Nem véletlenül ütötték be magukat a szaúdiak a golfvilág elitjébe

Polgárháború az amerikai golféletben

Ugyan hazánkban nem tartozik a legnépszerűbb sportágak közé – ezért sokan a kommunista vezetést teszik felelőssé, amelyik azt a Horthy-korhoz, a burzsoáziához vagy a nyugati imperializmushoz kötötte –, de a golf az Egyesült Államokban közérdeklődésnek örvend. Egy 2021–2022-es felmérés szerint a hetedik leginkább követett sportágról van szó, amelynek népszerűsége gyakorlatilag a labdarúgáséval egyenértékű, és megelőzi a teniszt vagy a motorsportokat. Ugyan az aktív játékosok száma csökken, de a 2010-es években még így is 25 millióan golfoztak az országban. Sokatmondó, hogy az utolsó 19 amerikai elnökből 16-an golfoztak, köztük Bush, Obama és Trump is, akik ráadásul hivatali idejük alatt is aktív játékosok maradtak. A jelenlegi elnök, Joe Biden pedig két golfklubnak is a tagja, az amerikai politikusok közül pedig az egyik legalacsonyabb hendikeppel (vagyis legjobb besorolással) rendelkezik.

Nem véletlen, hogy az elmúlt években az ország újrabrandelését célul kitűző Szaúd-Arábia is meglátta a lehetőséget a golfban: egyrészt a sportágban, másrészt kifejezetten az amerikai piacra való betörésben. A szaúdi kormány irányítása alatt álló, PIF-ként ismert állami szuverén befektetési alap (Public Investment Fund) 2021-ben jelentette be a LIV Golf néven ismert versenysorozat létrehozását. Ez kifejezetten az amerikai profi golféletet uraló szervezet, a Professzionális Golfozók Amerikai Szövetsége (PGA) versenysorozatának riválisa akart lenni, a PGA-hoz képest sokkal nagyobb összegű szerződések és jutalmak felajánlásával. A szaúdi vezetésű ligának sikerült magához csábítania olyan nagy neveket, mint Greg Norman (aki egyenesen a LIV Golf CEO-ja lett), Brooks Koepka, Dustin Johnson, Phil Mickelson vagy Sergio Garcia, ráadásul Tiger Woodsot (és Rory McIlroy-t) is megpróbálták áthozni egy állítólag egymilliárd dolláros szerződéssel.

Mindezek a PGA és a LIV Golf között komoly feszültségeket gerjesztett. A Le Monde által a „golf polgárháborújának” nevezett két évben folyamatosak voltak a beszólások és kölcsönös vagdalkozások mindkét oldalon. A PGA azzal vádolta a szaúdiakat, hogy a golf népszerűségét kihasználva igyekeznek saját imázsukat javítani, és gyakorlatilag megtiltották saját tagjaiknak, hogy ők is csatlakozzanak a riválisok által szervezett versenyekhez. A szaúdi szervezésű sorozat ellen álltak ki többek között a szeptember 11-ei terrortámadás áldozatainak családjait képviselő szervezetek is, amelyek (a merényletben való szaúdi résztvevők miatt) különösen kritikusak a királyság emberi jogi visszaéléseivel szemben.

A két szervezet kölcsönösen be is perelte egymást. A LIV Golf piaci versenyellenes magatartással vádolta a PGA-t (hiszen az meg akarja akadályozni, hogy tagjai mások által szervezett versenyeken részt vegyenek), cserébe pedig a nagy múltú sportegyesület visszaperelt. Ebben a helyzetben toxikus környezet alakult ki a sportágon belül, amely már nem „csak” a pénzről szólt, hanem kifejezetten személyes konfliktusokba torkollott a PGA-hez lojális golfozók és a LIV Golf irányába nyitók között.

A szaúdiak győzelme és a golf új királya

Ebben a kontextusban robbant a hír, hogy a PGA Tour megegyezésre jutott a LIV Golfot tulajdonló PIF-fel. Ennek értelmében a két szervezet beszünteti az egymás ellen indított peres ügyeket, és gyakorlatilag egyesíti a golffal kapcsolatos üzleteit, hogy azokat mostantól egy újonnan létrehozandó közös vállalat keretében irányítsák. A két fél mellett a megállapodásban részt vett a legnagyobb európai golfversenyeket is szervező DP World Tour szervezet is, amely nevét egyébként a legnagyobb szponzorától, az emírségi DP Worldtől kapta 2021-ben.

A megegyezést kevesen látták előre. A két szervezethez kötődő golfozók és munkatársak jelentős része is a médiából értesült róla. Sokan a közösségi médiában fejezték ki meglepődésüket, nemtetszésüket, vagy egész egyszerűen azt az érzésüket, hogy nem tudnak mit kezdeni a kialakult helyzettel.

A megállapodás szerint a LIV Golfot választó játékosok egy „igazságos és objektív” folyamatot követően ismét csatlakozhatnak a PGA-hez, így a világ legnagyobb nevű golfozói ismét egy ligában versenyezhetnek egymással.

