A modern újságírás másfél évszázadában igazán tömeges elsőlapos megjelenést egyedül 1956 forradalma és az Orbán-rendszer kapott, a világsajtó alapvetően a nyugatos mintakövetés elvárásait kéri számon a magyar politikán – nyilatkozta a 24.hu-nak Tölgyessy Péter. Kétrészes interjúnk első fele.
Egy diktatúrában nem csak ellenállni vagy kollaborálni lehet, hanem élni-létezni is kell benne – nyilatkozta lapunknak Huhák Heléna történész, akivel a nemrég megjelent Agitátorok című könyve apropóján beszélgettünk, és eljátszottunk egy korabeli agitációt is.
Több százezer menekült érkezett már Magyarországra, ám sokan nem szerepelnek a hivatalos nyilvántartásában, mert egyelőre turistaként tartózkodnak nálunk – nyilatkozta a 24.hu-nak Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke, aki elárulta azt is, mi lesz az elkövetkező hetekben a válságkezelés legégetőbb problémája.
A 40. születésnapját ünneplő Molnár Ferenc Caramellel egyebek mellett arról beszélgettünk, miért vitte el kislányát a törökszentmiklósi romatelepre, hogyan élte meg, hogy börtönsláger lett az egyik dala, de elárulta azt is, nem lesz maradéktalanul elégedett a szavazatával április elején.
Az ellenállásnak nagyon sok formája létezett 1944–45-ben, többnyire puskalövés nélkül is működött – nyilatkozta a 24.hu-nak Bartha Ákos történész, akivel a nemrég megjelent, Véres város című könyve apropóján beszélgettünk.
A nyugati mainstream sajtó általában végletekben fogalmaz Magyarországról: hol a lelkes csodálat, hol a túlzásokkal teli kritika hangján szólnak a minket érintő cikkek, de inkább az utóbbi jellemző – mondja Szalay-Berzeviczy András, a Címlapon Magyarország – Hazánk története a nyugati sajtó tükrében 1848–2020 című kötet egyik szerzője.
Előítélet, érzéketlenség, korrupció, kiszolgáltatottság, visszaélés – ezekről szól a Káva Kulturális Műhely öt új kisfilmje. Másoktól is várnak ilyeneket Instán és TikTokon, hogy némelyikből előadás születhessen.
Sok tízezer háztartásban – főként a legszegényebb falvakban – nincs elég pénz arra, hogy mindent megadjanak a kutyáknak, amire szükségük lenne. A házi kedvenceknek és a gazdáiknak a máltai szeretetszolgálat ingyenes kutyaivartalanítással segít.
A történész tabukat döntő kötetet jelentetett meg, melyben például azt állítja, hogy az 1956 utáni perek nem nevezhetők koncepciós eljárásoknak, illetve a forradalom után kivégzettek többségnek a tevékenységét nehéz lenne morálisan egységesen értékelni.
Az a világ már régen elmúlt, hogy egy történész csak úgy kutatgat bele a nagyvilágba, az adófizetők meg szó nélkül állják a cechet – mondja Ablonczy Balázs történész. Interjú.
Az Ötkarikás szemek olimpiai kibeszélőjében próbáltuk megfejteni a kajakos Tótka Sándor győzelmének titka mellett azt is, hogy párhuzamba hozható-e Kozák Danuta olimpiai teljesítménye Hosszú Katinkáéval. Szóba került persze Csipes Tamara és Rasovszky Kristóf ezüstje is, viszont nem született tudományos magyarázat arra, hogy a magyarok eddigi 15 érméből miért nyertek 13-at a férfiak.
Valójában csak vesztesei voltak annak a pernek, amelynek a tétje Babits Mihály szerzői jogainak megszerzése volt – állítja Székely László, az esetről szóló kötet szerzője. A jogászprofesszorral beperelt vonósnégyesről, feleségek között szétosztott költői jogdíjakról és önként megcsonkított művekről is beszélgettünk.
