
13 500 milliárd forint vagyont pakolt egy magánszemély két ismeretlen cégbe, de még egyetlen hivatal vagy hatóság sem jelentkezett, hogy elérte volna az ingerküszöbüket az akció, ami – papíron – annyi pénzt mozgatott meg, amennyiből háromszor fel lehetne építeni az új paksi atomerőművet.

A bankokat sújtó újabb elvonások hatására várhatóan tovább csökkenek a hozamok az állampapírpiacon. A tranzakciós illeték-emeléseket pedig tovább háríthatják a bankok – nem a lakosságra, amelyet a kormány „megvédett”, hanem a vállalkozásokra. Ami persze újabb inflációs kockázatokat hordoz.

Kongatják a vészharangot az építőipari vállalkozások, mert a keleti tőkebeáramlás mellékhatásaként azt tapasztalják: nem rúgnak labdába a gigaépítkezéseken, miközben a kormányzati beruházásokat felfüggesztették. A török, koreai és kínai befektetők fővállalkozót, alvállalkozókat, munkaerőt, sőt alapanyagot is hoznak magukkal országukból.