Fej-fej mellett álltak a jelöltek a most pénteken kezdődő és szombatig tartó cseh elnökválasztás első fordulója előtt. A kiélezett versenyben a rivalizálás egy csalással vádolt volt miniszterelnök, az Orbán-barát Andrej Babis – akit elsőfokon épp most mentettek fel a vádak alól – és egy háborús hős, az Orbán-ellenes Petr Pavel tábornok között éleződött ki a leginkább.
Mindketten várhatóan 28 százalék körüli eredményt érhetnek el az első fordulóban – ez derül ki a Politico.eu közvélemény-kutatásokat összegző aloldaláról. A Politico szerint a jelöltek közül mögöttük nem sokkal, 24 százalék körüli eredménnyel maradt le Danuse Nerudova, a nők esélyegyenlőségét is kutató professzornő.
Ám a legutolsó felmérések szerint a jobbközép kormánypártok által támogatott Petr Pavel nyugalmazott vezérezredes vezet, mostani választási eredménye akár 29,5 százalékos is lehet. Pavel cseh egysége élén a szerbek által támadott francia katonákat mentett ki a boszniai háború idején, a kilencvenes években, ami megindította az igazi karrier felé.
Pavel a NATO-ban az egyik legmagasabb katonai posztot töltötte be korábban, ő volt az észak-atlanti szervezet Katonai Bizottságának elnöke. Ezt a posztot Kelet-Európából még soha senki nem foglalhatta el, és jellemző, hogy az első tábornok, aki ezt a tisztséget viselte, az amerikai Omar Bradley volt 1949-ben, a NATO megalakulásakor. (Bradley-ről nevezték el a páncélozott gyalogsági harci járműveket, amelyeket most az USA Ukrajnának adna át.)
S bár Pavelt is vádolják kommunista múlttal, hiszen 1983-ban kezdte meg a csehszlovák hadseregben a karrierjét, de ebben a vonatkozásban fő ellenfele, a Pozsonyban szlovákként született – sőt állítólag részben magyar származású – Andrej Babis felülmúlja őt. Az exkormányfő nemcsak szlovák létére lett cseh miniszterelnök, de kommunista párttag is volt, ráadásul ügynökmúlttal is vádolják.
Míg a rendszerváltás után Pavel a hadszíntéren, a katonai hírszerzésben és a diplomáciában ért el sikereket, addig Babis az EU források megcsapolásában jeleskedett, illetve a jelenlegi holdingcége, az Agrofert megszerzése körül ügyeskedett, amint azt a g7.hu megírta.
A magát liberálisnak mondó, de valójában populizmusra hajló Babis a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint némileg visszaesve, 26,5 százalék körül mozog. Ő egyébként saját pártjának, az ANO nevű, 2011-ben alapított tömörülésnek a jelöltje, s populizmusát jelzi, hogy műanyagpohárból itta a Kofola „csehszlovák” üdítőt és ingyenfánkot osztott a prágai aluljárókban, amikor 2017-es kampányát megnyerte, és rövidesen kormányt alakíthatott. S persze milliárdosként bírálja Babis az elitet, ami a Donald Trumphoz hasonló populistákra jellemző.
A furcsa körülmények között kiépült Babis-féle agrárholding azóta Magyarországon is terjeszkedett: a bábolnai IKR mezőgazdasági rendszerintegrátor cég fő tevékenységeit vásárolta fel az Agrofert. A magyar állam, pontosabban Orbán Viktor kormánya 2021-ben Babis egy másik magyarországi érdekeltségét, az NT Élelmiszerfeldolgozó Kft.-t támogatta 1,7 milliárd forinttal. (Formailag ekkor nem a cseh milliárdos irányította a céget, mert ő épp miniszterelnök volt még pár hónapig Prágában.)
A mostani elnökválasztási kampány „dobogósai” közül Danuse Nerudová veszteségei a legnagyobbak: a legfrissebb, január 9-ei zárással készült – tehát Babis elsőfokú bírósági felmentését még mérni nem tudó – felmérés szerint csak 21 százalékon áll az adószakértőként ismert exrektornő, aki a brnói (brünni) Mendel Egyetem élén állt 2018 és 2022 között.
