Belföld

Állampapírpiac – vége a spekulációs rohamnak?

A jegybank kamatdöntése nyomán rég feledett magasságokba lendültek az állampapírhozamok, a forint is erősödni látszik. A befektetők megnyugodhatnak: a hozamgörbe normalizálódik.

Drasztikusan estek januárban, illetve február első felében az állampapírhozamok. Az MNB kamatcsökkentései nyomán kialakuló rendkívül alacsony hozamok ellenére nem veszítettek vonzerejükből az állampapírok, a hazánkban ragadt spekulatív tőke kényszerűen menekülési útvonalat látott a rövidebb lejáratú papírokban.

A rendkívüli kereslet oda vezetett, hogy a három hónapos referenciahozam inflációs ráta alatti szintre, 4,5 százalékra csökkent. Az MNB azonban újfent közbeszólt, így a napokban már szárnyaltak a hozamok.

Eddig az állam járt jól

Az utóbbi hetekben zajlott az élet az állampapírpiacon. Január végére egészségtelenül inverz hozamgörbe alakult ki: a legrövidebb kifutáshoz tartozó referenciahozam 200 bázisponttal volt alacsonyabb a legtávolabbi lejáraténál.










Referenciahozamok
3 hó
6 hó
12 hó
3 év
5 év
10 év
15 év
január 14.
7,67%
7,43%
7,21%
7,01%
6,64%
6,34%
6,31%
január 21.
5,73%
6,11%
6,43%
6,69%
6,55%
6,24%
6,23%
január 28.
5,58%
6,23%
6,37%
6,82%
6,55%
6,35%
6,36%
február 4.
5,49%
6,05%
6,42%
6,76%
6,53%
6,34%
6,32%
február 11.
5,14%
5,42%
5,98%
6,60%
6,49%
6,30%
6,29%
február 18.
4,80%
4,94%
5,73%
6,34%
6,37%
6,30%
6,30%
február 25.
6,30%
6,37%
6,40%
6,65%
6,58%
6,37%
6,35%


A kötvény- és diszkont kincstárjegy kibocsátásokon szinte folyamatosan csökkentek a hozamok az elmúlt öt hétben. Elsősorban az éven belüli lejáratú papírokba ömlött a pénz, jelentősen leszorítva hozamukat. Így az állam járt a legjobban, az elmúlt hetekben kifejezetten alacsony kamattal jutott finanszírozási forráshoz, ráadásul a tervezettnél jóval nagyobb értékben (az ÁKK rendre a meghirdetett mennyiség felett bocsátott ki a papírokból a jelentős jegyzési szándék hatására).


Hatással lehetnek még… 

…a közeljövőben megjelenő fontosabb makrogazdasági mutatók:
• március 3.: ipari termelői árindex (január)
• március 6.: külkereskedelmi mérleg (január)
• március 11.: fogyasztói árindex (február)
• március 14.: folyó fizetési mérleg (január)  


A banké volt a főszerep


A makroindikátorok mostanában nem befolyásolhatták a hozamszinteket, a forint elleni spekuláció, illetve a nemzeti bank védekező lépései elnyomták hatásukat. Pedig a várakozásoknak megfelelő, éves szinten 4,7 százalékos inflációs adatról számolt be a hónap közepén a KSH, a mutató tehát tovább erősíthette a hitet a befektetőkben. Ezúttal nem okozott nagyobb meglepetést az államháztartás hiánya sem, mely januárban a terveknek megfelelően alakult: 44 milliárd forintot tett ki, ez az éves célkeret 5 százaléka.

Az MNB a napokban közölte a folyó fizetési mérleg decemberi adatát: 361 millió euróra rúgott. A jegybank új számítási módszerre tért át, a metódusok közti különbség jelentős eltéréseket mutatott a fizetési mérlegben. A tavalyi utolsó hónapban például az újított módszer alapján 637 millió eurót tett ki, míg visszamenőleg is erősen változtatta az éves számokat. 2002-ben a deficit a szokott módszerrel számolva 3,5 milliárd euró, az új számolási rend szerint 2,7 milliárd euró, ez megfelelt az előzetes várakozásoknak.


Újra szűkebb a kamatfolyosó

  

A hét elején a jegybank ismét beavatkozott a piaci folyamatokba. Bár a jegybanki alapkamat nem változott (továbbra is 6,5 százalékon áll), a kamatfolyosót szűkítette a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, így az overnight betéti kamat 3,5 százalékról 5,5 százalékra növekedett. A kéthetes betéti esetében pedig az MNB visszaállította a korlátlan rendelkezésre állást (az elmúlt hetekben a százmilliárd forintra csökkentett korlátnál jellemzően ötször, hatszor nagyobb ajánlat érkezett a tenderekre). Az MNB a lépéseket a spekulációs roham elültével magyarázta.  


Új kamatkörnyezet



Az MNB hétfői “kamatemelését” követően jelentős ugrást mutattak a hozamok. A másodpiacon előre beágyazódott a döntés, az emelkedés már a pénzügyminiszternek a lépést sürgető nyilatkozata után megindult. A befektetéseiket mostanában rövid lejáratú állampapírban elhelyezők így nem jártak túl jól, bár minden bizonnyal az arra rákényszerülő spekulációs tőke maradéka jelentette a fő vételi erőt.

A legutóbbi, keddi ÁKK aukción is érződött a hatás. A legrövidebb futamidejű, három hónapos diszkont kincstárjegyet 6,32 százalékos átlaghozammal bocsátották ki, ez pedig csaknem 150 bázispontos ugrásnak felelt meg az előző heti aukción kialakult szinthez mérten.

A jegybank döntése a forintpiacra is rányomta bélyegét. A február eleje óta 10,5-11 százalékon stabilizálódott hazai valuta első reakcióként a centrumtól számítva 11,5 százalékra erősödött a sávon belül.

A közeljövőben minden bizonnyal két hónappal ezelőtti formáját fogja felvenni a hozamgörbe. Az inflációt féken tartandó az MNB még adós egy alapkamat-emeléssel is, legalábbis az elemzők 50-100 bázispontos szigorításra számítanak. Várakozásuk a Monetáris Tanács március 10-én, illetve 24-én esedékes szokásos ülésén igazolódhat be.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik