Vincze Miklós

Az elmúlt két évtizedben egyre több helyen ütközhetünk furcsa alkotásokba. Összegyűjtöttük őket.

A millenniumi kiállítás pavilonjai közt egy igazi kakukktojás is megbújt: mutatványosok, gépek és étterem helyett méretes akváriumok voltak benne, tetején pedig egy jókora bálna nyújtózott.

2018 is termékeny év volt a magyar építészetben. Összegyűjtöttük a legjobb munkákat.

A száz éve felbomlott Osztrák-Magyar Monarchia nagyvárosaiban tett körutunk utolsó állomásán az Adria-tenger partján jártunk.

Természetesen azóta is igen büszkék rá, sőt, a Pueblo ma múzeumként járható be. Feltéve, ha valaki eljut a diktatúrába.

A Vörösmarty utca legszürkébb épülete első látásra csak egy fura, kopott törpének tűnik, falai mögött azonban a XX. század számtalan érdekes története rejtőzik.

A Monarchia legérdekesebb városait bejáró sorozatunk mai epizódjában a magyar határtól alig néhány kilométerre fekvő vajdasági Szabadkán jártunk.

Az apró csészeljnak tűnő épületben sosem jártak lakók, mégis már több mint ötven éve ott áll a kísérleti lakótelep szélén.

Egy tokaji gyógyszerész a kisgyermekek helyett inkább a túlféltő szülőket megcélzó ötlete közel száz évre változtatta meg a magyar gyógyszertárakat.

A védettségét télen elvesztett, világörökségi területen állt Paulay Ede utca 52. számú házának azért kellett eltűnnie, mert nem volt elég magas.

A Fiat torinói gyára a két világháború közti építészet egyik legérdekesebb alkotása, de nem csak a tetőre megálmodott aszfaltcsík miatt.

Köszvény, ideggyengeség, asztma, bőrbetegségek, álmatlanság, étvágytalanság, siketség, fej-, fog-, vagy fülfájás – a Volta-kereszt mindent megoldott.

Lemberg, Lviv, Lwow, Ilyvó és Leopolis – a százötven évet Habsburg-fennhatóság alatt töltött nyugat-ukrajnai nagyvárosban jártunk.

Az összeomlás előtti utolsó pillanatban megmentett épület egykor a fővárosi elektromos rendszer létfontosságú darabja volt, ma pedig a tánc- és színházművészet lenne kevesebb nélküle.

Az ellenséges hajóknak szánt vízalatti aknáknak esélyük sem volt.

A két világháború közti modernizmus gyönyörű példáját jelentő vöröstéglás budai bérház története szorosan összefonódott gróf Bethlen István miniszterelnök és szeretője, gróf Széchenyi Andor Pálné élettörténetével. Ismeretlen Budapest és némi történelem.

A néhány méteren belül zsinagógát, mecsetet és keresztény templomot is rejtő bosznia-hercegovinai fővárosban, az első világháború kitörésében kulcsszerepet játszó Szarajevóban jártunk.

Az évszázadokon át pezsgő, a XX. században azonban mélypontra került város az elmúlt években újra magára talált. Meglátogattuk, hogy megkeressük benne a Monarchia és a magyar történelem máig fellelhető nyomait.

A Duna őszi alacsony vízállása miatt felszínre került példányok egyike már az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum gyűjteményét gazdagítja.

A mongol főváros szívében álló, földbe szúrt óriási almára egyszerűen nincsenek szavak.

Mosógépre csak keveseknek volt pénze, de számukra is nyílt megoldás arra, hogy ne az ósdi mosóteknőt kelljen használniuk.

A Monarchia fontos városait bejáró cikksorozatunk új epizódjában a magyar történelem számos fejezetében fontos szerepet játszó Kassára látogattunk el, és keressük a közép-európaiság jegyeit.

A vacsorázó párok közt céltudatosan átsuhanó emberek itt legtöbbször nem a mosdót keresik.

Egyre kevesebb árus és vásárló fordult meg az épületekben, medencékre, stadionra és autógarázsra pedig már nyolcvan éve is szükség volt. Az ötleteket szerencsére hamar elvetették.