A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn 50 bázisponttal 8,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A testület közleménye szerint a forint az elmúlt hetekben megerősödött, és ez szigorította a monetáris kondíciókat.
Az ECB is csökkentett
A közlemény utal arra, hogy az Európai Központi Bank (ECB) december 5-én csökkentette az uniós kamatokat. Ennek következtében növekedett a forintbefektetések többlethozama. A múlt héten megszületett a megállapodás az uniós csatlakozás feltételeiről, amely mérséklőleg hat a forintbefektetések elvárt kockázati prémiumára. Mindezek alapján lehetővé vált a kamatcsökkentés, az alacsonyabb kamatok nem hátráltatják az inflációs célok elérését – áll az MNB közleményében, amelyet az MTI-Eco idéz.
Az MNB legutóbb november 15-én mérsékelte 50 bázisponttal a kamatot, akkor 9,5 százalékról 9 százalékra csökkent. Előtte viszont, májusban és júliusban kétszer is – 50-50 bázisponttal – emelték a kamatokat.
A piac meglepődött
A Népszabadság mindennek kapcsán arról ír, hogy a piacot felkavarta az MNB döntése, mert Járai Zsigmond jegybankelnök határozottan kamatcsökkentés ellen foglalt állást az elmúlt héten, az Országgyűlés gazdasági bizottságában. A kamatvágás mindenesetre nem érte el a várt hatást: a forint nem gyengült, hanem erősödött hétfőn, és megközelítette a számára kijelölt sáv szélsőértékét. A forint még soha nem volt ilyen erős az európai közös pnzzel szemben: 235,50 forint ért egy eurót.
A Népszabadság szerint a piac további legalább 1,5 százalékos kamatcsökkentésre számít a következő 12 hónapon belül.
A Világgazdaság szerint is meglepődtek a piaci szereplők az MNB döntése után. Ugyanakkor a lap szerint a forint árfolyama azért nem esett, mert a kamatvágás időpontját senki sem tudta ugyan, de az 50 pontos mérséklés „már régen beépült” a forint kurzusába.
Ugyanakkor a NAPI Gazdaság egy érdekes, határmenti jelenségre, a sávon kívüli kereskedésre” hívja fel a figyelmet: az osztrák és a szlovák határ közelében egyes cégek az euró hivatalos árfolyamánál 10 százalékkal rosszabb kurzuson fogadják el a forintot. Így például a McDonald’s bábolnai üzletében egy euróért 211,5 forint értékű árut lehet vásárolni. A cég ezt a megnövekedett bizonylatolási költségekkel magyarázta.
Az MNB szerint a bérek okoznak a gondot, nem a magas kamat
Az MNB legújabb tanulmánya szerint a feldolgozó ipari cégek versenyképességének romlásában a felértékelődés csupán 30 százalékban játszott szerepet, döntő hatása a vállalati
béremeléseknek volt. A jegybank szakértői szerint rögzített árfolyam mellett is romlott volna a cégek versenyképessége. A sávszélesítés óta a nominális felértékelődés – vagyis a forint-euró árfolyam alakulása – önmagában a reálfelértékelődés 40 százalékát eredményezte – írja az MTI-Eco.
A jegybanki értékelés szerint az exportáló vállalatok helyzetét általánosságban és összességében legnagyobb mértékben a külpiacok szűkülése rontotta. A 2001-2002. évi minimálbér-emelések és az azokat kompenzálni hivatott tb-járulékcsökkentések nettó hatása nagymértékben különbözött a vállalati bérszint függvényében. Míg a minimálbér-emelések versenyképességrontó hatását csak az alacsony bérszintű vállalkozások érezték, addig a társadalombiztosítási járulék csökkentése minden vállalatnál érvényesült.
Az MNB számításai szerint a hazai vállalatok költségalapú versenyképességének 2001 májusa óta bekövetkezett romlásában mintegy 40-60 százalék arányban tehető felelőssé a nominális árfolyam felértékelődése, illetve a hazai fajlagos bérköltségek emelkedése.
A cégeken nem segített volna a kamatcsökkentés?
A feldolgozóipari fajlagos bérköltségek az elmúlt időszakban mintegy 13 százalékkal emelkedtek, ami a termelékenység és a bérek ellentétes mozgásának tudható be. Bár a termelékenység már az idén növekedett, bővülése eléggé elmaradt a bérköltségek emelkedésétől.
A belföldi árak csak fokozatosan reagálnak az erős forintra, de a piaci verseny kikényszeríti az importtal versenyző termékek körében is az árcsökkenést, vagy a korábbinál lassabb áremelkedést.
Az MNB szerint a forint leértékelése átmenetileg ugyan többletbevételhez juttatná az exportáló cégeket, azonban a mostani inflációs nyomás mellett az ár- és bérnövekedés ütemének felpörgéséhez vezetne, így tartósan nem javítaná a vállalatok versenyképességét.
