A monetáris politika színterén már január elején felbukkantak az első meglepetések, jelentős részben a 2002. novemberi, illetve decemberi spekulációs támadások következményeként. A jegybank január első napjaiban szilárdan tartotta magát a sáv erős szélére tapadó forintárfolyam és a decemberben közepén 50 bázisponttal csökkentett, de még mindig magas 8,5 százalékos alapkamat mellett.
A sokak szerint túlzott monetáris szigor a labilis piacon váratlan következményekkel járt: a forint árfolyama nem egyszer kicsúszott erős oldalon a +-15 százalékos sávból. A Magyar Nemzeti Bank ezzel párhuzamosan többször interveniált – becslések szerint összesen legalább 5 milliárd euró értékben -, hogy a forintot visszatérítse a sávon belülre.
Elmaradt kamatcsökkentés – vihar a sáv szélén
2002. december 15.
Csökkent a kamat, meglepődött a piac
2002. december 17.
Kerül, amibe kerül: Járai kitart a magas kamat mellett
2003. január 15.
Újévi krízis – az első meglepetés
A valutakrízis először január 14-én érte el a magyar gazdaságot, amikor a Monetáris Tanács hivatalos ülésén változatlanul hagyta az alapkamat szintjét. A spekulánsok forintvételi szándékát a jegybank többszöri intervencióval sem volt képes megállítani, ezért a rákövetkező napon az alapkamat 100 bázispontos csökkentésére kényszerült.
A spekulációs roham a monetáris politika pánikszerű lépései ellenére is folytatódott, az MNB ezért január 16-án ismét 1 százalékponttal leszállította az alapkamat szintjét, miközben 6 százalékpontra kiszélesítette kamatfolyosóját. A bankok saját betéteiket mindössze 3,5 százalékért helyezhették el a Nemzeti Bankban, és hitelt 9,5 százalékon vehettek fel. A forintkínálat hamar felduzzadt a döntések hatására, a rövid lejáratú kamatok a bankközi piacon a 3,5 százalék környékére zuhantak.
Forintos kérdések – meddig marad a szigor?
2003. január 15.
Új kamatkörnyezet – mi lesz a befektetésekkel?
2003. január 17.
Banki kamatok – merre tovább, betétesek?
2003. január 22.
Támadás az árfolyamsáv ellen
A forinterősödés vége
2003. január 23.
Játék a kamatokkal – az MNB irányít
2003. február 21.
Tisztuló piacok – fellélegzés
Monetáris politika…
…minden mennyiségben a FigyelőNet Monetáris politika dossziéjában!
Állampapírpiac – vége a spekulációs rohamnak?
2003. február 26.
Betéti kamatok – padlófék
2003. március 8.
Jegybanki tisztítókúra – steril már a piac?
2003. március 18.
Kockázatosabb finanszírozás
Kedvezőtlenül alakult a fizetési mérleg finanszírozási oldala is. Az áru-, szolgáltatás- és jövedelemáramláshoz szükséges deviza ugyanis egyre inkább a külső adósság növekedéséből származott. Az alapvetően tőkeáramlásból, devizatartalékokból, illetve rövidebb lejáratú adóssággeneráló tételekből álló finanszírozás szerkezete nem megfelelő irányba változott. A közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) az elmúlt két évben világszerte visszaestek. Bulgáriában és Romániában ugyanakkor az elmúlt évben folyamatosan nőtt az FDI beáramlás, ami szorosan összefügg a piacgazdaság intézményeinek kiépítésével, valamint a privatizáció felgyorsulásával. Magyarország a kezdeti felfutásnak ezen a szakaszán már túljutott, így a tőkeáramlás élénkítésének újabb eszközeit szükséges igénybe venni. Ez a külső egyensúly finanszírozási szerkezetének javítása és a termelés korszerűsítése érdekében egyaránt szükséges. 2003-ban a rövid távú portfoliótőke-áramlás volumene és aránya nőtt. Az FDI visszaszorulása mellett ebben szerepet játszott a monetáris politika szigora is. A kétszeri drasztikus – júniusban két lépésben végrehajtott – kamatemelés inkább a rövid lejáratú papírok iránti érdeklődést növelte. Ezzel a folyó fizetési mérleg finanszírozásában a kockázatosabb, ezért költségesebb tétel aránya emelkedett.
Három hónap sem telt bele, és a drasztikus árfolyamváltozás újra megismétlődött, ezúttal azonban a forint gyengülése irányába. Az árfolyam esését az váltotta ki, hogy június 4-én a Magyar Nemzeti Bank az ingadozási sáv változatlanul hagyása mellett a sáv közepét 282,36 forintra tolta el az addigi 276,1 forintról. Az erős sávszél így 240,01 forintra emelkedett 234,69 forintról, míg a gyenge sávszél 324,71 forint lett a korábbi 317,51 forint helyett.
A sáveltolást a kormányzat 76 milliárd forintos takarékossági intézkedéseivel együtt jelentették be, a két döntéssel kívánták ugyanis javítani a hazai gazdaság versenyképességét. A piaci szereplőket nem sikerült elvarázsolni a döntéseket követő „körítéssel”, másnap már a 264,5 forint/eurós rekordmélységben járt a hazai valuta árfolyama, a jegybank beavatkozása nélkül pedig akár 290 forintra is gyengülhetett volna.
