A jelenlegi ártámogatási rendszer egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem szabályozza az egyes támogatási kategóriákba kerülés kritériumait – hangzott el a tájékoztatón. Az uniós előírások szerint a gyógyszerek befogadásáról független hatóságnak kell dönteni.
Torz piac
A GVH elengedhetetlennek tartja a támogatási rendszer átláthatóságának növelését, valamint a kiskereskedelemben más szabályozási modellt vél hatékonyabbnak, ezért indokoltnak látja a gyógyszerpiaci szabályozások felülvizsgálatát. A gyógyszerszektor egészéről az állapítható meg, hogy a gazdasági törvényszerűségeknek megfelelően működik a piac, bár ezt számos állami beavatkozás (támogatások, adminisztratív szabályozások) befolyásolja. Ezek egyúttal torzítják és korlátozzák a versenyt. A gyógyszerpiac egészének szabályozási problémái erősen összefüggnek a gyógyszer, mint sajátos áru természetével. E sajátosságok miatt a GVH a beavatkozások szükségességét általában nem kérdőjelezi meg, de jelenlegi megoldásait nem tartja célszerűnek.
A Versenyhivatal tanulmányában elmarasztalta a kormányzatot is következetlen lépéseiért. A támogatások szabályozásánál “érdemi, közgazdaságilag is megalapozott szabályozói beavatkozások helyett sok esetben jellemzőek az ad hoc döntések, a nem kellően végiggondolt kormányzati beavatkozások. A támogatási rendszer működtetése nem teszi lehetővé sem a piaci szereplők, sem a kormányzati oldal számára a hosszabb távú, kiszámítható tervezést, nem garantálja a hatékonyságot.” – olvasható a Versenyhivatal elemzésében.
Maximált ár
Nagy Zoltán, a GVH elnöke kifejtette: a gyógyszer-kiskereskedelem szabályozásában számos korlát lebontására lenne szükség annak érdekében, hogy tágabb teret engedjenek a versenynek, ami ugyanakkor a fogyasztók érdekeit is jobban szolgálná.
A javaslatok közül kiemelte az ármaximálásra való áttérést a jelenlegi rögzített gyógyszerárakról, a patikaalapítás szabályainak egyszerűsítését továbbá egyes vény nélkül kapható gyógyszerek forgalmazásának és árszabályozásának felszabadítását.
Gyógyszert a közértből
A tanulmány szerint felül kellene vizsgálni a patikaalapítás lakosságszámhoz, földrajzi távolsághoz kötött korlátait. A jelenlegi előírások ugyanis, különösen a városokban nem garantálják a gyógyszertári hálózat egyenletes eloszlását, és nem védenek a területi koncentráció ellen. Indokolt lenne ugyanakkor kialakítani a távoli földrajzi pontokon lévő kisforgalmú gyógyszertárak külön támogatási rendszerét, hogy a fogyasztói hozzáférés földrajzilag is garantálható legyen.
Szintén a fogyasztói elérhetőséget szolgálná az a felvetés, hogy egyes, gyakran használt, vény nélkül kapható gyógyszereket bármely kereskedő forgalmazhasson. E gyógyszerek körét gyógyszerészeti és orvos szakmai szempontok figyelembevételével lehetne kijelölni, és csak azokat a kereskedő cégeket lehetne bevonni a körbe, amelyek megfelelnek a termék forgalmazására vonatkozó tárgyi feltételeknek. Ebben az esetben természetesen nagyobb hangsúlyt kell hogy kapjon a betegtájékoztatás.
