Belföld

Meglepetések piaca – uborkaszezon elhalasztva

admin

2003. 06. 16. 11:26

A múlt hét a medvéé volt a BÉT-en, ahol a nyár nem pangást, hanem izgalmakat tartogat számunkra. A háttérben főleg az áll, hogy a forint megbízhatatlanabb, mint eddig.

Felbolydult méhkashoz hasonlít a magyar tőkepiac. A piszkafa hálátlan szerepét természetesen a forint játszotta el, amely a jegybank minden igyekezete ellenére sem hajlandó visszatérni a kívánt 250 forintos árfolyam környékére. Pedig az MNB kedden 100 bázispontos kamatemelés után 7,5 százalékra emelte az irányadó kamatot, 550 bázispontra növelve a kamatprémiumot Európához képest.

Másnap a májusi inflációs adat is a vártnál jobb lett, tehát minden adva volt a forint erősödéséhez. Nemzeti valutánk öregurasan el is indult megmászni a technikai ellenállásokat és éppen 258 forint környékén töltötte jól megérdemelt pihenőjét, amikor a politika ismét közbeszólt.

Gyengítő körülmények



Ezúttal nem a hazai politikai események borzolták a kedélyeket, habár a magyar pénzügyminiszter felhagyott a forint erősítésének szükségességét hangsúlyozó nyilatkozatokkal, hanem lengyel kollégája lemondása zavarta meg a piacot. Grzegorz Kolodko nem értett egyet Miller miniszterelnökkel a fiskális politika lazaságát illetően (Medgyessy Péternek nincs ilyen gondja), és mellesleg saját jelentőségének csökkenését is nehezen fogadta, ezért inkább vette kalapját, ez a mozdulat pedig megmozgatta a zloty és áttételesen a forint piacát is.

Pénteken már nem kellett ilyen messzire menniük a spekulánsoknak, hogy okot találjanak a forint gyengülésére. A piac gyenge folyó fizetésimérleg-adatot várt, de az 580 millió eurós hiány még az előrejelzéseknél is mintegy 25 százalékkal rosszabb lett. A működőtőke-beáramlás is alacsonyabb lett a vártnál, ami a finanszírozás problémáira is felhívja a figyelmet. A hiány mintegy egymilliárd euróval fogja meghaladni a tavalyi évet, és a külföldi tőkebeáramlás értéke is közel egymilliárd euróval lesz kevesebb a múlt évinél.

A kieső kétmilliárdot a külföldiek kötvényvásárlása fedezhetné, de ehhez a teljes évre tervezett kötvényállomány lejegyzése sem elegendő, és a magyar piaci szereplők is fognak kötvényeket vásárolni. Gazdaságpolitikusainknak tehát ki kell találniuk valamit, mert ez az állapot könnyen a devizatartalékok csökkenéséhez vezethet, ami gyengülő árfolyammal párosulva könnyen alkalmat szolgáltathatna a forint elleni újabb támadásra, csak ezúttal a gyenge oldal irányában.

Vegyes reakciók

Az állampapírok igen vegyesen reagáltak a sok hatásra. A kamatemelésre ugyan emelkedtek a hozamok, de másnap már csökkentek is. A rövid futamú papírok végül 10-15 bázispontos emelkedéssel zárták a hetet, míg a tízéves papírok hozama mintegy 10 bázisponttal csökkent. A forint további gyengesége esetén kilátásba helyezett kamatemelés azonban nincs beárazva a piacon.

A tőzsdét sem hagyta érintetlenül a forint bizonytalankodása. A devizakockázatot nem fedező külföldi befektetők számára már nem könnyen kiszámítható devizanem a forint, és ezt a kockázati tényezőt beárazzák a papírokba. A héten tapasztalt 16 milliárd forintos napi átlagos forgalmat tekintve régi tőzsdések nosztalgiával idézhetik fel, hogy az ezredfordulón még ez a mai szemmel már hatalmas forgalom számított átlagosnak. Az árfolyamok eséséről ugyanakkor szívesebben lemondanánk.

