Lapzártakor még mindig rejtély: hogyan lett, hogyan lehetett akkora az államháztartás tavalyi hiánya, mint amekkora lett. Az összeget már hetek óta közölték ugyan – 1572,2 milliárd forint, a hazai össztermék (GDP) 9,4 százaléka -, ám ennek nagysága fölülmúl minden korábbi bejelentést, sőt a törvényben jóváhagyott mértéket is.
A Figyelőben megjelent írások
Jövő évi költségvetés – Hiánybevallás
Költségvetés 2002 és 2003 – Színt vallottak
Rugalmas értelmezés Annyi tudható, hogy vannak a költségvetésben úgynevezett módosítási kötelezettség nélkül túlléphető – “felülről nyitott” – előirányzatok. Elvileg ezeknek az a rendeltetése, hogy rugalmasabbá tegyék a költségvetést: ha például több folyik be valamilyen adóból, mint tervezték, ne kelljen a parlament jóváhagyását kérni ahhoz, hogy a költségvetés be is szedhesse. Hasonlóképpen, túllépés állhat elő a más törvényekben pontosan szabályozott kifizetéseknél: a szociális és családi támogatásoknál, normatív vállalati szubvencióknál. Így eshetett meg például a tb-járulékok “féllábas” tervezése: a vártnál nagyobb keresetkiáramlás miatt megugró befizetéseket csak az egészségbiztosításnál cikkelyezték be, mivel itt a kiadások emeléséhez parlamenti jóváhagyás kellett. A másik “láb” a pótlólagos nyugdíjemelés lett volna, ezt viszont a törvények automatikusan biztosítják, így több mint 100 milliárdot nem tüntettek fel, bár “beleértettek” a büdzsébe. Ám a “felülről nyitott” előirányzat trükk is lehet, ha nem kívánják előre a nyilvánosság orrára kötni, hogy milyen horribilis költekezés történik. Ez történhetett például az igencsak drága közalkalmazotti béremeléssel. Medgyessy Péter miniszterelnök nemrég a Magyar Narancsnak évi 390 milliárd forintra taksálta az ehhez évente szükséges összeget. Nagy volt a torlódás, hiszen a 2001. szeptemberi köztisztviselői bérrendezés 2002-ben jelentkező hatása sem volt betervezve. Így a miniszterelnökségnél, a “személyi kifizetések” tartalékkeretben elraktározott 117,9 milliárd egészen biztosan nem volt elegendő a költségekre. Jól jött tehát a kormánynak, hogy ezek a tartalékok külön jóváhagyás nélkül túlléphetők, erre a törvény már az év elejétől fogva felhatalmazást adott. Színt vallottak Kérdés tehát: van-e törvényes lehetőség ekkora lazításra? A kormány, hogy tágítsa mozgásterét, a száznapos program idején minden korábbinál nagyobb felhatalmazást kért és kapott a parlamenttől. Módosították az államháztartási törvényt, és az új szöveg szerint “A kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok együttes egyenlegeinek a költségvetési törvényben megállapított összege a jóváhagyottól legalább ezek kiadási főösszege együttes összegének 5 százalékával tér el.” Vég nélkül
Az év végi, nagy költségvetés-módosítás megszavazása előtt a kiadási főösszeg 7369,7 milliárd forint volt, ennek 5 százaléka 368,5 milliárd. Ehhez adódik az év végi, “egyszeri” kiadások egy része, 521 milliárd, amelyre a kormány felmentést kért a szabály alól. Ezek a tételek: az autópályák és az ezeket kezelő társaságok megvásárlása a fejlesztési banktól összesen 371,3 milliárdért; a MÁV, a BKV és más helyi busztársaságok együttvéve 100,3 milliárdos adósságainak átvállalása; az előző kormány sportberuházásainak rendezése 46,9 milliárdért, valamint a Diákhitel Központ megvásárlása 2,5 milliárdért. Summa summárum, 889,5 milliárd forint túllépésre volt lehetőség pótköltségvetés nélkül. A karácsony előtt megszavazott költségvetés módosításban végül is 1249,3 milliárd forint hiányt engedélyezett a parlament. Tehát a deficit 683,8 milliárddal nőhetett volna a hatályban lévő előirányzathoz képest. Ehelyett azonban a valóságos hiány 1572,2 milliárd forint lett, vagyis 1006,7 milliárd forinttal ugrott meg. Egyértelműen túllépés történt, pótköltségvetés nélkül duzzadt fel megengedhetetlen mértékben a deficit. “Nem sértettük meg a törvényt, mivel a költségvetésben jóváhagyott hiány 1249,3 milliárd forint volt, ezt pedig végül a tényleges deficit 322,9 milliárd forinttal, azaz a tűréshatárnál kisebb mértékben, haladta meg” – reagált érdeklődésünkre Máté Dániel, a PM szóvivője.
Sajátos értelmezés: a “jóváhagyott” költségvetés a PM szerint a módosítással elfogadott összegeket jelenti. Vagyis először megnövelik – belátásuk szerinti mértékben – a költekezést, és ezt elfogadtatják a parlamenti többséggel, majd a túllépést ehhez képest mérik. Egyet fizet, kettőt kap: a törvénybe 5 százalékos túllépést írnak be, de 10-re formálnak jogot. És ha még felmentést is kérnek (kapnak) a szabály alól, akkor a kormány ellenőrizetlen költekezésének határa a csillagos ég.
