Belföld

Mintát vett a szonda az üstökösből

Épségben elhaladt a Wlid-2 üstökös mellett a Stardust amerikai űrszonda, miközben teljesítette feladatait: a magból kiáramló anyagból mintát fogott be és fényképeket készített az égitestről. Az amerikai űrkutatási hivatal, NASA Kaliforniában lévő pasadenai irányítóközpontjában közölték, hogy az űreszköz pontosan 303 kilométerre közelítette meg az 5,4 kilométeres átmérőjű üstökösmagot. Fedélzeti kamerája 72 fekete-fehér fényképet készített az égitestről.

Azzal, hogy épségben elhaladt a Wild-2 üstökös mellett a Stardust amerikai űrszonda több rekordot megdöntött, illetve jó úton halad afelé, hogy újabbakat adjon át a múltnak. A közép-európai idő szerint péntek este történt üstökös-megközelítésével az amerikai Deep Space-1 szondának teljesítményét múlta felül. A Deep Space 2001 őszén ugyancsak keresztül haladt egy üstökös kómáján, azaz a magot körülvevő különleges légkörön, és ugyancsak készített fényképfelvételeket, de még viszonylag tisztes távolságból, 2200 kilométerről. A Stardustnak most sikerült jóval közelebbre – 303 kilométerre – férkőznie a kométához.

Ugyancsak rekordot döntött azzal, hogy míg Deep Space-1 a Földtől 220 millió kilométerre, addig most Stardust majdnem 400 millió kilométerről hajtotta végre a veszélyes manővert, azaz azt hogy a magból nagy sebességgel kiáramló gáz- és porzivataron az üstököshöz képest óránkénti majd 22 ezer kilométeres sebességgel épségben áthámozza magát.

A Stardust azonban mintát is vett egy üstökösből származó anyagból. A szonda végére felszerelt teniszütő alakú, különleges aerogél anyaggal bevont kollektora a megfelelő pillanatban kinyílt, és a légyfogó papírhoz hasonlóan nyolc percen át szippantotta magába az apró részecskéket. Ezeket azután gondosan becsomagolta egy hermetikus konténerbe.

A földi irányítók azonban még nem dőlhetnek hátra karosszékeikben. A zsákmányt ugyanis el kell hozni a Földre. Ha ez sikerül, úgy két év múlva ismét múlva csúcsdöntés születik: űreszközt ugyanis ilyen irdatlan távolságból még nem vezényeltek haza. A leghosszabb oda-vissza űrjáratok eddig a Föld körül 384 ezer kilométeres átlagos távolságban keringő Holdat érték el.

Az üstököskutatást a szakemberek több szempontból is fontosnak tartják. A mintegy 4,5 milliárd éves aktív égitestek ugyanis mélyhűtött állapotban tárolják a Naprendszer ősi anyagait, amelyek laboratóriumi vizsgálatával következtetni lehet kozmikus környezetünk kialakulására.

A kutatások felgyorsítását sokan nemcsak a múlt faggatása miatt szorgalmazzák, hanem már azokra az időkre is előre gondolnak, amikor az ember bolygóközi térben tesz utazásokat. Nagy valószínűséggel az üstökösmagok jelentős mennyiségű fagyott vizet tartalmaznak, és így a kométák egykoron majd egyfajta oázisokat jelenthetnek a világűr végtelen “sivatagát” járó űrhajósvándorok számára.

A Wild-2 üstököst 1978-ban fedezték fel. Egy fordulatot a Nap körül 6,39 év alatt tesz meg, így a rövid keringésű kométák családjába sorolták.

A miniszterelnök-helyettes azt mondta, belátják, hogy a költségvetési vétó a szándékaikkal ellentétesen mind Lengyelországnak, mind az EU többi országának anyagilag is kárt okozna és ezt nem szeretnék.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.