A PGA és a LIV Golf kiegyezését nehéz nem szaúdi győzelemként értelmezni. A szaúdi PIF az újonnan létrejövő szervezet kezdeti exkluzív befektetője lesz a három sportszervezet mellett. A legfontosabb döntéshozó szervben, az igazgatótanácsban ugyan a PGA-hez kötődő szereplők várhatóan többségben lesznek, a testület elnöke viszont Jászir al-Rumajjan lesz majd, a PIF igazgatója, aki nem mellesleg a szaúdi állami olajcég, az ARAMCO elnöke is.

Al-Rumajjant már most a golf új királyának nevezik, de ahogy a Daily Mail felhívja rá a figyelmet, ez már-már lekicsinylőnek tűnhet. Az általa vezetett befektetési alap ugyanis nem csak a golfban, de más sportágakban is meghatározó szereplő, így például a labdarúgásban is. A PIF birtokolja ugyanis az angol Newcastle Premier League-csapatát, valamint a négy legnagyobb szaúdi klubcsapatot is, amelyekben például Christiano Ronaldo is játszik. A sporton túl Al-Rumajjan vezetése alatt befektettek olyan hatalmas cégekbe is, mint az Uber, a Meta vagy éppel a Paypal.

 Miért éri meg mindez Szaúd-Arábiának?

A golf jövőjét meghatározó megállapodás bejelentése egybeesett Anthony Blinken amerikai külügyminiszter szaúdi látogatásával. Persze közvetlenül a sportüzlet nem fogja azonnal átalakítani az amerikai-szaúdi kapcsolatokat, ugyanakkor közép távon Rijád egyértelműen nagyot nyert a fejleményekkel.

Egyrészt a golf hatalmas üzlet. Ugyan a LIV Golf projekt eddig nem hozott óriási bevételt a szaúdiaknak (különösen, mivel egyelőre csak a második szezonja fut), de az új felállás mindenképp jövedelmező lehet majd a szaúdi befektetési alapnak. Az az év végére derül ki, hogy az új vállalat értéke mekkora lehet, de jelenleg körülbelül tízmilliárd dollárra becsülik. 2022-ben a PGA másfél milliárd dolláros bevételt mutatott fel, ami a jövőben emelkedhet is.

Ezzel összefüggésben, a különböző sportágakban való vezető szerep elérése fontos része a szaúdi modernizációs programnak. Katarhoz hasonlóan, amelyik a 2022-es labdarúgó-világbajnoksággal nagy versenyelőnyre tett szert, Szaúd-Arábia is igyekszik fejleszteni az olajtól független iparágait, és ezzel párhuzamosan minél diverzebb befektetési portfóliót alkotni. A golfba és a labdarúgó-klubcsapatokba való befektetés mellett könnyen lehet, hogy a királyság közösen fog pályázni a 2030-as vébére Egyiptommal és Görögországgal, de a Forma-1, valamint az NBA is lehetséges célponttá válhat. Persze ezzel párhuzamosan Szaúd-Arábia a saját sportturisztikai szektorát is fejleszti, és várja a (lehetőleg gazdag) golfozni vágyó látogatókat.

Másrészt ugyanakkor a golfélet dominálására tett kísérletnek komoly politikai vonzata is van. Szaúd-Arábia nagyon sokat tesz azért, hogy a nemzetközi imázsát fejlessze, hogy az országról ne az emberi jogi jogsértések, a konzervatív iszlám, vagy Dzsamal Khasogdzsi meggyilkolása jusson eszünkbe. Ahogy a nagyvállalatok a greenwashing technikáján keresztül igyekeznek a saját termékeiket fenntarthatóbbnak mutatni, mint amilyenek, úgy Szaúd-Arábia és az Öböl-államok is igyekeznek a sportwashingon és a sportba való befektetéseken keresztül saját imázsukat fejleszteni. Ebből a szempontból a golf, amelyhez fontos identitáselemként kapcsolódik a tiszta és becsületes játék (hiszen a pontozási rendszer nagyban épít a játékos tisztességére), jó választás lehet – nem véletlenül hívta a Bloomberg a fejleményeket Szaúd-Arábia eddigi legnagyobb puhahatalmi győzelmének.

Ráadásul a golfba való befektetés szorosan kapcsolódik a nemzetközi politika szaúdi értelmezéséhez, amelyben az egyének és elitek közötti kapcsolatok kiemelkedően fontos szerepet játszanak. Igaz az a sztereotípia, miszerint rengeteg üzleti vagy politikai döntés születhet a golfpályán, számos diplomata jár el a fogadó országba golfozni és kapcsolatokat építeni. Az, hogy ennek a fórumnak a szervezésében a szaúdiak hirtelen ekkora szerepre tettek szert, egyértelműen megnöveli a mozgásterüket. Ez kifejeződhet olyan egyének befolyásának brutális növekedésén, mint a szaúdi koronaherceghez közel álló al-Rumajjan, vagy az aktív golfozó és golfpálya-tulajdonos Donald Trump és a szaúdi elit közötti kapcsolatokban.

Látható tehát, hogy az Öböl-államok számára a sport egy kiváló terepet jelenthet arra, hogy szinte észrevétlenül növeljék hatalmukat és befolyásukat globális szinten. Ehhez nincs szükségük korrupcióra vagy bármilyen illegális eszközre, csak jól időzített befektetésekre. Sokatmondó, hogy az egyébként elég szaúdi-kritikus Joe Biden amerikai elnök is csak egy támogató hangvételű viccel intézte el az egész ügyet:

Én is tervezek a PGA-hez csatlakozni.