Belföld

Trükkös hiány – államháztartás 2002

admin
admin

2003. 02. 02. 17:00

A kormány a saját maga által módosított államháztartási törvényt sem tartotta be, a tavalyi hiány pedig egyre nagyobb lett.

Lapzártakor még mindig rejtély: hogyan lett, hogyan lehetett akkora az államháztartás tavalyi hiánya, mint amekkora lett. Az összeget már hetek óta közölték ugyan – 1572,2 milliárd forint, a hazai össztermék (GDP) 9,4 százaléka -, ám ennek nagysága fölülmúl minden korábbi bejelentést, sőt a törvényben jóváhagyott mértéket is.

A karácsony előtt elfogadott idei büdzsével egy füst alatt a 2002-es számokat is tetemes összegekkel módosították, hiszen akkor – december 29-i hatállyal – kerültek be a nagy, “egyszeri” tételek, amelyekkel az autópálya-építkezéseket, a Magyar Fejlesztési Bank veszteségeit, a közlekedési vállalatok adósságait, a sportberuházásokat, a háború idején deportáltak

kárpótlását, vagy éppen az újabb önkormányzati gázközmű kompenzációs csomag ügyeit tették rendbe (Figyelő, 2002/45. és 49. szám). A hiány – papíron, a költségvetési előirányzatok szerint – az addig elfogadott 565,5-ről 1249,3 milliárd forintra ugrott. Ám a tények ezt is elsodorták, mégpedig a deficit több mint 320 milliárd forintos duzzadásával. A kormány pedig egyelőre adós a magyarázattal.

Rugalmas értelmezés


Annyi tudható, hogy vannak a költségvetésben úgynevezett módosítási kötelezettség nélkül túlléphető – “felülről nyitott” – előirányzatok. Elvileg ezeknek az a rendeltetése, hogy rugalmasabbá tegyék a költségvetést: ha például több folyik be valamilyen adóból, mint tervezték, ne kelljen a parlament jóváhagyását kérni ahhoz, hogy a költségvetés be is szedhesse. Hasonlóképpen, túllépés állhat elő a más törvényekben pontosan szabályozott kifizetéseknél: a szociális és családi támogatásoknál, normatív vállalati szubvencióknál. Így eshetett meg például a tb-járulékok “féllábas” tervezése: a vártnál nagyobb keresetkiáramlás miatt megugró befizetéseket csak az egészségbiztosításnál cikkelyezték be, mivel itt a kiadások emeléséhez parlamenti jóváhagyás kellett. A másik “láb” a pótlólagos nyugdíjemelés lett volna, ezt viszont a törvények automatikusan biztosítják, így több mint 100 milliárdot nem tüntettek fel, bár “beleértettek” a büdzsébe.



Ám a “felülről nyitott” előirányzat trükk is lehet, ha nem kívánják előre a nyilvánosság orrára kötni, hogy milyen horribilis költekezés történik. Ez történhetett például az igencsak drága közalkalmazotti béremeléssel. Medgyessy Péter miniszterelnök nemrég a Magyar Narancsnak évi 390 milliárd forintra taksálta az ehhez évente szükséges összeget. Nagy volt a torlódás, hiszen a 2001. szeptemberi köztisztviselői bérrendezés 2002-ben jelentkező hatása sem volt betervezve. Így a miniszterelnökségnél, a “személyi kifizetések” tartalékkeretben elraktározott 117,9 milliárd egészen biztosan nem volt elegendő a költségekre. Jól jött tehát a kormánynak, hogy ezek a tartalékok külön jóváhagyás nélkül túlléphetők, erre a törvény már az év elejétől fogva felhatalmazást adott.