A sáveltolás okozta sokk kényszerpályára terelte a monetáris politikát. A jegybank június 10-én 100 bázispontos kamatemeléssel próbálta helyreállítani az irányítást – és szavahihetőségét. A piacon a sorozatos meglepetések után sem jött megnyugvás, a jegybank ezért június 19-én dupla adag nyugtatót adott be 200 bázispontos kamatemelés formájában. A két növelés nemcsak nagyságával bolygatta meg a bankszektor működését, de hosszú idő óta akkor először fordult meg a kamatlábváltozás iránya.
A sáveltolás, forintgyengülés és kamatemelés – okok és következmények
2003. június 5.
Befektetésajánló – forintpiaci sokk után
2003. június 11.
Az árfolyamgyengülés és a cégek – kétes fedezék
2003. június 14.
Kétszázalékos kamatemelés – dupla adag nyugtató
2003. június 19.
Banki futam – fokozódik az átárazási hullám
2003. július 1.
Fogyasztás után beruházás
2003-ban a külső egyensúly jelentősen romlott. A folyó fizetési mérleg hiánya szeptemberben meghaladta a 3,5 milliárd eurót, miközben az előző év azonos időszakában mindössze 1,5 milliárd eurót ért el. Az Európai Unió gazdaságának lassú talpraállása, valamint az elmúlt évek versenyképességet rontó lépései alacsony emelkedést eredményeztek a kivitelben. Eközben a fogyasztás élénkülése az import növekedését vonta maga után. A devizaforgalom alakulásának egyenlege ugyanakkor a második félévben nem annyira a fogyasztási, sokkal inkább a beruházási célú import növekedéséből eredt. Ez a jövőre nézve további hiánynövekedést jelez, de már a gazdasági növekedés dinamizálódása érdekében történt.
A többszöri sokk után a forint árfolyma csak nehezen talált magára. Bár a jegybanki és a kormányzati retorikában állandó elemként júniustól beépült a 250-260 forint/euró kívánatos árfolyamsáv, a piaci szereplők a hazai valuta értékét rendszerint alacsonyabb szinten állapították meg.
Így azután az MNB augusztus közepén kiadott inflációs jelentése – 264 forintos euró árfolyammal számolva – meglehetősen pesszimistára sikeredett: 2003 decemberére a korábban előrejelzett 4,6 százalékos fogyasztó árindex helyett 5,2 százalékra számít, míg a jövő évre várt infláció 3,9 százalékról 5,8 százalékra módosult. Járai Zsigmond a kedvezőtlen inflációs előrejelzések hatására szóban módosította a 2004-es inflációs célt: a korábbi 3,5 +-1 százalék helyett már csak 5,5 százalék alá akarta leszorítani a fogyasztói árak növekedését.
Bár a kormányzat – László Csaba, pénzügyminiszter személyében – mindvégig úgy nyilatkozott, hogy kiáll a jegybank lépései mellett, a jelentés idején már érezhető volt az összefogás lazulása. Mivel a 9,5 százalékra nőtt kamatteher a költségvetési szigorítások kivitelezését jelentősen megnehezítette, a jegybank döntéseit a Pénzügyminisztérium némi önmeghasonlás árán tudta csak támogatni. Persze a jegybanknak is járt „válaszpofon,” hiszen a 2004-re tervezett áfa változtatások az inflációs leszorítását gátolják.
Inflációs céltalanság – zavarban a jegybank
2003. augusztus 19.
MNB kontra PM – mire megy ki a játék?
2003. szeptember 11.
Valutaválság
November elején jelent meg láthatóan a hónap végi drasztikus beavatkozásokat hozó kamatemelési nyomás. Egyesek szerint a továbbra is hangoztatott burkolt árfolyamcél miatt, mások szerint a költségvetés novemberben kialakuló rossz szerkezete okán a forint támadhatóvá vált. A spekulánsok ezúttal sem hagyták ki a kínálkozó alkalmat, így november végén újra megjelentek a piacon.
A forint november 27-ei zuhanása alkalmával – amikor mindössze másfél nap távlatában emelkedett 10 forinttal az euró árfolyama az újabb kamatdöntés előtti 269 forintos magaslatig, komoly veszély fenyegette a magyar valutát. A válság kialakulásának kockázatát a Monetáris Tanács akkorának látta, hogy 300 bázispontos kamatemelési döntésével egy napot sem tudott várni a hétfői hivatalos üléséig, már november 28-án elhatározta magát. A jegybanki kamatváltoztatás azonban cseppet sem nyugtatta meg a piacot, sőt hatására 274,5 forint/euró értékig is gyengült az árfolyam, majd nagyjából 263,5 forintos euró ár mellett állt be.
Támadják a forintot – kamatemelési nyomás
2003. november 3.
MNB-prognózis – vihar vagy állóvíz?
2003. november 17.
Magyar euró – késni fog
2003. november 24.
Kamatemelés – válság és kapkodás?
2003. november 28.