Külföldi kérdőjelek

 Miközben mi itt aggódunk, a világ fejlett részén töretlen az optimizmus – nem mintha ott ragyogó makrogazdasági mutatók látnának napvilágot. A befektetők éppen annak örülnek, hogy a második fél év növekedése már jobb lesz. A Fed alacsony kamatai és az adócsökkentések hatalmas mennyiségű pénzt pumpálnak az amerikai gazdaságba, de 2001 óta folyamatosan azt halljuk, hogy fél évnyire vagyunk a fellendüléstől. Ideje lenne már, ha a fellendülés megvárná, míg beérjük és nem távolodna tovább.

Rövid távon növekedés helyett profit warningokkal kell beérnie a piacnak. A negyedév vége felé hagyományosan meggyónnak a befektetőikkel szemben vétkező, az elemzői várakozásoktól elmaradó eredményeket produkáló cégek. Az egyes papírok ilyen esetekben eshetnek, de természetesen nem biztos, hogy magukkal is rántják az egész piacot. Ha az első negyedévhez képest kevesebb profit warninggal találkozunk a héten, az akár újabb lökést is adhat az árfolyamoknak. Persze, ha valamelyik nagyvállalat figyelmezteti a piacot rossz várható eredményeire, az a szektortársak vagy akár az egész piac számára is hátraarcot fújhat. 

Fókuszban a bankpapírok

A múlt hét ugyanis a remeklő nemzetközi piacok ellenére a medve jegyében telt. Leginkább az OTP-t büntették a befektetők. Igazolódni látszik az a tétel, miszerint az OTP-részvény a magyar gazdaság barométere. Amíg az európai uniós csatlakozásunk volt napirenden, addig a legfőbb haszonélvezőnek kikiáltott OTP papírjainak kurzusa is szárnyakat kapott. Az EU-s csatlakozásunk már ténnyé vált, nincs olyan kockázati tényező, ami „kiárazódna” a papírból, sokkal inkább új kockázati tényezők épülnek be, így például a devizaárfolyam- és a kamatvolatilitás. Az OTP árfolyama rövid idő alatt szállt alá 2500 forintról, de a 2200 forintos szint megfordította a trendet.

Tekintve, hogy az eladói oldalon szinte kizárólag a nemzetközi intézményi befektetők, míg a vételi oldalon hazai alapok és magánszemélyek álltak, félő, hogy ha a külföldi eladások folytatódnak, akkor a magyar vevők már nem tudnak több részvényt venni, és a lombardhitelből fedezett vételek is visszakerülhetnek a piacra, tovább nyomva lefelé az árfolyamot. Pedig ezen a szinten a bankpapír már igazán vonzó volna. Mivel a többi blue chipet sem kerülte el a zuhanás, így ők is vonzhatnak vevőket a piacra, de a jelenlegi volatilis környezetben érdemes nagyon óvatosnak lenni. Tartogat még meglepetéseket számunkra a piac, csak nem tudjuk, hogy mely irányba.

Az európai bankrészvények feltámadtak tetszhalálukból, és 6,5 százalékkal magasabb szintre vezették a DAX-ot csütörtök estére (pénteken aztán hatalmas zuhanásnak indult az index, így a heti záróérték már csak 1,34 százalékkal állt magasabban az előző hetinél). A lendületet azok a pletykák gerjesztették, melyek szerint amerikai bankok szemet vetettek a német pénzügyi szektor koronaékszereire, a Commerzbankra, a Dresdner Bankra és a HVB-re. A német bankok hatalma a vállalati szektorban azt vetíti elénk, hogy ha az amerikaiak komolyan gondolják felvásárlási szándékaikat, akkor kemény csetepatéra számíthatunk. Ha mindemellett a forint „hisztije” is megmarad, akkor a ránk váró hetek nem nyári pangást, hanem izgalmakat tartogatnak.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.