövőre nem számít jelentős javulásra a külső egyensúlyban. Az Európai Unióban lassuló növekedési ütem miatt 2005-ben lassabb export-dinamika várható, míg a lakossági fogyasztás emelkedése növeli az importot. Jövőre várhatóan magasabb behozatali, mint kiviteli dinamika adódhat. 2005-ben a folyó fizetési mérleg hiánya a fogyasztói kereslet miatt valamelyest nőhet, összességében 6,9 milliárd euróra emelkedhet a passzívum, ami a GDP 7,5 százaléka.
Az év során a hazai valuta nominális felértékelődésével párhuzamosan az MNB az irányadó kamatot fokozatosan, több lépésben csökkentette. A jegybanki óvatosságot egyrészt az állampapír-piaci hozamok vártnál lassúbb mérséklődése, másrészt a külföldi befektetők által birtokolt állampapírok átlagos futamidejének csökkenése indokolta. Az irányadó kamat az év végén 9,5 százalékra mérséklődött és további csökkentését várjuk, amely mértéke 2005. végéig a kedvező makrogazdasági folyamatok fennmaradása mellett minimálisan további 2,5-3 százalékpont lehet.
A reálkereset idén stagnált – esetleg néhány tizedszázalékkal emelkedett. A lakosság egyéb jövedelmeinél szintén nem volt jelentős emelkedés. A magyar lakosság gazdasági aktivitási szintje hosszabb ideje meglehetősen alacsony. A munkanélküliek száma 2004. végén mintegy 260 ezer fő, kissé magasabb, mint az előző évben. Jövőre hasonló mértékű lesz a munka nélkül lévők aránya, ami – európai uniós mértékkel mérve továbbra is alacsony – 6,1 százalék.
