Aktívan folynak a tárgyalások az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia között a szaúdi-izraeli kapcsolatok normalizációjával kapcsolatban.
A vilniusi NATO-csúcs előestéjén Erdogan elnök váratlanul bejelentette: Törökország nem akadályozza tovább Svédország csatlakozását a transzatlanti biztonsági szervezethez. Hozhat-e ez a lépése fordulatot a külpolitikájában, vagy ezt a döntését is kizárólag a török nemzeti érdekek motiválták?
A kapcsolatépítés fontos, de nem érdemes ideológiát csinálni belőle, véli Szalai Máté.
Átveheti-e Peking Washington politikai szerepét, és mindez hogyan hat Európára?
Kedden jelentették be, hogy a professzionális versenygolf meghatározó szervezete, a PGA Tour összeolvad a szaúdiak által létrehozott LIV Golffal, és egy közös vállalat létrehozásával új alapokra helyezik a sportág szervezését. Ezzel a lépéssel Szaúd-Arábia a sportág amerikai életét is meghatározó szereplővé vált.
Le kell számolnunk azzal a feltételezéssel, hogy egy gazdasági válság automatikusan a mindenkori ellenzéknek kedvez.
Az elnök pártja, az Igazság és Fejlődés Párt (AKP) 2002 óta indul a választásokon, azóta mindegyiket meg is nyerte, a mostani szavazataránya viszont a második legrosszabb.
Erdogant pártját egy igen sokszínű hatpárti koalíció hívta ki, mely aligha folytatna az európai fősodorhoz idomuló külpolitikát.
A legrosszabbtól tartva nyugati és közel-keleti államok sorra menekíti ki állampolgárait Szudánból, sokan pedig egy újabb hatalmas humanitárius katasztrófától, menekültválságtól, egyúttal a térség destabilizálódásától tartanak.
Az arab országok és Szíria közötti közeledés dilemma elé állítja az európai államokat. Magyarországnak jó lehetőséget teremt ez a helyzet arra, hogy javítsa nyugati megítélését, ha nem beszél ki az európai fősodorból, és nem kezd el támogatni egy oroszbarát autokratát, akinek a túléléséhez nem kötődik magyar érdek.
Benjamin Netanjahu a tömeges tiltakozás hatására elnapolta az Izrael politikai viszonyait újraíró igazságügyi reform tárgyalását, de nem adta fel, hogy korlátozza a bírói hatalmat.
Az iráni-szaúdi békülés és a pragmatikus Kína manőverei az Első kézből podcastban.
A nukleáris versengés veszélye csökken, az olajárak fékeződhetnek.
Mi motiválta az Erdogan-kormányt a svéd és finn NATO-csatlakozás körüli időhúzásban? Hogyan látják Ankarából a világrend átalakulását, és hogyan illeszkedik ebbe az orosz-ukrán háború? Aki válaszol: Barış Hasan, a Pécsi Tudományegyetem kutatója.
A 21. század eddigi egyik legnagyobb természeti katasztrófája Szíriát egy lassan tizenkét éve tartó háború kontextusában érte, emiatt nem csak a mentési munkálatok nehezebbek, de a politika is már a nulladik pillanattól kezdve hátráltatja a folyamatot.
A kedvező előjelek ellenére minden korábbinál távolabbinak tűnik a kompromisszum.
Szalai Máté írása.
A katari labdarúgó-világbajnokság nagyobb probléma nélkül ért véget vasárnap. Ez korántsem volt magától értetődő: sokan jogosan kérdőjelezték meg, hogy a jelentős focikultúrával nem rendelkező, mintegy két magyarországi megye területű állam képes lesz-e lebonyolítani a tornát.
Vége van a négy éve tartó politikai válságnak? Mit jelent a palesztin ügy és az izraeli-arab kapcsolatok szempontjából Netanjahu visszatérése? Megpróbálja-e a kormányfő megakadályozni az ellene indított peres eljárást?
Szalai Máté szerint a szankciók feloldása stratégiai hiba lenne, függetlenül attól, hogy mit gondolunk a hatékonyságukról.
Évek óta nem látott tiltakozási hullám bontakozott ki Iránban, miután egy fiatal kurd nő életét vesztette a hatósági fogva tartása során. A következő napok sorsdöntők lesznek: kiderül, hogy a rezsim tudja-e kezelni a válságot, vagy a tüntetések felkeléssé változnak.
Miért akarna Irán nukleáris fegyvert, és milyen következményei lesznek, ha Irán nukleáris hatalommá válik? Szalai Máté elemzése.
Oroszország elszigetelődik a nemzetközi politikában, Magyarország pedig az egyik legszorosabb barátja marad Moszkvának? Ez a két állítás hamisnak bizonyul, ha azt nézzük, hogy a világ országai miként reagáltak az orosz–ukrán háborúra.
Szalai Máté válasza Szent-Iványi Istvánnak.
