Több évre szóló kötvényprogram keretében jövő júliusig mintegy 70 milliárd forintnyi diákhitelkötvény kerül a Budapesti Értéktőzsdére, amit további
programok több száz milliárdos állományra egészítenek majd ki. Az aukciós és bevezetési sorozat nyitányaként szeptember 23-án kibocsátott 10 milliárdos első pakett szeptember 29. óta forog a börzén. A befektetők innentől kezdve szabadon adhatják és vehetik az állampapírokkal közel azonos kockázatú, tehát gyakorlatilag kockázatmentes értékpapírokat.
Törleszteni nehezebb…
A 2001/2002-es tanév utolsó kifizetési napjáig, 2002. június 14-ig az élő szerződések száma 85 438 volt, az addig folyósított hitel elérte a 15,104 milliárd forintot. A 2002/2003-as tanév végén már 127 392 hitelszerződés volt, és az első félév igénylési határidejéig (szeptember 15-éig) 16 000 új kérvény érkezett a Diákhitel Központhoz. A legnépszerűbbek a havi 21 és 25 ezer forintos hitelek, de lehet csak 10 vagy 15 ezer forintot is felvenni.
A hitelek törlesztését a tanulmányok befejezése után kell megkezdeni, ebben a félévben 9,92 százalékos kamattal. Az első két évben a minimálbér 6 százalékát kell visszafizetni minden hónapban (2003-ban 3000 forintot), a későbbiekben a két évvel korábbi éves jövedelem havi átlagának 6 százalékát. A Diákhitel Központ számításai szerint egy átlagos hallgató (ötéves képzés és maximális hitelösszeg mellett) jövőbeni jövedelmétől függően (kezdő bruttó fizetésként 80 és 120 ezer forintot feltételezve) 16-23 év alatt tudja visszafizetni tartozását. Előtörlesztésre bármikor és bármekkora összegben lehetőség van.
Előfordulhat, hogy a pályakezdő fizetési nehézségekbe ütközik (a nem rendszeres fizetők aránya a hitelfelvevők között jelenleg 10 százalék körül van), ekkor 12 hónapos türelmi időt kaphat a törlesztésre. Az ezt követő eredménytelen fizetési felszólítás esetén a Diákhitel Központ az APEH-nek adja át a terepet, amely a törlesztendő összeget adó módjára hajtja be, bírósági eljárás nélkül, akár végrehajtással is. Az első ilyen végrehajtási ügyek jövő év elején kezdődhetnek.
A két évvel ezelőtt bevezetett hallgatói hitelrendszer, úgy tűnik, most érkezett el odáig, hogy immár ne állami pénzekből juttassa hitelhez az egyetemi és főiskolai diákokat, hanem külső forrásból teremtsen erre fedezetet. A folyamatosan bővülő hitelszükségletet ezentúl a kötvényvásárlók (elsősorban hazai intézmények) finanszírozzák, cserébe az állampapíroknál valamivel magasabb hozamot kapnak.
A nyilvános kötvénykibocsátás mellett szólt a bevonandó forrás nagysága, valamint a tőzsdei bevezetéssel együtt járó transzparencia- és információkényszer is – hangsúlyozta Csillag Tamás, a Diákhitel Központ Rt. vezérigazgatója. Az átláthatóságot szolgálja a forgalmazók (az ÁKK és hét nagyobb bank) által vállalt kétoldalú árjegyzési kötelezettség is, ami az értékpapírok másodpiaci szabad kereskedelmét teszi lehetővé.
A Diákhitel Központ most elindított kötvényprogramja több évre vagy akár évtizedre szól. Ennek keretében a jövő júliusig forgalomba hozott, de le nem járt kötvények össznévértéke legfeljebb 69,50 milliárd forint lehet. A következő programok egészen addig folytatódnak, amíg a hallgatói hitelállomány be nem áll a 700-800 milliárd forintra tervezett érettségi szintre. Ez a számítások szerint körülbelül 10-15 éven belül történik meg, ekkorra 600-700 ezerre bővül az ügyfélkör.
Kockázatosabb, mint az állampapír?
