Vincze Miklós

A védettségét télen elvesztett, világörökségi területen állt Paulay Ede utca 52. számú házának azért kellett eltűnnie, mert nem volt elég magas.

A Fiat torinói gyára a két világháború közti építészet egyik legérdekesebb alkotása, de nem csak a tetőre megálmodott aszfaltcsík miatt.

Köszvény, ideggyengeség, asztma, bőrbetegségek, álmatlanság, étvágytalanság, siketség, fej-, fog-, vagy fülfájás – a Volta-kereszt mindent megoldott.

Lemberg, Lviv, Lwow, Ilyvó és Leopolis – a százötven évet Habsburg-fennhatóság alatt töltött nyugat-ukrajnai nagyvárosban jártunk.

Az összeomlás előtti utolsó pillanatban megmentett épület egykor a fővárosi elektromos rendszer létfontosságú darabja volt, ma pedig a tánc- és színházművészet lenne kevesebb nélküle.

Az ellenséges hajóknak szánt vízalatti aknáknak esélyük sem volt.

A két világháború közti modernizmus gyönyörű példáját jelentő vöröstéglás budai bérház története szorosan összefonódott gróf Bethlen István miniszterelnök és szeretője, gróf Széchenyi Andor Pálné élettörténetével. Ismeretlen Budapest és némi történelem.

A néhány méteren belül zsinagógát, mecsetet és keresztény templomot is rejtő bosznia-hercegovinai fővárosban, az első világháború kitörésében kulcsszerepet játszó Szarajevóban jártunk.

Az évszázadokon át pezsgő, a XX. században azonban mélypontra került város az elmúlt években újra magára talált. Meglátogattuk, hogy megkeressük benne a Monarchia és a magyar történelem máig fellelhető nyomait.

A Duna őszi alacsony vízállása miatt felszínre került példányok egyike már az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum gyűjteményét gazdagítja.

A mongol főváros szívében álló, földbe szúrt óriási almára egyszerűen nincsenek szavak.

Mosógépre csak keveseknek volt pénze, de számukra is nyílt megoldás arra, hogy ne az ósdi mosóteknőt kelljen használniuk.

A Monarchia fontos városait bejáró cikksorozatunk új epizódjában a magyar történelem számos fejezetében fontos szerepet játszó Kassára látogattunk el, és keressük a közép-európaiság jegyeit.

A vacsorázó párok közt céltudatosan átsuhanó emberek itt legtöbbször nem a mosdót keresik.

Egyre kevesebb árus és vásárló fordult meg az épületekben, medencékre, stadionra és autógarázsra pedig már nyolcvan éve is szükség volt. Az ötleteket szerencsére hamar elvetették.

Ezúttal Erzsébet királynő kapott megkérdőjelezhető igényességű szobrot a város szívében.

A sárkánynak hitt krokodil által őrzött, furcsa történetekkel teli várost négyszáz évnyi Habsburg-uralom formálta olyanná, ahogyan azt ma ismerjük.

A fővárost még szebbé tenni akaró Millacher Lajos álma két emberélet árán vált valósággá.

A városfejlődés elengedhetetlen része, hogy az új épületek megszületéséhez egy korábbi lebontására van szükség. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy akár teljes temetők is tűntek el ugyanígy.

A búzaliszt, víz és néha némi zsír alkotta coffyn volt a mai műanyag ételtárolók őse.

Lengyelország második legnagyobb városában, az egykori Osztrák-Magyar Monarchia északi határán jártunk.

Egyikük a földalatti felett ívelt át, a másikukat pedig kis híján épp az pusztította el.

Az első látásra indokolatlanul nehéznek és feleslegesnek tűnő fejvédők évszázadokon át bukkantak fel a japán harcmezőkön, jó szolgálatot téve a tulajdonosaiknak.

A napon száradó agyagtéglákon komótosan átsétáló négylábúak a készítőnek jó eséllyel bosszúságot okoztak, mi azonban jóízűen mosolyoghatunk rajtuk.