A lap pénteki száma szerint H. Bélát korábban rablásért már kétszer ítélték jogerősen letöltendő szabadságvesztésre (három, illetve négy évre), ezért büntetésének kiszabásánál a bíróság a személy elleni erőszakos bűncselekményeket harmadjára elkövető, többszörös visszaesőket érintő három csapás törvényt alkalmazta.
A terhelt szabadlábra nem helyezhető és tíz évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Az ítélet ellen a vádlott védője és az ügyész is jelezte fellebbezési szándékát, így az nem jogerős.
A vádirat szerint a férfi 2012 áprilisában a budapesti Ferenciek terénél az ott kolduló idős hölgyet meglökte, belenyúlt a táskájába, kiemelte az áldozat pénztárcáját, majd elvette a benne lévő 600 forintot. A második vádpont szerint H. Béla az V. kerületi József Attila utcában kirántotta az árkádok alatt lefekvéshez készülődő nő alól a takaróját. A sértett megpróbálta visszaszerezni a 2000 forint értékű paplant, mire a vádlott megütötte, és megpróbálta lenyomni a földre. A nő nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szerzett, a segítségére siető férfival szintén dulakodott a terhelt.
H. Béla korábban beismerte a pénz és a paplan elvételét, de végig azt állította, nem ütötte meg a lépcsőn üldögélő nőt, a takaróról pedig azt hitte, a sajátja, amit elloptak tőle.
H. Béla ügyvédje korábban indítványozta, a testület függessze fel az eljárást, és kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a három csapásként ismert törvényi rendelkezés felülvizsgálatát. Véleménye szerint a vádlott esetében a három csapás alkalmazása „embertelen büntetés” kiszabásával jár.
Zumbok Gabriella bíró hangsúlyozta, a rablás tényállásánál nem az elvett tárgyak értéke a mérvadó, hanem az, hogy megszerzésükért a terhelt képes volt erőszakot alkalmazni egy másik emberrel – jelen esetben egy fiatalabb és egy idős nővel – szemben.
