Romlott Magyarország versenyképességének megítélése nemzetközi összehasonlításban: a tavalyi 34. helyről az idén a 42.-re esett vissza azon a listán, amelyet a Lausanne-i Institut für Management-Entwicklung (IMD) tett közzé. A lista érdekessége, hogy az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok közül Magyarországot Észtország és Szlovákia is megelőzi.
Visszesés minden listán
Nem az IMD-lista az egyetlen, ahol az utóbbi időben Magyarországot hátrébb sorolták. Néhány héttel ezelőtt a korábbinál rosszabb bizonyítványt kapott hazánk abban a jelentésben is, melyben a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) a gazdasági növekedési potenciálja alapján a globális GDP 97,8 százalékát kitermelő 102 országot, illetve az üzleti versenyképesség, mikrogazdasági termelékenység szempontjából 95 államot rangsorolt az elmúlt évi teljesítményük alapján. A növekedési potenciál (GCI) alapján Magyarország a 33., a mikrogazdasági termelékenység (BCI) vizsgálatakor pedig a 38. helyezést érte el. Az előbbinél négy, az utóbbinál azonban már tíz hely a visszaesés.
Önmagában nem a helyezésünkkel van gond, hiszen az egyáltalán nem rossz – hangsúlyozta Chikán Attila, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem Versenyképesség-kutató Központjának igazgatója. De az évek óta tartó magyar pozícióvesztés, úgymond, ugyanakkor mindenképpen figyelmet érdemel a döntéshozók részéről.
Chikán Attila véleménye szerint a különféle nemzetközi versenyképességi rangsorokban jelentkező visszaesés nem annyira a szűken vett vállalati szféra teljesítményével magyarázható, sokkal inkább a magyar gazdaság társadalmi, politikai környezetének lemaradásáról van szó. Éppen ezért az oktatási, egészségügyi reformokkal, a regionális fejlődéssel, a politikai struktúra gazdasági vetületeinek fejlesztésével lehetne javítani az ország versenyképességén.
A valóságosnál kedvezőtlenebb a kép
Magyarország kétségkívül elvesztette különösen kedvező nemzetközi megítélését, amelyet a rendszerváltás idején élvezett – vélekedett Palócz Éva, a Kopint-Datorg vezérigazgató-helyettese. Az akkori, reálisnál szebb képpel szemben, most a valós adatokból levonhatónál kedvezőtlenebb az ország megítélése.
Az aggregát számokat tekintve, a vásárlóerő paritásban kifejezett teljes – tehát a járulékokat és adókat is tartalmazó – bérköltség ma Magyarországon megfelel az egy főre jutó GDP szintjének. Arról tehát nincs szó – magyarázza Palócz Éva –, hogy drámai módon visszaesett volna az ország versenyképessége. Van egyfajta relatív pozícióvesztés az Európai Unióba frissen csatlakozott országok körében, különösen a balti államok tekintetében.
Palócz Éva véleménye szerint ez jobbára azzal magyarázható, hogy a balti országokban még nem fejeződött be az újjáépítési periódus. Az ottani régióra jellemző magas növekedési ráta egyáltalán nem meglepő, mivel ezek az országok máig nem érték el a Szovjetunió felbomlása előtti utolsó „békeév” gazdasági szintjét.
Szlovákia: nagyobb bizalom
Szlovákia térnyerése – elemzők szerint – nem annyira északi szomszédunk tényleges teljesítményével magyarázható, inkább az EU-bővítés első körébe főként politika okokból bekerült ország gazdasága iránti bizalomnak szól. Ez annál is inkább érvényesülhet, mert a nemzetközi versenyképességi mutatók számos szubjektív elemet tartalmaznak. A jól számszerűsíthető részindexek mellett ugyanis jelentékeny súllyal szerepelnek kérdőíves felmérésen alapuló, jobbára várakozásokból, egyéni megítélésekből összesített komponensek. Ilyen szempontból Magyarország megítélésének biztosan nem tett jót a belpolitikai csaták külföldi artikulációja, ezek a politikusi vélemények ugyanis idővel az elemzői hangulatokba is beépültek.
A magyar versenyképességet persze számos jól számszerűsíthető tényező is rontotta az elmúlt évben. A külső okok közé sorolható az export visszaesése és a valutapiaci bizonytalanság. A versenyképességet rontó belső intézkedések közül pedig a Fidesz-kormány kezdeményezte minimálbér-emelés és az MSZP-kormány kezdeményezte közszolgálati béremelés emelhető ki.
De nem javította Magyarország megítélését a jegybank és a PM tavalyi kötélhúzása sem. Ha országunk szubjektív megítélésének javulása nem is várható a legközelebbi jövőben, Palócz Éva szerint reménykeltő, hogy az objektív gazdasági mutatók mindenképpen javultak az idei első negyedévben. Ennek előbb-utóbb a nemzetközi indexekben is meg kell mutatkoznia.