Két éve vonult nyugdíjba Beer Miklós váci püspök, aki úgy érzi, azóta talán még több dolga akad, mint volt az egyházmegye vezetőjeként. Létrehozott egy alapítványt, amely „örökbe fogadta” az ezer lelkes Ságújfalut. Megnéztük, mire jutott eddig a nyugalmazott püspök a nógrádi kisfaluban.
Lehet-e népszerűsíteni a homoszexualitást, és ha igen, hogyan? Homofóbnak titulálható-e, aki ellenzi a melegházasságot? Egyebek mellett ezekről is beszélgettünk a melegségét nyíltan vállaló Szekeres Zsolt jogásszal és Szőnyi Szilárd konzervatív publicistával. Páros interjú.
Nem vagyok elég okos és tájékozott, hogy a bonyolult ügyeket megértsem, de azt biztosan kiszúrom, ha valakit bántanak, megaláznak, és azt képtelen vagyok elviselni – nyilatkozza a 24.hu-nak Nagy Zsolt, aki az arcát adta az állami gyűlöletpropaganda ellen indított kampányhoz. Interjú.
A politikusok és a pártszimpatizánsok többsége a magyar valóságot csak a saját buborékjából szemléli – mondja a 24.hu-nak Cser-Palkovics András. A székesfehérvári fideszes polgármesterrel a várható mocskos kampányról, vérző ujjról, VIP-páholyról, Dobrev Kláráról és fizetés nélküli szabadságról is beszélgettünk.
Nem gyűlölöm a katolikus egyházat – nyilatkozta a 24.hu-nak Perintfalvi Rita, akinek a napokban jelenik meg az Amire nincs bocsánat című könyve, melyben az egyházon belüli szexuális bántalmazások ügyét dolgozza fel. A katolikus teológus szerint végtelen a gonoszság, amivel szembe kellett néznie, és még a szadizmusnál is van gyötrőbb bántalmazás.
Az egészséges társadalomnak az az egyik ismérve, hogy a sikeres vállalkozói lét nem függ a politikától – nyilatkozza a 24.hu-nak Balogh Levente. A Szentkirályi Magyarország elnök-tulajdonosával egyebek mellett tokaji befektetésről, PET-palackról, sárga rózsáról, pénzszórásról és levesfőzésről beszélgettünk.
Győr kormánypárti polgármestere, a helyi kórház kardiológiai osztályának vezetője igazi fenegyerek, elmondása szerint eddig mégsem kapott soha feddést pártja vezetőitől. Az interjúban szó esik papagájokról, 3:20-as bluesról, Törőcsikről és Nyilasiról, a lex Dézsiről, sőt még egy ellenzéki politikusról is.
Minden szempontból a normalitást képviselem, amibe aligha fér bele, hogy a felebarátom azt kívánja: dögöljek meg a gyerekeimmel együtt – nyilatkozza Tóth Krisztina író-költő. Női jogokról, Holdról, pitbullokról, intimszféráról, ovis apukákról és toxikus Magyarországról is beszélgettünk.
Hat egykori tanítványa egy-egy személyes történet felidézésével köszönti születésnapján a történészt.
Naponta többször pittyeg a telefonom, hogy nem mennek át az utalásaim, mert nincs fedezet a számlámon – árulta el a 24.hu-nak Molnár Áron. A noÁr Mozgalom alapítója arról is beszél, miért pörög folyton ezerrel, képes-e eldönteni, mi számít abúzusnak, illetve elfogadná-e Mészáros Lőrinc támogatását.
Egy őrületes rögtönzés folyt 133 napon keresztül – mondja Hatos Pál történész, aki interjúnkban lerombolja a vörös- és fehérterrorhoz kapcsolódó mítoszokat, valamint kifejti, miért tekinthető a proletárdiktatúra a baloldal Mohácsának.
Egyelőre nem tudni, lesznek-e új, önkormányzati kialakítású oltópontok Szombathelyen. Kis magyar abszurd pandémia idején: már az oltópontokból is lehetnek kormánypártiak és ellenzékiek.
