A külföldiek kisebb aktivitása mellett a forint és a közepes méretű részvények kerültek előtérbe a hazai értékpapírpiacokon. A nyugati ünnepnapok miatt csökkent a tőzsde forgalma és az amúgy is erős ellenállást elért blue chip részvények lendület nélkül nem tudták átlépni saját korlátaikat.
Pénz- és állampapírpiac
A nemzeti bank bejelentette, hogy a januári forintspekulációt befejezettnek tekinti és megjelentetett egy tanulmányt a spekulációról. Ez számos érdekességgel szolgál, de a legmeglepőbb az volt, hogy az intervenció során vett 5,3 milliárd euróból már csak 200 millió maradt, azaz a jegybank folyamatosan és észrevétlenül eurót adott el a piacon. A pénzpiaci szereplők ezután hamarosan ráébredtek, hogy mindeddig csak a jegybank tartotta 245 forint környékén az eurót. Az MNB immár befejezte tranzakcióit, és ez a folyó fizetési mérleg deficitjével párosulva a forint gyengülése irányába mutat. A szabadságon lévő német befektetők hiányában az illikvid piacon a forint árfolyama pillanatok alatt megkergült és úgy haladt át at egyik legerősebb technikai korlátot jelentő 250 forint/eurón, mint forró kés a vajon. A forró kés hatására a forrótőke egy része is kifelé vette az irányt, hiszen ez az összes forintban denominált eszköz euróban mért értékének csökkenéséhez vezetett, ez pedig kötvény- és részvényeladásokat indukált. Az egy- és hároméves futamidejű állampapírok 20 bázispontos emelkedés után 6,31 százalékos hozamon állapodtak meg, míg a görbe hosszú oldalán 10 bázispontot jöttek fel a hozamok. A forint gyengülése – amennyiben a folyamat tartós marad – kedvezően hathat az olyan exportáló vállalatok árfolyamára, mint a Richter, az Egis, a NABI vagy a Danubius, amely euróban szabja szobaárait. Természetesen a hamleti dilemma itt is az, hogy gyengülni vagy nem gyengülni. A hét második felében tapasztalt visszaerősödés mindenesetre óvatosságra int mindenkit, az euró 249,33 forintról várja a hetet.
A Graphisoft volt a másik sztár. Az árfolyamát három hónap alatt szinte megduplázó részvény továbbra sem látszik túlértékeltnek az elemzők szerint. Ha a vállalat valóban képes lesz az idén újra profitot termelni, akkor ingatlanvagyona és egy csipetnyi felvásárlási pletyka ízletes befektetési koktéllá teheti.
Makrokilátások itthon…
Érdemes azonban előre tekinteni, hogy az élet nagy mixere mit keverhet ki számunkra a jövőben. Azt látni lehet, hogy a nagyvállalatok részvényei egy nyugat-európai vagy amerikai árfolyam-emelkedés nélkül csak nehezen lesznek képesek továbbmenetelni. Sok piaci szakember stagnálást jósol, ez azonban soha nem szokott bekövetkezni, csak annyit jelent, hogy nem lehet tudni, éppen hogyan tovább.
Ha a gazdaságtól várnánk a választ, az nem sok jóval kecsegtetne. A pénteki első negyedéves GDP-adat 2,7 százaléka rámutatott arra, hogy a szekér lassabban döcög, mint gondoltuk volna, hiszen a makroelemzők 3,3 százalékos emelkedést prognosztizáltak. A pesszimizmust tovább növelheti László Csaba első reakciója a hír hallatán, miszerint „nem lesz szükség pótköltségvetésre”.
Nagy baj lehet, ha már a pénzügyminiszternek is ez jut eszébe. A kijelentés hátterében az áll, hogy a költségvetést 4,5 százalékos GDP-növekedésre és inflációra tervezték. Ehhez képest a gazdasági növekedés jó, ha eléri a 3 százalékot, míg az inflációs célkitűzés teljesülhet, pedig egy kis infláció most éppen jól jött volna a költésgvetésnek. Mindez igen valószínűtlenné teszi a 4,5 százalékos hiány teljesülését, abban már csak László Csaba hisz (legalábbis azt mondja).
…és külföldön
Érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy mi történik az iránytű szerepét ellátó amerikai piacon. A makroadatok eléggé egyértelműek: még mindig sikerül elmaradni a már jócskán szerényebbé váló elemzői várakozásoktól is. Ezen a hétfőn a beszerzési menedzser index mutathat irányt; a
várakozások szerint továbbra is visszaesést jelentő 50 pont alatti értékről fog beszámolni az ISM. Csütörtökön a gyáripari megrendelések alakulására várnak 0,9 százalékos csökkenést, márpedig alacsonyabb megrendelésállomány mellett nemigen fognak beruházni az amúgy is kapacitásfelesleggel küszködő tengerentúli vállalatok.
Csütörtök nagy nap lesz Európa számára is. Összeül az Európai Központi Bank monetáris tanácsa, és várhatóan a kamatok negyed- vagy félszázalékos csökkentéséről határoz. Ha a kamatvágás elmarad, az ismét lendületet adhatna az 1,2 dollár alatt megszeppenő eurónak. És talán választ kaphatunk arra a kérdésre is, meddig hajlandóak figyelmen kívül hagyni az amerikai tőzsdék, hogy a gazdaságuk sebességváltóját ugyan egy fokozattal feljebb kapcsolták az adócsökkentésekkel és az alacsony kamatokkal, de a kézifék behúzva maradt.
