A tavalyi első tíz hónapban a kockázati és magántőke befektetők 29 ügyletben mintegy 120 millió dollár fektettek be, ennek többségét hat tranzakció során. A tranzakciók nagy része – az ügyletek értékének mintegy kétharmada – kivásárlás volt, vagyis a tulajdonosi struktúrát alakította át, nem vitt többlettőkét a cégekbe. A nagy értékű kivásárlások összessége olyan szektorokra – távközlés, média – összpontosult, amelyekben világszerte átrendeződés megy végbe.
Tzvetkov szerint Magyarországnak a kockázati tőkebefektetések mértékét tekintve nincs oka szégyenkezésre. Az egy főre jutó, illetve a GDP-arányos mutatók ugyanis tavaly lényegesen jobbak voltak, mint Szlovákiáé, Csehországé és Lengyelországé. Az egyesület becslései szerint Magyarországon 1990 óta körülbelül 500 cégbe mintegy egymilliárd euró összegű kockázati tőkét fektettek be.
Baranyai Gábor, az egyesület elnökségi elmondta: a térségben kezelt tőke eléri a 6,5 milliárd dollárt, s ennek a fele még befektetőt keres. A Magyarországon működő kockázati tőkealapok nagy része régióban gondolkodik, így nagyon sok múlik azon, hogy mennyire felkészültek a magyar vállalatok a kockázati és magántőke befogadására.
Magyar sajátosság, hogy az intézményi befektetők (biztosítók, nyugdíjpénztárak) szinte teljesen hiányoznak a kockázati tőke iparágból, míg Európában a kockázati és magántőke alapok tőkéjének mintegy felét ezek az intézményi befektetők adják.
Magyarországon a legtöbb kockázati tőkebefektető a nagyobb vagy a közepes méretű cégek piacára koncentrál, amelyek esetében már csökkent a cégalapítás utáni, illetve a fejlődés legkorábbi szakaszára jellemző nagy üzleti és vállalkozási kockázat, ugyanakkor még rövid távon is jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek.
A fejlődésük korai szakaszában lévő, ígéretesnek tűnő vállalkozások tőkéhez juttatása még nehézkes Magyarországon, ez azonban változna, ha az állam megfelelő szabályozással bátorítaná a kockázati tőke befektetéseket – állítják az egyesület vezetői, akik szerint új törvényre volna szükség.
“A kockázati tőketársaságokat szabályozó törvény legnagyobb hibája, hogy nem életszerű és túlszabályoz” – mondta Baranyai Gábor. A kockázati tőkealap létrehozásakor például az összes tőkét be kell fizetni, ami növeli költségeket, mivel a tőke befektetéséig nem termel. Más országokban a befektetőknek csak kötelezettséget kell vállalniuk a tőke befizetésére, s akkor fizetik be, amikor szükséges.
A magyar törvényi szabályozás előírja az alapban lévő tőke meghatározott részének bizonyos időn belül történő befektetését is, ami gyengébb befektetésekre kényszerítheti a befektetőket. Ez az előírás a kisbefektetőket védené, csakhogy az ilyen alapok befektetői jellemzően nem ők.
Az egyesület vezetői szerint nem véletlen, hogy a kockázati törvény alapján mindössze egy állami tulajdonú befektetési vállalatot jegyeztek be.
