Kétéves előkészítő munka után megszülettek a tőzsde új kódexe, a Felelős vállalatirányítási ajánlások, amely a hatékonyabb és tisztább vállalatvezetést, a befektetői bizalom erősítését hivatott elősegíteni. A tőzsdei kibocsátókkal, az Ernst & Young Tanácsadó Kft.-vel és a Kapolyi Ügyvédi Irodával szoros együttműködésben megfogalmazott irányelvek elsősorban a BÉT-en jegyzett társaságokra vonatkoznak, de betartásuk önkéntes – hangsúlyozta Jaksity György, a BÉT Rt. elnöke.
A motiváció
A felelős vállalatirányítás kérdéseivel kapcsolatos érdeklődés az elmúlt esztendőkben világszerte felerősödött és a fejlett piacgazdaságokban a vállalati vezetés fókuszába került. Természetesen a nagy publicitást kapó nemzetközi vállalati botrányok is sürgették az egységes irányelvek leszögezését, de a fejlődő országok vállalatainak befektetői körében is felmerült a külföldi befektetések hatásosabb ellenőrzésének igénye. Mindehhez hozzájárult még a globalizáció felerősödése és ezen belül a nemzetközi tőkeáramlás növekedése.
Az Európai Unió legtöbb tagállama, illetve azok értéktőzsdéje már rendelkezik Corporate Governance alapelvekkel, melyeket a magyar kiadvány kidolgozásában részt vevő felek is figyelembe vettek az összeállítás során. A Felelős Vállalatirányítási Ajánlások címen meghonosított iránymutatás lényege, hogy megfelelő vállalatirányítás csak felelős módon képzelhető el, amelynek meg kell nyilvánulnia mind a vállalatok vezetői testületei, mind részvényesei részéről az egymással és a vállalat működése által érintett felekkel való kapcsolatban.
Az Ajánlások első pontja az igazgatóság és felügyelő bizottság hatáskörével, feladataival foglalkozik. Az igazgatóság legfontosabb szerepe többek között a vállalatirányítás kézben tartása, a stratégiai irányelvek
Érdekellentétek
Nyilván akad majd olyan tőzsdei cég, amely vonakodik megfogadni az ajánlásokat, hiszen egyes kitételei sérthetik érdekeiket. Ilyen a transzparencia-követelmény, amely egyesek szerint versenyhátrányt okozhat azokkal a konkurensekkel szemben, amelyek a hasonló információkat esetleg üzleti titokként kezelik. Bojár Gábor, a Graphisoft N.V. elnöke szerint ugyanakkor a nyilvánosság jótékony hatása erősebb, mint az, hogy a versenytársak is többet megtudhatnak a cégről, ugyanis erősíti a bizalmat a vevőkben a cég és termékei iránt. A másik legfontosabb elv, a független igazgatóság és felügyelő bizottság, vagyis a cégen belüli valódi kontroll a vezetői szabadsággal ütközhet, ami különösen azoknál a társaságoknál jelenthet érdekkonfliktust, amelyekben az elnök és a vezérigazgató egy és ugyanaz a személy.
Persze önmagában ez nem feltétlenül jelent problémát. Straub Elek például, aki a budapesti tőzsde legnagyobb kapitalizációjú cégének vezérigazgatója és elnöke is egyben, üdvözölte az ajánlások megszületését. A társaság igazgatósága ugyan még nem tárgyalt az ajánlásokról, de a menedzsment kiáll mellettük. Mint mondta, a Matáv a New York-i tőzsdei jelenléte miatt az ottani ajánlások implementálását már megkezdte, és azok sok esetben fedik a hazai elveket.
Nyilvánosan, átláthatóan
Az Ajánlásokban külön pont foglalkozik az átláthatóság és a nyilvánosságra hozatal témakörével, melynek célja minden, a vállalatot érintő, illetve a vállalat értékpapírjainak árfolyamára hatást gyakorló jelentős információ pontos, hiánytalan és időben történő közzététele. Ennek segítségével a befektetők megbízható és összehasonlítható információk alapján tudják értékelni és összehasonlítani a vállalat üzleti tevékenységét, helyzetét.
A nyilvánosságot tájékoztatni kell a vállalat stratégiai céljairól, a fő tevékenységével, üzleti etikával, az egyéb érintett felekkel kapcsolatos politikájáról is. A részvényesek jogaival és a velük kapcsolatos eljárásmóddal kapcsolatban az Ajánlások célja, hogy az egyenlően kezelt részvényesek jogaikkal élni tudjanak és megfelelő információk birtokában felkészülten hozzanak megalapozott döntéseket a társaság ügyeiben. Ennek érdekében a kódex hangsúlyozza a befektetői kapcsolattartás fontosságát és javaslatokat fogalmaz meg a közgyűlések lebonyolítására vonatkozóan.
Jó példával
A tőzsdei cégek közül elsőként fogadta el a felelős vállalatirányítási elveket a Graphisoft igazgatósága. Bojár Gábor, az igazgatóság elnöke szerint cégük eltökéltségében saját vezetői karrierje, tapasztalatai és önkritikája is szerepet játszott, ugyanis mint 22 évvel ezelőtt a társaság alapító tagja, majd húsz éven át teljhatalommal rendelkező elnök-vezérigazgatója 2002-ben éppen azért mondott le önként vezérigazgatói tisztségéről, hogy a menedzsmenttől független igazgatóság “személyében” megvalósulhasson az addigi “patyomkin-kontrollt” felváltó valódi kontroll. Azóta, hogy az önkéntes kényszert magára erőletette – vallja Bojár Gábor – a társaság kevesebb rossz döntést hozott.
Az Ajánlások betartása nem lesz kötelező előírás a tőzsdei társaságok számára, az azokhoz való igazodást a tőzsde csak ajánlja – hangsúlyozta Jaksity György. Ami kötelezővé válik, az egy feltáró nyilatkozat közzététele évente. A nyilatkozatban a kiemelten fontosnak tartott témákban kell a tőzsdei kibocsátónak közzétennie, hogy az általa követett gyakorlat megfelel-e az Ajánlásokban foglaltaknak, illetve, ha nem felel meg, miben és miért tér el attól. A válaszokat a piac értékeli. Az „A” kategóriába tartozó cégeknek első alkalommal 2005-ben, a „B” kategóriás vállalatoknak pedig 2006-ban kell a nyilatkozatot nyilvánosságra hozniuk.
Természetesen a tőzsde örömmel fogadja, ha a kibocsátók már 2004-ben csatlakoznak az Ajánlásokhoz és erről tájékoztatást adnak a piaci szereplők részére.
