A geopolitikai blokkok közötti konfrontációnak Szijjártó Péter szerint mindig a két tömb határán fekvő államok a vesztesei. Történészek szerint viszont Ausztria és Finnország – két világrendszer határán elhelyezkedve – a legdinamikusabban fejlődő országok közé tartozott a hidegháború idején Európában.
Horvátország az év elején csatlakozott a schengeni övezethez és belépett az eurózónába is, emiatt várhatóan még kisebb lesz az inflációjuk, pedig az már most is 9 százalékponttal alacsonyabb, mint nálunk. Ráadásul Horvátország egyre inkább kulcshelyzetbe kerül a magyar energiaellátás szempontjából is.
A csütörtökön megbukott szlovák kormány vezető pártjának elnöke szerint, ha Robert Fico volt miniszterelnök és annak szövetségesei jutnának hatalomra, az első dolguk az lenne, hogy az „orbáni Magyarország” mintájára változtatnák meg a választási rendszert, ami a demokrácia végét jelentené.
Óriási felzúdulást keltett Romániában, hogy Ausztria megvétózta a csatlakozásukat a schengeni övezethez. Bukarestben osztrák cégek bojkottjára készülnek, hazahívták a bécsi nagykövetüket is. Mindeközben az osztrák közmédiában azt feszegetik, hogy nem Románia, hanem Magyarország miatt érkezik sok migráns Burgenlandba.
Magyarországnak, Lengyelországnak és Romániának akár területi követelései is lehetnének Ukrajnával szemben – vetette fel a napokban Putyin orosz elnök. A románok elutasították, a lengyelek dezinformációnak nevezték a szavait, a magyar kormány pedig „helytelenítette” az orosz nyilatkozatot. De mi áll mögötte?
Rejtélyes szabotázsakciók történtek az elmúlt napokban a Balti-tengeren. A használaton kívüli két csővezeték, az Északi Áramlat 1 és 2 is megsérült, hatalmas mennyiségű földgáz ömlik így a tengerbe. Az eset mögött sokan az oroszokat sejtik, akik inkább Amerikára próbálják terelni a gyanút.