Színt vallottak


A kormány tehát “fű alatt” is költekezhetett. Csakhogy van még egy korlát: a bevételeket a kiadások nem haladhatják meg nyakló nélkül. A költségvetést eredetileg a GDP 3,0-3,2 százalékának megfelelő hiánnyal tervezték (attól függően, hogy a két éve, vagy a most előrejelzett GDP forintösszeget veszszük-e alapul). A száznapos program nettó 160,3 milliárd forintba került, amit megtoldottak 145 milliárddal, az egészségügyi költségvetés és az általános tartalék kiegészítésére. Minderre állítólag volt pénz, hiszen fedezték az úgynevezett “többletbevételek”, amely a valóságosnál kisebbre tervezett, de aztán “csodák csodája” mégis befolyó adók folytán álltak elő. Aztán, egy október végi MSZP-frakcióülésen a kormányfő “bevallotta” – bár még mindig keveset mondott -, hogy a hiány a GDP 8,4 százalékára rúg. Azt is hozzátette, hogy deficit nagy része az év végi “egyszeri” kiadásokkal függ össze. Végül, többszöri módosítás után 671,9 milliárddal növelték a központi költségvetés hiányát, amiből 639,9 milliárd a többletkiadás, 32 milliárd pedig a lemondás az ÁPV Rt. osztalékbefizetéséről. Az év végi extrakiadások így a GDP 3,8 százalékát tették ki, 5,6 százalék pedig az államháztartás “nem egyszeri” kiadásokkal összefüggő, “normális” deficitje. Így lett végül a 3,0-3,2 helyett 9,4 százalék a hiány.


Kérdés tehát: van-e törvényes lehetőség ekkora lazításra? A kormány, hogy tágítsa mozgásterét, a száznapos program idején minden korábbinál nagyobb felhatalmazást kért és kapott a parlamenttől. Módosították az államháztartási törvényt, és az új szöveg szerint “A kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok együttes egyenlegeinek a költségvetési törvényben megállapított összege a jóváhagyottól legalább ezek kiadási főösszege együttes összegének 5 százalékával tér el.”


Vég nélkül

Az év végi, nagy költségvetés-módosítás megszavazása előtt a kiadási főösszeg 7369,7 milliárd forint volt, ennek 5 százaléka 368,5 milliárd. Ehhez adódik az év végi, “egyszeri” kiadások egy része, 521 milliárd, amelyre a kormány felmentést kért a szabály alól. Ezek a tételek: az autópályák és az ezeket kezelő társaságok megvásárlása a fejlesztési banktól összesen 371,3 milliárdért; a MÁV, a BKV és más helyi busztársaságok együttvéve 100,3 milliárdos adósságainak átvállalása; az előző kormány sportberuházásainak rendezése 46,9 milliárdért, valamint a Diákhitel Központ megvásárlása 2,5 milliárdért. Summa summárum, 889,5 milliárd forint túllépésre volt lehetőség pótköltségvetés nélkül. A karácsony előtt megszavazott költségvetés módosításban végül is 1249,3 milliárd forint hiányt engedélyezett a parlament. Tehát a deficit 683,8 milliárddal nőhetett volna a hatályban lévő előirányzathoz képest. Ehelyett azonban a valóságos hiány 1572,2 milliárd forint lett, vagyis 1006,7 milliárd forinttal ugrott meg. Egyértelműen túllépés történt, pótköltségvetés nélkül duzzadt fel megengedhetetlen mértékben a deficit. “Nem sértettük meg a törvényt, mivel a költségvetésben jóváhagyott hiány 1249,3 milliárd forint volt, ezt pedig végül a tényleges deficit 322,9 milliárd forinttal, azaz a tűréshatárnál kisebb mértékben, haladta meg” – reagált érdeklődésünkre Máté Dániel, a PM szóvivője.

Sajátos értelmezés: a “jóváhagyott” költségvetés a PM szerint a módosítással elfogadott összegeket jelenti. Vagyis először megnövelik – belátásuk szerinti mértékben – a költekezést, és ezt elfogadtatják a parlamenti többséggel, majd a túllépést ehhez képest mérik. Egyet fizet, kettőt kap: a törvénybe 5 százalékos túllépést írnak be, de 10-re formálnak jogot. És ha még felmentést is kérnek (kapnak) a szabály alól, akkor a kormány ellenőrizetlen költekezésének határa a csillagos ég.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Swedish 15-year-old girl Greta Thunberg holds a placard reading "School strike for the climate" during a protest against climate change outside the Swedish parliament on November 30, 2018. - In more than hundred cities across Sweden, environmentalists have organised protests, partly inspired by Greta Thunberg, who strikes every Friday against climate change outside the parliament since several months. UN's annual climate talks which this year will take place in Poland starts on December 2, 2018. (Photo by Hanna FRANZEN / TT News Agency / AFP) / Sweden OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.