Belföld

Kaszálnak a félkarú rablók – az üzemeltetők és az állam is

Honfitársaink tavaly több mint 70 milliárd forintot játszottak el nyerőautomatákon. Sőt, a félkarú rablók nemcsak nyerőautomaták, hanem sorsjegyek formájában is kísértenek.

A nyerőautomaták tiszta árbevétele 2002-ben mintegy 20 százalékkal nőtt az előző évhez képest – nyilatkozta Balatonfüredi Sándor, a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) főtitkára az MTI-nek. A pénznyerőautomatát üzemeltető vállalkozók árbevétele a múlt évben a becslések szerint elérte az 51 milliárd forintot, szemben az előző évi 43,5 milliárd forinttal.

A félkarú rablókból az állam is szépen profitál

A nyerőautomata-piac Magyarországon az elmúlt években stabilizálódott: jelenleg körülbelül ezer vállalkozó üzemeltethet nyerőautomatákat, összesen mintegy 32 ezer gép működik az országban.

Tavaly az előzetes adatok szerint a nyerőgépek üzemeltetői mintegy 20,5 milliárd forint játékadót fizettek be a költségvetésbe, míg tavalyelőtt ez az összeg 19 milliárd forintra rúgott.



Kaszálnak a félkarú rablók – az üzemeltetők és az állam is 1


Felfutott a hazai gyártás

A nyerőautomaták 30-35 százalékát már idehaza gyártják. A magyar gyártású gépek és szoftverek egyre nagyobb teret nyernek itthon és külföldön is. A hazai gyártású nyerőgépek forgalma éves szinten már milliárdos nagyságrendű.

A magyar nyerőautomatákat elsősorban a környező országokba exportálják, a szoftverek iránt pedig a fejlett előállítási háttérrel rendelkező országok is érdeklődnek – mondta el a szerencsejáték szövetség főtitkára.

Borsos haviadó sújtja az üzemeltetőket

Idén havonta és játékhelyenként a fizetendő játékadó 45 ezer forintról 55 ezer forintra emelkedett. 1998-ban még csupán 18 ezer forint volt az adó, öt év alatt fokozatosan emelkedett a mostani mértékre.

A nyerőautomata üzemeltetőknek az eddigi feketedoboz helyett új, a programpanelhez kapcsolt úgynevezett integrált ellenőrző készüléket (IEK) kellett beszereltetniük gépeikbe, ez évtől ugyanis már csak így működhetnek a gépek.

Az átalakítás gépenként mintegy 200 ezer forintos többletköltséget jelentett az üzemeltetőknek, ami iparági szinten összesen 6 milliárd forintot tett ki.

A főtitkár szerint ugyanakkor a pénznyerőgépek üzemeltetőinek többsége értetlenül áll az előtt a tény előtt, hogy az állam az üzemeltetőket nem az IEK, hanem változatlanul az elektromechanikus számláló szerint számoltatja el.

Fortunánál is terebélyesedik a bürokrácia

A Szerencsejáték Felügyelet korábban 15 nap alatt intézte el a játékengedélyek kiadását – mondta el Balatonfüredi Sándor főtitkár -, az utóbbi hónapokban a várakozási idő 40-50 napra növekedett.

„A szakma álláspontja szerint nem lehet cél a tömegesen előforduló rutinügyek hosszú idő alatti elintézése. A jelenlegi informatikai fejlődés mellett az ilyen késlekedés nemcsak az üzemeltetőknek, hanem az államnak is komoly bevételkiesést jelent” – vélte a főtitkár.


Kaszálnak a félkarú rablók – az üzemeltetők és az állam is 2

Félkarú, flipper, black jack – nem csak automatán

A félkarú rabló több variációja, a flipper, vagy a nem sok gondolkodást igénylő Black Jack elérhető már a világhálón is: igaz, pénztárcánk így nem vastagodik, de legalább nem is vékonyodik.

A Szerencsejáték Rt. jóvoltából a játékoknak kaparós sorsjegy formájában is hódolhatunk. (Casino >>, Ász Black Jack >>, Black Jack >>)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik