Belföld

A torinói lepel titka – Isten és a baktériumok

admin
admin

2003. 06. 13. 15:41

Egy amerikai mikrobiológus szerint a torinói lepel titokzatos mintázatát nem ecset, hanem az emberi testről származó baktérium festette meg kétezer éve.

A magas, szakállas, a kereszterfeszítés jeleit magán hordó férfi képmását ábrázoló torinói lepel eredetét, keletkezését eddig nem sikerült hitelt

érdemlően igazolniuk a tudósoknak. A legenda szerint a lepel Krisztus szemfedele volt, amely a sírkamrában maradt, amikor a halott teste eltűnt. A lepel csak a középkorban került elő, s bár ereklyeként tisztelték, mindig akadtak kételkedők.

A lepel mintázatának tulajdonképpen bebizonyíthatatlan eredetét illetően Stephen Mattingly amerikai mikorbiológus most új elmélettel rukkolt elő, kockára téve vele szakmai hírnevét. – írja a Guardian brit napilap. A University of Texas Health Science központjának professzora úgy véli, hogy a leplet nem emberi kéz festette, nem is misztikus erők alkották a képmást, hanem egy baktérium. Méghozzá olyan egyszerű mikrobák, amelyek egy olyan ember sebein szaporodtak el, aki nagyon lassan halt meg és akinek testét a temetés előtt megmosdatva lepedőbe csavarták.

A mosdatás során a seb ragadóssá vált, így a lepedő azonnal beleragadt, és baktériumokkal itatódott át. A baktérium persze egy idő után elpusztult, maradványa fokozatosan oxidálódott, és ez a lepedő foltjait sárgásszürkévé változtatta, éppen úgy, mintha egy lassan készülő fényképről lenne szó.

Középkori „kacsa”? 

Az elmélet rendkívül egyszerűnek és kézenfekvőnek tűnik, bizonyítása azonban nem lesz könnyű. 1989-ben három, szeparáltan dolgozó, radiokarbonos kormeghatározással próbálkozó tudóscsoport is arra a következtetésre jutott, hogy a lepel csak középkori „kacsa”. A Nature-ben megjelent publikácók a lepel keletkezését 1260 és 1390 közé tették. A felfedezés persze rögtön találgatásokat indított el: ki alkothatta e nevezetes, ereklyeként tisztelt darabot? Egyesek az utókort a misztikus mosolyú Mona Lisával is megtréfáló Leonardo da Vincire gyanakodtak. Mattingly úgy véli, hogy a kutatócsoportok tévedtek, a baktériumok félrevezették a kormeghatározásban a tudósokat. Az amerikai mikorbiológus természetesen nem állítja, hogy a lepedőbe csavart férfi Jézus volt, abban azonban biztos, hogy a lenyomat mikróbák, nem pedig Leonardo műve.  

Mást is megmagyarázna

Ha Mattingly teóriája helyes, akkor jó néhány évszázados „misztérium” is magyarázatot nyerne: például a kép háromdimenziósságát indokolhatja az eltérő baktériumsűrűség a különböző mélységű sebek vagy hajlatok esetében. Továbbá világossá válna, hogy a kép miért csak a lepedő egyik oldalán látszik és miért nincs nyoma ecsetvonásoknak.

Bár Mattingly hívő katolikus, fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a torinói leplet nem tartja vallása alapkövének, megközelítése kizárólag tudományos volt. Azt azonban elismeri, hogy elgondolkolását inspirálta a keresztre feszítésről szóló bibliai és korabeli beszámolók.

A keresztre feszítés az első század népszerű és kegyetlen büntetési formája volt: 72 óráig is eltarthatott, mire valaki meghalt. A három nap alatt az elítéltek vért és egyéb testnedveket vesztettek, és ezek a folyamatok serkentették a baktériumok villámgyors elszaporodását.

Magát használta kísérleti eszközként

Elméletét a mikrobiológus magán tesztelte. Az emberi bőrön leggyakrabban található baktérium, a Staphylococcus epidermidis. Becslések szerint a keresztre feszítés szenvedései során a baktériumok száma akár százszorosára is növekedhetett. A tudós saját bőréről mintát véve kitenyésztette a kívánt baktériumszámot. A tenyészet tetején “biofilm” képződött, amely magába szívta a vizet, és rendkívül nyúlós-tapadóssá vált. A fertőzés elkerülése végett hő segítségével elpusztította a mikróbákat, és a biofilmet szétkente arcán, kezén.

Ezután Mattingly egy nedves lepedőt terített kezére és arcára, hagyta megszáradni, majd nem kis megpróbáltatás árán lehámozta magáról. A vásznon szalmasárga lenyomat volt látható, amely az idő múlásával egyre szembeszökőbbé vált. A lenyomaton jól kivehetőek voltak apró testrészek is, mint például az ujjköröm – minősége tehát a torinói lepelhez nagyon hasonló lett.

A tudóstársadalom kételkedik

Ahhoz, hogy az elmélet elfogadottá váljon kutatói körökben, Mattinglynek egy tudományos folyóiratban is publikálnia kell felfedezését. Eredményei valószínűleg újra felbolygatják a lepel titkát kutatókat.




Az Oxford University egyik professzora például arra hívta fel a Guardian újságírójának figyelmét, hogy ha a lepel kétezer éves lenne, mint ahogy azt Mattingly feltételezi – a keresztrefeszítések időszaka miatt is -, akkor hogyan magyarázható, hogy a rajta talált szennyező anyagok megjelenését legkorábban az 1250 körüli időkre teszik a tudósok.

A leplen magán végzett újabb vizsgálatok segíthetnének Mattingly elméletének bebizonyításában. Ehhez azonban először a Vatikán hozzájárulását kell megszerezni.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.