Az adószakértés miatt komoly vita is kialakult, hiszen Pavel a győzelme esetén felajánlotta Nerudovának, hogy dolgozzon neki adótanácsadóként. Ezt Nerudová nemcsak visszautasította, de szexista megjegyzésnek titulálta. Nerudovát persze nem Pavel idegesítheti a legjobban, hanem az, amiről a brit Guardian írt. Kiderült ugyanis: feltehetően pénzért könnyen doktori címet szerezhettek külföldi diákok a brnói Mendel Egyetemen az ő rektorsága idején. Nerudova azonban állítása szerint nem tudott erről.
A cseh elnökválasztás tétje nagyobb, mintha Magyarországon tartanának ilyen voksolást. Főleg a külpolitikában jelentős az államfő szerepe, emlékezhetünk arra, hogy az euroszkeptikus Václav Klaus korábbi elnök még az EU reformját is hosszú ideig megbénította a 2009-es ratifikációs folyamatban, amikor ellenezte a Lisszaboni Szerződés szentesítését.
Ám most pénteken és szombaton, tehát a kétnapos első fordulóban aligha dől a cseh elnökválasztás. Mivel várhatóan egyik jelölt sem kap majd abszolút többséget, így feltehetően csak annyit tudunk meg, hogy melyik két jelölt jut be a második fordulóba. Jelenleg tehát Pavelnek és Babisnak van erre a legnagyobb esélye, de Nerudovát sem szabad még leírni.
Akár Pavel tábornok, akár Nerudova professzornő jutna be a döntő fordulóba, Babissal szemben bármelyikük 60:40 arányban diadalmaskodna – de még egyszer hangsúlyozzuk: a közvélemény-kutatások még nem vehették figyelembe a Babis felmentéséről szóló bírósági döntést.
Babis – aki Csehország egyik leggazdagabb embere, dollármilliárdos vállalkozó, aki négy évig irányította a cseh kormányt 2017 és 2021 között – egyébként barátjának és politikai szövetségesének, Orbán Viktornak a taktikáját követi: nem volt például hajlandó a Seznam Zprávy című lap stúdiójába sem elmenni, hogy ott „élőben” beszélgessen, illetve adjon interjút a vele kritikus médiának. A Seznam Zpravy ezért közzétette a kérdéseit. Babist kérdezték volna kiterjedt agrárholdingjáról, az Agrofertről, az EU-támogatásokról, amelyeket – az elsőfokú ítélet szerint – nem törvénytelenül használt fel.
De faggatták volna arról is, hogy milyen kapcsolata volt a csehszlovák kommunista titkosrendőrséggel, az StB-vel, ugyanis erről hosszú évek óta terjengenek a hírek és időnként bizonyítékok is előkerülnek. Babis tagadja ezeket az állításokat, és pert is indított a Szlovák Nemzeti Emlékezet Intézete ellen, amely szerinte tévesen tartja őt nyilván az StB egykori titkosügynökeként.
Babis tehát most nem szívesen foglalkozna megint az StB-s (állambiztonsági) múlttal, inkább a saját, főleg vidéki szavazóival törődik. Ha ez a taktika mégsem válna be, és – mindenki legnagyobb meglepetésére – a második fordulóba be sem jutna, akkor viszont érdekes helyzet állna elő. Babis híján Pavel tábornok és Nerudova professzornő esélyei ugyanis kiegyenlítettek lennének: 50-50 százalékban oszlik meg a választói szimpátia a két jelölt között. Ha ők jutnának a második fordulóba, az azért is különleges lenne, mert mindkettőjüket támogatja a jelenleg kormányzó jobbközép kormánykoalíció, akárcsak egy harmadik jelöltet, Pavel Fischert.
Rajtuk kívül már csak négy, többnyire esélytelen jelölt fut versenyt. Folyamatosan csökken ugyanis a pályázók száma. A napokban is visszalépett „egy a sok közül”, így a már kinyomtatott szavazólapokon ugyan kilenc név szerepel majd, de valójában már csak nyolcra szavazhatnak közülük a választók.
