Ma reggel az Info Rádióban az Állami Számvevőszék munkatársa elmondta, hogy az Országimázs Központ vizsgálatáról az eredmény leghamarabb augusztusban lesz nyilvános, addig tehát nem tudhatjuk meg, hogy mire kapott 4,2 milliárdot a Happy End kft. Azt pedig még a nyilvánosságra hozatal után sem tudhatjuk meg, hogy mennyire volt indokolt nekik adni a feladatot, illetve, hogy mennyire volt indokolt maga a költségvetés. Az ÁSZ ugyanis a jogszerűséget ellenőrzi. Azzal pedig nincs gond, más nem pályázott, illetve aki volt olyan könnyelmű, hogy beadta az anyagát, annak érvénytelen lett a pályázata. Ezzel a nyilatkozattételi kötelezettség megszűnt: mindig mondható, hogy várjuk meg az ÁSZ jelentését, és sikerült a lényegről elterelni a figyelmet, a nyilvánosságban nem arról beszélnek, hogy közpénz megy a haverokhoz és onnan ellenőrizetlenül tovább, hanem, hogy az államigazgatás vizsgálja az ügyet.
Annyira jogszerű ez, mint a médiakuratóriumok ügye, amelyről a miniszterelnök a magyar televízióban állította, hogy szóba sem került az Európai Bizottság elnökének budapesti tárgyalásain, és nem ezért nem sikerül lezárni a csatlakozási tárgyalásokon az audiovizuális nevű fejezetet. Ezzel szemben a kiszivárogtatott jegyzőkönyv egyértelműen felhívja a magyar kormány figyelmét arra, hogy amennyiben a stockholmi elnökség ideje alatt nem oldják meg a kuratóriumok problémáját, akkor Magyarország kieshet a csatlakozás első köréből. Úgy látszik, egyre kockázatosabb arra hivatkozni, hogy az ellenzék nem egyezett meg önmagával és ezen belül a MIÉP-pel, amelytől az előbb említett interjúban rákérdezésre sem volt hajlandó elhatárolódni a Fidesz 2-es számú tagkönyvének tulajdonosa.
Az is törvényes volt, ahogy a magánnyugdíjpénztárak számára fizetendő hányad nem emelkedett a szerződéskötés idején, még az előző kormány által elfogadott törvény szerint 6 százalékról 7 százalékra, majd nyolcra, hanem maradt hat. A kormány ugyanis nem akart lemondani arról a néhány milliárdról, amennyit a százalékok emelésével veszített volna. Sőt bejelentette a miniszterelnök egy vidéki lapnak, és aztán a rádiónak, hogy átalakítják a nyugdíjrendszert, mert sokba kerül a mostani finanszírozása. Mára már a Pénzügyminisztérium modellszámításaival cáfolták a Magyar Hírlapban Orbán Viktor kijelentéseit. Ebből is nagy vizsgálat kerekedhet, de azt aligha az ÁSZ végzi majd…
Kijelentette a gazdasági miniszter, hogy minden jogi eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy a Danone ne zárja be a győri gyárat. Ez ugyan nem lenne hír, hiszen ez a dolguk, de mégis az, mivel beindult a gépezet: a Fidelitas alelnöke, a Fidesz frakcióvezető-helyettese együtt tüntetett a munkahelyek védelméért a munkásokkal. Így már összetettebb a kép. Valójában csak az kérdés, hogy jól szerződött-e az állam, amikor eladták a Győri Keksz és Ostyagyárat, beépíttették-e a szükséges garanciákat. Ha igen, akkor védve vannak a győriek, ha nem, akkor aggódjanak, mert akkor aligha hatódnak meg a francia cég vezetői a politikai frázisoktól, amelyek egyébként az itt működő többi multi szájízét is megkeseríthetik. Az a meglepő, hogy még csak át se engedte az antiglobalizációs demagógiát a MIÉP-nek a Fidesz, a hagyományos munkamegosztást sem tartották elégségesnek ebben az esetben.
Népszavazást kezdeményez a munka törvénykönyvéről, a nyugdíjakról, a fiatalokról és még nem tudja pontosan, hogy miről a Magyar Szocialista Párt. Hosszú menet lesz ez is, mert gazdasági törvényekről nem lehet népszavazást tartani, de az értelmezésről folyó vita idején erről sokat beszélnek és nyilván ez a céljuk a szocialistáknak, hogy végre ők határozhassák meg a közbeszéd témáját. Az azonban még mindig nem egyértelmű, hogy mennyire rossz a törvény a munkavállalóknak. Ha a munkaadók nem veszik el tőlük a hétvégét, nem küldik őket más városokba, akkor nem élnek a törvény által kínált lehetőséggel, vagyis nem lesznek idegesek a munkavállalók.
