László Csaba távozó pénzügyminiszter úgy véli, utóda nagyobb politikai támogatottságot fog élvezni, miután a kormány ráébredt, hogy szigorú költségvetési politikára van szükség.
A Reutersnek pénteken adott nyilatkozatában László Csaba kifejtette: félő, hogy Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszternek kevés lesz a mozgástere, mert a megbolygatott pénzpiacok kevésbé fogják tolerálni a költségvetési és politikai melléfogásokat. “Egy új szereplő mindig kap egy új lehetőséget, hogy másképp játsszon ugyanabban a darabban” – mondta László Csaba. Hozzátette: az elmúlt másfél év megmutatta, hogy bizonyos döntéseket könnyebb meghozni, ha a helyzet kikényszeríti őket.
László, aki február 15-én válik meg posztjától, elmondta: a közvélemény-kutatásokban egyre rosszabbul szereplő szocialisták csak azután voltak hajlandók beleegyezni az idei költségvetés 120 milliárd forinttal való megkurtításába, hogy a múlt hónapban tovább gyengült a forint.
“Decemberben még úgy érzékeltem, hogy a politikusok maximum 35 milliárd forintos csökkentést hajlandók elfogadni, s ma már 120 milliárdnál tartunk” – mondta.
Hozzátette: a forintsáv tavaly júniusi eltolása után elég volt néhány szóbeli intervenció kijelentés, és megnyugodtak a piacok. “Most jóval kisebb a mozgástér a manőverezésre, ami egyébként sem volt nagy”- mondta.
A Reuters szerint tavaly júniusban a kormány rosszul időzítve és gyengén kommunikálva keresztülvitte a forint leértékelését, hogy eleget tegyen az erős forint miatt panaszkodó exportőrök igényeinek. A lépés visszaütött, több mint 10 százalékkal gyengült a nemzeti valuta, s ezt követte a Magyar Nemzeti Bank kamatemelése.
“Önmagában a sáveltolás nem változtatott sokat a helyzeten, mivel a forint árfolyama soha sem volt a sáv gyenge szélének a közelében, de a lépés rossz üzenet volt a piacok számára, ami nem állt szándékunkban – mondta László.
László szerint a 2003. évi hiány túllépését – 90 milliárd forint, azaz a GDP fél százaléka erejéig – az okozta, hogy nőttek az adósságszolgálat költségei, miután a Magyar Nemzeti Bank 12,5 százalékra emelte a kamatokat. “Tavaly az államháztartás hiánya 1,5-2,0 százalékponttal csökkent. Ez mutatja, hogy megkezdődött a kiigazítás. A bérpolitikában is ésszerű irányba indultunk el” – mondta.
Hozzátette: a BUX index az idén 10 000 pont fölé emelkedett az idén a 8 ezerről, amikor hivatalba lépett.
László elmondta: a koalíciós pártok megvonták támogatásukat a 2004. évi költségvetés tervezetétől, annak ellenére, hogy a kormány tavaly július közepén meghozta a szükséges döntéseket, amikor egyúttal 2008-at is megjelölte az euró bevezetésének dátumaként. „Engedményeket kellett tennünk, de úgy tűnt, egyik koalíciós partner sem hajlandó támogatni a költségvetést” -mondta.
László szerint a magyar gazdaság helyzete attól függ, hogy a növekedés, a beruházások, az ipari termelés, az export kedvező elmozdulása képes-e tartós maradni.