A fogyatkozó riválisok láttán Babis esélyei is nőhetnek, a Guardian szerint ezt az esélyt tovább fokozhatja, hogy felmentő ítélet született az EU-források lehívása kapcsán a Babist eddig „nyomasztó” Gólyafészek-ügyben. Hogy ez mennyire számít, azt nem tudni (az elemzők véleménye megoszlik a kérdésben), de az biztos, hogy Orbán Viktor üdvözölte politikai szövetségesének (pillanatnyi) felmentését.
A magyar miniszterelnök a Twitteren azt írta: „Örömmel látom, hogy a tények még mindig számítanak! A legjobbakat kívánom Andrej Babisnak. Folytassuk a harcot!”
Orbán láthatóan igyekszik korábbi, miniszterelnökként megbukott szövetségeseit támogatni. Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő feltehetően még mindig Magyarország vendégszeretetét élvezi, miközben hazájában keresnék őt több okból is. Janez Jansához, a bukott szlovén miniszterelnökhöz „ugrott be” Orbán nemrégiben. De Václav Klaus kapcsán láttuk, hogy a volt cseh elnökök sem állnak tőle távol.
Mindez egyben mutatja Magyarország elszigeteltségét is, hiszen kevés hatalmon lévő szövetségest tud most felkeresni Orbán.
Pavel nem túl barátságos Orbánnal. A tábornok például a kampánya során találkozott magyar civil szervezetekkel és ellenzékiekkel, dicsérve tevékenységüket. Tavaly december 15-én ugyanis mindkét esélyes cseh elnökjelölt Magyarországon tartózkodott: Babis a magyar és a szerb államfővel együtt a déli határnál találkozott (a migránsokkal riogatás Csehországban Babis reszortja volt a kampányban). Ugyanekkor Pavel viszont Budapestre tartott, ahol a cseh közszolgálati média szerint ellenzéki értelmiségiekkel, újságírókkal és civil szervezetek képviselőivel találkozott, s igyekezett rámutatni a Babis és Orbán által képviselt populizmus veszélyeire.
A „nyugatos”, egyértelműen a NATO mellett kiálló Pavel tehát az orbáni politikával határozottan szembe megy. Korábbi tervéről is beszámoltunk már, hiszen a vezérezredes szerint a V4-es visegrádi együttműködést jelentősen ki kéne bővíteni (kilenc tagállamra a jelenlegi négy – Pozsony, Varsó, Prága és Budapest – helyett). Ennek célja az lenne szerinte, hogy Magyarország ne használhassa ki a meggyengült V4-ek problémáit.
Pavel úgy véli ugyanis, hogy Budapestnek problémái vannak a jogállamisággal. Magyarország szerinte lassítja, feltartóztatja a finn és a svéd NATO-csatlakozást, összejátszik Oroszországgal és Iránnal, s közben pénzügyi támogatásokért zsarolja az EU-t. Ezért a kiüresedő V4-es együttműködésnek – amelyet a magyar kormány igyekszik a saját előnyére fordítani – új arculatot kellene adni, és ezt szolgálná szerinte a szervezet kibővítése.
A cseh elnökválasztás tehát Orbán számára is fontos: Pavel győzelmével még elszigeteltebb lehet Budapest, így a magyar kormány nyilvánvalóan abban bízik, hogy Babis nyeri a voksolást Prágában.
Babis az utóbbi napokban visszafogta heves EU-kritikáját és bevándorlóellenes retorikáját. Kampánya az ukránok támogatása ellen is irányult, tehát geopolitikai jelentősége is van a szavazásnak: Petr Fiala jobboldali koalíciós kormánya eddig kiállt Kijev mellett, de Babis már aligha lesz lelkes támogatója az ukránoknak, ha az elnöki székbe kerül. Ám Pavel megválasztásával megerősödhet az eddig Kijev-párti politikai vonal. Így az idős, beteg és tisztségéből most távozó Milos Zeman eddigi köztársasági elnök után egyértelműbbé válhat Prága álláspontja számos kérdésben.