Sikeresnek tartja az első nyilvános diákhitelkötvény-aukciót a kibocsátó – fogalmazott Csillag Tamás, a Diákhitel Rt. vezérigazgatója -, miután a szeptember 23-án tartott kibocsátást négyszeresen túljegyezték a döntően hazai intézményi befektetők. Az eredetileg meghirdetett mennyiségnek megfelelően végül 10 milliárd forint össznévértékű értékpapírt allokáltak a befektetők között, a befolyt pénzből az októberben esedékes 7-8 milliárd forintnyi hallgatói hitelt, illetve a korábban felvett hitelek törlesztését finanszírozzák.
A kétéves futamidejű, 8 százalékos kuponú, fix kamatozású kötvények 8,52 százalékos átlaghozamon keltek el. Hogy ez sok vagy kevés, azt leginkább a hasonló állampapírok aukciós hozamaival összevetve lehet megítélni.
Ugyanilyen állampapírtípus ugyan éppen nincsen forgalomban, de a hasonló futamidejű kötvények ennél 20-50 bázisponttal alacsonyabb hozamon szoktak forogni – mondta Borbély László András, a tranzakció vezető forgalmazójaként eljáró Államadósság Kezelő Központ Rt. (ÁKK) vezérigazgató-helyettese. A diákhitel-kötvényekért tehát némi felárat kell fizetnie a kibocsátónak, ami azt tükrözi, hogy a befektetők ezeket a kötvényeket azért az állampapírokénál magasabb rizikójúnak tekintik (de például a jelzáloglevelekénél nem, ott ugyanis egy százalékponttal magasabb felár is előfordul).
Aukciós menetrend
Jövő júliusig összesen nyolc kötvényaukciót tervez az Diákhitel Központ. A szeptember végi sikeres forgalombahozatalt már október 7-én újabb követi, ennek részleteit kedden jelentette meg a kibocsátó. A legfeljebb 10 milliárd forint értékű újabb pakett ismét kétéves futamidejű, 8 százalékos fix kamatozású, 2006. január 16-án jár le. Az aukciót követően az újabb sorozatot is bevezetik a BÉT-re. A 69,5 milliárd forint össznévértékű kötvényprogram teljes aukciós menetrendje a következő:
• 2003. szeptember 23. (tőzsdei kibocsátás: szeptember 29.)
• 2003. október 7. (október 13.)
• 2003. november 4. (november 12.)
• 2003. december 9. (december 11.)
• 2004. március 2. (március 10.)
• 2004. április 6. (április 13.)
• 2004. május 4. (május 12.)
• 2004. június 8. (június 11.)
Csillag Tamás szerint ugyanakkor a diákhitel-kötvények a befektetőkre nézve gyakorlatilag kockázatmentesek, mivel az állam készfizető kezességet vállal értük. A magasabb felárat tehát elsősorban a likviditási kockázat indokolja, hiszen az állampapírok szinte korlátlan mennyiségben megvásárolhatók, a diákhitel-kötvényekből viszont szerényebb a kínálat.
A felárat továbbá az a tény is magyarázza, hogy ezek az értékpapírok elvileg kereskedelmi kötvények, és a kormányzati szándék szerint hosszú távon nem is szorulnak majd állami segítségre, kezességvállalásra. A Diákhitel Központ reményei szerint mindazonáltal a következő kibocsátások során már alacsonyabb hozamszintek alakulhatnak ki.
A hosszú távú program keretében kétféle értékpapírt: 2 éves fix kamatozású és 5 éves változó kamatozású kötvényeket bocsátanak ki, mindig a piaci igényekhez illeszkedve. Minden újabb rábocsátást, illetve kibocsátást újabb tőzsdei bevezetés is követ.
A papírok likviditása ezzel együtt várhatóan korlátozott lesz, már csak azért is, mert a befektetőknek inkább megéri lejáratig tartaniuk a kötvényt, semmint idő előtt megválni tőle. Az árjegyzést mindenesetre folyamatosan fenntartják a forgalmazók, az elvi lehetőség tehát adva van: a befektetők a lejárat előtt, illetve két kibocsátás között is kereskedhetnek majd a kötvényekkel. És bár a cél éppen az volt, hogy nyilvános, szabályozott keretek között szabadon lehessen adni-venni ezeket az értékpapírokat, a tőzsde forgalmát aligha fogja meglódítani a diákhitelek bevezetése.
