Közös fejfájás ellen közös infrastruktúra

A német távközlési piac szabályozó hatósága a múlt héten engedélyezte a hat 3G-s licencet nyert cégnek, hogy együttműködjék az infrastruktúra- és a hálózatépítésben, illetve megossza egymással az alapállomásokat és antennákat. Így a cégek nemcsak a kiépítés, hanem a működés költségein is tudnak faragni, egyes becslések szerint akár 40 százalékot is. A német hálózat kiépítése előzetes becslések szerint 50 milliárd euróba kerül.

Óriási profitkilátások terhe alatt

A 3G-s szolgáltatás, amely a mobiltelefon-használók számára a weben való gyors szörfölés, illetve nagy mennyiségű adatletöltés lehetőségét kínálja, az UMTS Forum kalkulációi szerint 2010-re hozzávetőlegesen 300 milliárd dollár bevételt jelent majd a távközlési cégek számára világszerte. A jövőbeli nagy nyereség érdekében a telekom óriások csak a koncessziós jogok megszerzésére 140 milliárd dollárt költöttek Európában, ezen belül 43 milliárd dollárt Németországban. A német kormány múlt heti döntésével könnyíteni kívánt az eladósodott cégek terhein.

A British Telecom és a Deutsche Telekom meg is ragadta az alkalmat: az együttműködés révén a két cég az elkövetkező 10 évben 30 százalékos költségmegtakarítást vár. A British Telecom eredetileg 10 milliárd fontot szánt az elkövetkező tíz évben a harmadikgenerációs multimédiás szolgáltatás kiépítésére otthon és külföldön. Számításaik szerint a megállapodás révén 1,3 milliárd fontot meg tudnak takarítani. A Deutsche Telekom piaci becslések szerint Németországban és Nagy-Britanniában összesen 2,7 milliárd eurót tud spórolni az üzleten.

Nagy-Britanniában a BT Cellnet fog együttműködni a One2One-nal, a Deutsche Telekom T-Mobile vállalkozásának brit részlegével. Németországban a T-Mobile dolgozik össze a British Telecom ottani leányvállalatával, a Viag Interkommal.

Adóssághegyek nehezednek a cégekre

Mindkét vállalatot hatalmas adósságok terhelik, a hitelminősítők sorra rontják adósbesorolásukat, és finanszírozási terheik enyhítése végett egyes egységeik eladásához vagy részvénykibocsátáshoz voltak kénytelenek folyamodni, illetve jelenleg is ezt fontolgatják. A British Telecom 28 milliárd fontos “hitelheggyel” birkózik, amit még idén 10 milliárd fontra kíván mérsékelni. Ennek érdekében a múlt hónapban 3 milliárd dollárért megvált a Yell üzleti oldalaktól, és szintén a múlt hónapban 5,9 milliárd font értékben új részvényeket dobott piacra.

A Deutsche Telekom 60 milliárd euró adósságot halmozott fel, a Fitch hitelminősítő épp hétfőn rontotta egy fokozattal rövid távú adósi besorolását, “A”-ról “A minusz”-ra. Egyidejűleg hosszú távú adósi besorolásának kilátását stabilról negatívra változtatta. Mindezt azzal indokolta, hogy a német cég kockázata nőtt a mobilkoncessziók és az amerikai Voicestream/Powertel megszerzésének költségei miatt.

Hazai UMTS kilátások

Bár Stumpf István kancelláriaminiszter a közelmúltban azt mondta, nem tartja kizártnak azt sem, hogy a harmadikgenerációs mobilszolgáltatásra jogosító engedélyekre már idén kiírja a pályázatot a kormány, a hazai szolgáltatók szerint az UMTS-licencek iránt a kormány 2002 előtt nem számíthat komoly érdeklődésre. (A Figyelő írása a hazai UMTS kilátásokról >>)

Már csak azért sem valószínű, hogy a kormány idén még komolyan foglalkozna a 3G-s licencekkel, mert épp, hogy csak lezárult a 3,5 gigahertzes frekvencia árverése. Frekvenciához jutott az AnTetra, a GTS Magyarország, a Matáv, a PanTel, valamint a V-com – jelentette be hétfőn Gricserné Heszky Enikő, a Budapesti Hírközlési Felügyelet igazgatója. A frekvenciablokkokat eredetileg egyenként 300 millió forintért írták ki, ám az árverésen az AnTetra, a Matáv és a Pantel egyenként 600 millió forintot, a GTS Magyarország 550 millió forintot, míg a V-com 450 millió forintot fizetett egy-egy blokkért.