Belföld

Trükkös hiány – államháztartás 2002

A kormány a saját maga által módosított államháztartási törvényt sem tartotta be, a tavalyi hiány pedig egyre nagyobb lett.

Lapzártakor még mindig rejtély: hogyan lett, hogyan lehetett akkora az államháztartás tavalyi hiánya, mint amekkora lett. Az összeget már hetek óta közölték ugyan – 1572,2 milliárd forint, a hazai össztermék (GDP) 9,4 százaléka -, ám ennek nagysága fölülmúl minden korábbi bejelentést, sőt a törvényben jóváhagyott mértéket is.

A karácsony előtt elfogadott idei büdzsével egy füst alatt a 2002-es számokat is tetemes összegekkel módosították, hiszen akkor – december 29-i hatállyal – kerültek be a nagy, “egyszeri” tételek, amelyekkel az autópálya-építkezéseket, a Magyar Fejlesztési Bank veszteségeit, a közlekedési vállalatok adósságait, a sportberuházásokat, a háború idején deportáltak

kárpótlását, vagy éppen az újabb önkormányzati gázközmű kompenzációs csomag ügyeit tették rendbe (Figyelő, 2002/45. és 49. szám). A hiány – papíron, a költségvetési előirányzatok szerint – az addig elfogadott 565,5-ről 1249,3 milliárd forintra ugrott. Ám a tények ezt is elsodorták, mégpedig a deficit több mint 320 milliárd forintos duzzadásával. A kormány pedig egyelőre adós a magyarázattal.

Rugalmas értelmezés


Annyi tudható, hogy vannak a költségvetésben úgynevezett módosítási kötelezettség nélkül túlléphető – “felülről nyitott” – előirányzatok. Elvileg ezeknek az a rendeltetése, hogy rugalmasabbá tegyék a költségvetést: ha például több folyik be valamilyen adóból, mint tervezték, ne kelljen a parlament jóváhagyását kérni ahhoz, hogy a költségvetés be is szedhesse. Hasonlóképpen, túllépés állhat elő a más törvényekben pontosan szabályozott kifizetéseknél: a szociális és családi támogatásoknál, normatív vállalati szubvencióknál. Így eshetett meg például a tb-járulékok “féllábas” tervezése: a vártnál nagyobb keresetkiáramlás miatt megugró befizetéseket csak az egészségbiztosításnál cikkelyezték be, mivel itt a kiadások emeléséhez parlamenti jóváhagyás kellett. A másik “láb” a pótlólagos nyugdíjemelés lett volna, ezt viszont a törvények automatikusan biztosítják, így több mint 100 milliárdot nem tüntettek fel, bár “beleértettek” a büdzsébe.



Trükkös hiány – államháztartás 2002 1

Ám a “felülről nyitott” előirányzat trükk is lehet, ha nem kívánják előre a nyilvánosság orrára kötni, hogy milyen horribilis költekezés történik. Ez történhetett például az igencsak drága közalkalmazotti béremeléssel. Medgyessy Péter miniszterelnök nemrég a Magyar Narancsnak évi 390 milliárd forintra taksálta az ehhez évente szükséges összeget. Nagy volt a torlódás, hiszen a 2001. szeptemberi köztisztviselői bérrendezés 2002-ben jelentkező hatása sem volt betervezve. Így a miniszterelnökségnél, a “személyi kifizetések” tartalékkeretben elraktározott 117,9 milliárd egészen biztosan nem volt elegendő a költségekre. Jól jött tehát a kormánynak, hogy ezek a tartalékok külön jóváhagyás nélkül túlléphetők, erre a törvény már az év elejétől fogva felhatalmazást adott.


Színt vallottak


A kormány tehát “fű alatt” is költekezhetett. Csakhogy van még egy korlát: a bevételeket a kiadások nem haladhatják meg nyakló nélkül. A költségvetést eredetileg a GDP 3,0-3,2 százalékának megfelelő hiánnyal tervezték (attól függően, hogy a két éve, vagy a most előrejelzett GDP forintösszeget veszszük-e alapul). A száznapos program nettó 160,3 milliárd forintba került, amit megtoldottak 145 milliárddal, az egészségügyi költségvetés és az általános tartalék kiegészítésére. Minderre állítólag volt pénz, hiszen fedezték az úgynevezett “többletbevételek”, amely a valóságosnál kisebbre tervezett, de aztán “csodák csodája” mégis befolyó adók folytán álltak elő. Aztán, egy október végi MSZP-frakcióülésen a kormányfő “bevallotta” – bár még mindig keveset mondott -, hogy a hiány a GDP 8,4 százalékára rúg. Azt is hozzátette, hogy deficit nagy része az év végi “egyszeri” kiadásokkal függ össze. Végül, többszöri módosítás után 671,9 milliárddal növelték a központi költségvetés hiányát, amiből 639,9 milliárd a többletkiadás, 32 milliárd pedig a lemondás az ÁPV Rt. osztalékbefizetéséről. Az év végi extrakiadások így a GDP 3,8 százalékát tették ki, 5,6 százalék pedig az államháztartás “nem egyszeri” kiadásokkal összefüggő, “normális” deficitje. Így lett végül a 3,0-3,2 helyett 9,4 százalék a hiány.


Kérdés tehát: van-e törvényes lehetőség ekkora lazításra? A kormány, hogy tágítsa mozgásterét, a száznapos program idején minden korábbinál nagyobb felhatalmazást kért és kapott a parlamenttől. Módosították az államháztartási törvényt, és az új szöveg szerint “A kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok együttes egyenlegeinek a költségvetési törvényben megállapított összege a jóváhagyottól legalább ezek kiadási főösszege együttes összegének 5 százalékával tér el.”


Vég nélkül

Az év végi, nagy költségvetés-módosítás megszavazása előtt a kiadási főösszeg 7369,7 milliárd forint volt, ennek 5 százaléka 368,5 milliárd. Ehhez adódik az év végi, “egyszeri” kiadások egy része, 521 milliárd, amelyre a kormány felmentést kért a szabály alól. Ezek a tételek: az autópályák és az ezeket kezelő társaságok megvásárlása a fejlesztési banktól összesen 371,3 milliárdért; a MÁV, a BKV és más helyi busztársaságok együttvéve 100,3 milliárdos adósságainak átvállalása; az előző kormány sportberuházásainak rendezése 46,9 milliárdért, valamint a Diákhitel Központ megvásárlása 2,5 milliárdért. Summa summárum, 889,5 milliárd forint túllépésre volt lehetőség pótköltségvetés nélkül. A karácsony előtt megszavazott költségvetés módosításban végül is 1249,3 milliárd forint hiányt engedélyezett a parlament. Tehát a deficit 683,8 milliárddal nőhetett volna a hatályban lévő előirányzathoz képest. Ehelyett azonban a valóságos hiány 1572,2 milliárd forint lett, vagyis 1006,7 milliárd forinttal ugrott meg. Egyértelműen túllépés történt, pótköltségvetés nélkül duzzadt fel megengedhetetlen mértékben a deficit. “Nem sértettük meg a törvényt, mivel a költségvetésben jóváhagyott hiány 1249,3 milliárd forint volt, ezt pedig végül a tényleges deficit 322,9 milliárd forinttal, azaz a tűréshatárnál kisebb mértékben, haladta meg” – reagált érdeklődésünkre Máté Dániel, a PM szóvivője.

Sajátos értelmezés: a “jóváhagyott” költségvetés a PM szerint a módosítással elfogadott összegeket jelenti. Vagyis először megnövelik – belátásuk szerinti mértékben – a költekezést, és ezt elfogadtatják a parlamenti többséggel, majd a túllépést ehhez képest mérik. Egyet fizet, kettőt kap: a törvénybe 5 százalékos túllépést írnak be, de 10-re formálnak jogot. És ha még felmentést is kérnek (kapnak) a szabály alól, akkor a kormány ellenőrizetlen költekezésének határa a csillagos ég.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.