Belföld

A kormány elindult a jegybankért

Kormánypárti képviselők törvénymódosítással szereznének nagyobb befolyást a miniszterelnöknek az MNB monetáris tanácsában. A kormány szerint ez a tanács függetlenségét szolgálná. A jegybankelnök szerint nem.

Szakmailag és az egyéni érdekeltség szempontjából is független monetáris tanács létrejöttét szolgálná az indítvány – állítja az a három kormánypárti (Göndör István és Gedei József szocialista és Böhm András szabad demokrata) képviselő, aki az Országgyűlés elé terjesztette a jegybanktörvény módosítását. A törvényjavaslat azt kezdeményezi, hogy a monetáris tanács létszáma oly módon bővüljön, hogy annak négy tagját és a monetáris politikáért felelős alelnökét az MNB elnökének javaslatára, míg további öt tagot a miniszterelnök javaslatára nevezze ki a köztársasági elnök.


A Monetáris Tanács jelenlegi tagjai:

elnök: dr. Járai Zsigmond, az MNB elnöke
tagok:
Adamecz Péter, az MNB alelnöke
Auth Henrik, az MNB alelnöke
dr. Szapáry György, az MNB alelnöke
dr. Kádár Béla
dr. Oblath Gábor
dr. Kopits György
dr. Hardy Ilona
Bihary Vilmos

A jelenlegi szabályok szerint a Monetáris Tanács tagjai az MNB elnöke, alelnökei és további tagok, akiket a bank elnökének javaslatára a miniszterelnök egyetértésével a köztársasági elnök hat évre nevez ki. Az érvényben lévő szabályozás szerint a tanács legalább hét, legfeljebb kilenc tagból állhat. A monetáris tanács, hivatalos nevén Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a jegybank pénzügypolitikájáért felel, meghatározott időszakonként döntést hoz az irányadó jegybanki alapkamatláb mértékéről és ezzel befolyásolja a forint árfolyamát, illetve az inflációs cél elérését.


A három kormánypárti politikus közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy „jelenleg az európai országok gyakorlatától eltérő a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa tagjainak kiválasztása”. Emiatt szerintük elvárható, hogy a monetáris politika döntéshozatali mechanizmusa a tekintetben is közeledjen az Európai Unió tagországaiban kialakult szabályokhoz, hogy a döntés-előkészítő és döntéshozó folyamat szétváljon.


A benyújtott javaslat kitér a tanács tagjainak javadalmazási rendszerére is. A három politikus ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy a testület tagjainak keresete az infláció utólagosan megállapított mértékéhez igazodik. „Az árstabilitás tekintetében akkor meggyőző a testület tagjainak függetlensége, ha keresetük a tervezett inflációhoz igazodik” – áll a indítványozók közleményében.



A kormány elindult a jegybankért 1

Járai Zsigmond (fotó: MTI)


A “tanács nem futballcsapat”


Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Reutersnak adott telefoninterjújában reagált a kormánypárti előterjesztésre. Mint elmondta, a kormánypárti képviselők által javasolt módosítás sérti a jegybank függetlenségét, és bizonytalanságot okoz a pénzpiacokon. “A jelenlegi jegybanktörvény összhangban van az európai gyakorlattal, az alkotmánnyal és a magyar jegybanki tradíciókkal” – hangsúlyozta Járai Zsigmond, aki szerint a monetáris politika enyhítését nem azzal kell elérni, hogy növelik a Monetáris Tanács tagjainak számát, hanem azzal, hogy rendbe teszik a költségvetést.


“Én is támogatnám a kamatcsökkentést, ha javulna Magyarország megítélése a befektetők körében, de ennek kulcsa a kormány kezében van” – tette hozzá. A jegybankelnök fölöslegesnek tartotta a Monetáris Tanács létszámának növelését. “Kilenc tag elég, a tanács nem futballcsapat” – idézi Járai Zsigmondot a Reuters.


Ellenzéki nem


Az előző két év logikus következménye, hogy a kormánypártok új javaslatukkal meg akarják szüntetni a monetáris tanács politikai függetlenségét – reagált a javaslatra Varga Mihály. A költségvetési bizottság fideszes vezetője nem tartja valószínűnek, hogy a legnagyobb ellenzéki párt képviselői megszavazzák a javaslatot, amelynek elfogadásához egyébként elég a kormánykoalíció egyszerű parlamenti többsége.

Draskovics és Gyurcsány a terv mellett


Már Járai Zsigmond jegybankelnök szavaira reagált Draskovics Tibor pénzügyminiszter kedden késő délután. Véleménye szerint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításáról szóló képviselői törvényjavaslat nem ellentétes az EU szabályaival.


Draskovics úgy véli, ezek alapjában technikai módosítások, melyek megszüntetnének néhány anomáliát, amelyben a magyar szabályozás eltér az általános EU-beli gyakorlattól. „Amennyire tudom, nemigen létezik olyan pénzügypolitikai döntéshozó testület az EU-országokban, amelynek minden tagját a központi bank elnökének kezdeményezésére neveznék ki” – mondta a miniszter. Azt is jelezte, hogy a javasolt változtatásokról szerdán levélben tájékoztatja az Európai Központi Bankot.


Gyurcsány Ferenc kijelentette:  a kormány nem akar nyomást gyakorolni a magyar központi bankra. Majd megismételte a hónap elején már kifejtett álláspontját: szívesebben látná, ha a forint árfolyama gyengébb lenne. “De nem kívánunk semmilyen konkrét javaslatot tenni a monetáris tanácsnak arra nézve – tette hozzá -, hogy milyen jellegű és milyen nagy lépést kellene tennie ennek érdekében.”

Londonban is reagáltak a törvénytervezetre

A magyarországi makrofolyamatokat folyamatosan elemző legnagyobb londoni házak egyike, a Dresdner Bank szerdán kiadott napi európai feltörekvő piaci elemzése szerint “a jegybank függetlenségét vette célba”  a törvényjavaslat. A térségi fejleményekre általa használt három lehetséges minősítés – negatív, semleges, pozitív – közül a negatívval látta el az MNB-ről szóló módosító tervezet benyújtását.

A Dresdner Kleinwort Wasserstein (DrKW) befektetőknek összeállított napi jelentése szerint a törvény nagyobb ellenőrzést adna a kormánynak a kamatpolitikáért felelős monetáris testület felett. A DrKW szerint ugyanis a tanács létszámának bővítésével a miniszterelnök által javasolt tagok száma emelkedne.


A londoni befektetési ház elemzése szerint a törvényjavaslat “újabb eszkalációja a kormány és a jegybank között a helyes gazdaságpolitikai elegy kialakítása ügyében forrongó konfliktusnak”. A DrKW szerint Járai Zsigmond MNB-elnök “helyesen szólt”, amikor azzal vágott vissza, hogy az alacsonyabb kamatokat a költségvetés és a folyó fizetési mérleg deficitjének mérséklésével lehet elérni, és nem az intézményi berendezkedés átalakításával.

A Dresdner elemzői szerint mindazonáltal az inflációs számok után nőtt a kamatcsökkentés esélye. A jegybanktörvény-javaslat véleményük szerint fokozni fogja a politikai feszültséget, ezért növekszik annak a kockázata, hogy a külföldi spekulatív befektetők elkezdenek profitot realizálni a forinton. Emiatt kétséges, hogy a forint tartósan megmaradhat-e a 250/euró alatti tartományban – áll a DrKW szerdai térségi kommentárjában.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.