Az európai uniós csatlakozás előtt álló nyolc közép-kelet-európai ország tőzsdéinek összesített kapitalizációja 61,5 milliárd eurót tett ki 2002 végén, ez 5 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva.
Súlytalan nyolcak
A Budapesti Értéktőzsde legfrissebb elemzéséből kiderül, hogy a globális tőkepiac vagyonának mindössze 0,3 százalékát képviselik a térség tőzsdéi. A világ tőzsdéinek túlnyomó többségét tömörítő tőzsdei világszervezet adatai szerint a szövetség tagtőzsdéinek együttes kapitalizációja több mint 21 ezer milliárd euró.
A nyolc kelet-európai tőzsde összforgalma 23 milliárd eurós összforgalma eltörpül a jelentős európai tőzsdék forgalmától. A londoni börze forgalma mintegy 4 ezer milliárd eurót, a Euronext forgalma 2 ezer milliárdot, a frankfurti tőzsdéé 1200 milliárd eurót tett ki tavaly. Az EU kisebb, fejletlenebb piacai közül például Athénban a részvény-adásvétel közelítőleg megegyezett a nyolcak teljes forgalmával.
A nyolc csatlakozó együttes GDP-je az uniós 5 százaléka
A régió csatlakozó országainak többsége az elmúlt években dinamikusan növekedett, a bruttó hazai termék (GDP) éves növekedési üteme – Csehország kivételével – meghaladta az Európai Unió országainak átlagos növekedését. A térség gazdasági teljesítménye azonban a magasabb növekedés ellenére sem mérhető össze az EU országok gazdasági teljesítményével. Az egy főre jutó GDP lényegesen alacsonyabb ezekben az országokban, mint az Európai Unióban. Magyarország például az unió átlagának felét érte el 2001-re az egy főre jutó GDP tekintetében, Lengyelország pedig 41 százalékon áll. A nyolc csatlakozás előtt álló ország együttes GDP-je 2001-ben megközelítette a 400 milliárd eurót, ami nem érte el az unió GDP-jének 5 százalékát.
A nyolc csatlakozó ország közül a varsói tőzsdén forgó részvények piaci értéke a legmagasabb, ami az ország gazdaságának méretéből adódik. Ha azonban a nemzeti tőzsdék GDP-hez viszonyított súlyát vizsgáljuk, akkor Észtország és Szlovénia áll az élen. A tallinni tőzsde kapitalizációja az ország GDP-jének a 34 százalékát, míg a ljubljanai tőzsdéé a 24 százalékát teszi ki. A Budapesti Értéktőzsde kapitalizációjának GDP-hez mért aránya 19 százalék, a varsói tőzsdéé pedig 14 százalék.
Ezek a számok azt mutatják, hogy a gazdaságnak csak kisebb része képviselteti magát a régió tőzsdéin. Az Európai Unióban átlagosan a GDP 88 százalékát teszi ki a tőzsdei kapitalizáció.
Kelet-Európában néhány papírra koncentrál a kereskedelem
A térség országaiban az elmúlt évben a tőzsdei forgalom bővülése volt jellemző, ellentétben a világpiaci tendenciával. Az egyes tőzsdék likviditását legjobban kifejező mérőszám azonban a kapitalizáció forgási sebessége, ami elméletben megmutatja, hogy a kapitalizáció hány százaléka cserél gazdát egy adott időszakban.
Ennek alapján a térség leglikvidebb tőzsdéje 2002-ben a prágai volt, ahol csaknem 60 százalék volt a forgási sebesség. Második helyen Budapest áll 50 százalékkal, a többi tőzsde esetében 30 százalékos illetve ez alatti értéket kapunk.
A tőzsdei forgalom koncentrációja valamennyi térségbeli országban magas. Különösen igaz ez Prágára, ahol a legnagyobb forgalmú papír a teljes forgalom 44 százalékát, míg a Top 5 papír a forgalom 98 százalékát adta. A budapesti tőzsdén az öt leglikvidebb részvény a forgalom 93 százalékát tette ki.
A globális trend ellen
A csatlakozás előtt álló országok tőzsdéin – egy-két kivételtől eltekintve – emelkedtek a részvényárak 2002-ben, míg a nemzetközi részvénypiacokat árfolyamcsökkenés jellemezte. Az uniós piac egészét jól reprezentáló FTSE Eurotop 100 index, amely az EU 100 blue chip papírját tartalmazza, az elmúlt évben 35 százalékkal csökkent.
A legnagyobb drágulás a kisebb piacokon következett be, Ljubljanában és Tallinnban például 50 százalékkal nőttek a részvényárak. Prágában 16 százalékkal, Budapesten 14 százalékkal erősödtek az árfolyamok.
