A jegybanki alapkamat 9,5 százalékos szintre emelésével merőben új helyzet állt elő az állampapír- és pénzpiacokon, de a lépés jelentősen hat a részvénytőzsdére is. Ezt igazolják a parkettről érkező hírek: a kereskedők csak kapkodják a fejüket, a devizapiacon a reggeli órákban még az árjegyzésig sem jutottak el, a hangulat általában véve feszült, holott a kamatemelést éppen nyugtatónak szánta a jegybank.
Egyensúlykeresőben
Az euró- és a forint alapkamat közötti spread a csütörtöki döntést megelőzően is magas, 550 bázispontos volt. Ez elvileg elég vonzó lehetett volna ahhoz, hogy a külföldiek állampapír-vásárlásokkal profitálni akarjanak belőle. Az utóbbi hetek kiszámíthatatlan piaci körülményei, a sokszor ellentmondásosnak tűnő jegybanki, illetve kormányzati döntések, valamint egy újabb kamatemelés és az ezt követő forintgyengülés félelme távol tartotta a devizában egyre komolyabb kockázatokat „futó” nemzetközi befektetőket. A jegybank valószínűleg éppen azért döntött a 200 bázispontos drasztikus kamatemelésről, hogy – a forint 250 körüli euróra történő erősítése mellett – a külföldiek „kimenekülését” megakadályozza. (Mind gyakrabban mutatkoztak ugyanis erre utaló jelek: szerdán például napközben ismét 270 forint fölé kúszott az euró árfolyama, majd a nap végén 267 forinton állt meg.) Kérdés persze, hogy ekkora kamatrés hosszú távon fenntartható-e. Az év eleji spekulációs támadást megelőző 625 bázispontos spread például épp megfelelő szinten volt képest tartani a forintot, és éppen eléggé vonzó volt ahhoz, hogy a nemzetközi alapok aktív vásárlói legyenek a magyar kötvényeknek. Az azóta eltelt időben a hazai makromutatók rosszabb gazdasági helyzetet tükröznek, ez pedig a tavaly novemberinél vélhetően magasabb kamatrést tesz szükségessé. Mindazonáltal, ha a piac megnyugszik, akkor a mostani 750 bázispontos spread túlzottnak minősülhet, és korrekciós célú kamatcsökkentés is elképzelhető.
A kamatdöntés várható hatásait vizsgálva Zékány András, az ING elemzője szerint két nézet feszül egymásnak. Egyfelől hozamemelkedés indulhat el a kötvénypiacon, ami az állampapírok eladásához és ezáltal a forint gyengüléséhez vezethet. Másfelől az eurózóna alapkamatához képest jelentkező, immár 750 bázispontos kamatrés olyan vonzó lehet a külföldi befektetők számára, hogy a ismét a magyar államkötvények felé fordulhatnak. Ez pedig a hozamok csökkenését és a forint kívánatos erősödését hozhatja magával.
Azt még nem tudni, hogy az előbb felvázolt két ellentétes irányú folyamat közül melyik gyűri maga alá a másikat. A kamatspread önmagában véve valóban hatalmas, a külföldiek és különösen a devizakockázatoktól sem fenyegetett hazai befektetők számára most egyaránt megéri magyar kötvényeket vásárolni. Csakhogy az eddigi trendet, ahogy általában a trendeket, igen nehéz lesz megfordítani.
Ha a kötvényhozamok szintje stabilan csökkenni, a forint pedig erősödni kezd, az a trendfordulót jelezheti, és a befektetők végre megnyugodhatnak. Fontos lenne, hogy ez legkésőbb 4-6 héten belül bekövetkezzen, mielőtt a kamatdöntés a reálgazdaságban is éreztetné hatását. Ott ugyanis kevésbé pozitív folyamatokat indíthat el: például a vállalatokat jelentősebb megtakarításokra ösztönözheti, vagyis a beruházások visszafogásának irányába terelheti.
Részvénypiac – külföldiek ijedelme
Noha a kamatszintek körüli örvénynek a részvényárfolyamok alakulását nem kellene magába szippantania, a pénzpiacokról induló pánik a gyakorlat szerint rendre begyűrűzik az értéktőzsdére is. Ez történt egy hét leforgása alatt már másodszor a budapesti börzén: szerdán ugyan elsősorban a prágai eladási hullám rántotta magával a magyar részvényeket, csütörtökön reggel azonban a jegybanki döntés váltott ki tömegesebb eladásokat.
Az efféle pánikhangulatok hátterében rendszerint a külföldi befektetők állnak, akik a forint gyengülése vagy az ilyen irányú várakozások esetén hamar megszabadulnak papírjaiktól. Ilyenkor ugyanis a biztos alapokon álló magyar társaságok részvényeitől remélhető hozam sem tudja ellensúlyozni devizakockázatukat. A forint erősödése tehát a magyar tőzsdére is pozitív hatással lehet, ehhez viszont valóban be kell következnie a kamatdöntéstől remélt trendfordulónak.
