Már több mint egy évtizede agrárvállalkozóként is tevékenykedik Szécsi Zoltán vízilabdázó, aki jelenleg éppen 220 hektáron gazdálkodik. Meglátogattuk az aranykalászos gazdává avanzsált háromszoros olimpiai bajnokot, hogy megnézzük, miként megy neki a farmerélet. Sok mindenen elcsodálkoztunk.
Nem hiszek abban, hogy a történelemben „az igazság” megismerhető, a múltat a maga teljes egészében képtelenség rekonstruálni – nyilatkozta a 24.hu-nak Csunderlik Péter történész, akivel a Galilei Körről szóló, nemrég megjelent könyvéről beszélgettünk. Szóba került a kultúrharc, a diákegyesület felelőssége a világháborús vereségben, de felelevenítettünk néhány konteót is a Horthy-korszakból.
Ha azt gondoljuk, hogy a gyerekeink az iskolapadból kikerülve a XIX. századba lépnek ki, akkor ez a jelenlegi oktatási rendszer kiváló, hiszen nagyjából egy két évszázaddal ezelőtti világra készíti fel a fiatalokat – nyilatkozta a 24.hu-nak Balogh Péter (Petya), a Cápák között című üzleti showműsor alapembere. Interjú.
Aki nem felnőtt párkapcsolatban él, az újra és újra pofára esik – állítja Dr. Csernus Imre. A pszichiáterrel egyebek mellett ócska kifogásokról, büdös lábú kisparasztokról, rózsaszín ködökről, széllel szembe hugyozásról beszélgettünk.
Dr. Vámos Zoltán egyszerre klinikai aneszteziológiai és intenzív terápiás orvos, mentőorvos – és filmrendező. Vajon lehet-e egyformán magas színvonalon űzni két ilyen nagyon különböző pályát? Szerinte lehet. Portré öt jelenetben és öt ügyeletben.
Nemrég jelent meg a Horthy Miklós, a haditengerésztiszt című kötet. A szerzővel, Turbucz Dávid történésszel a többi között arról beszélgettünk, valóban utálta-e a kormányzó Károlyi Mihályt, milyen anyagi körülmények között élhetett a birodalmi tengerésztiszt, és szóba került az államfő titokzatos sárkánytetkója is.
Mivel az aktuális politikai hatalom évtizedek óta nem érez társadalmi nyomást, hogy érdemben hozzányúljon az abortuszszabályokhoz, ezért nem is foglalkozik vele, csupán időnként gesztusokat tesz mindkét oldalnak – mondja Balogh Lídia társadalomkutató, akivel a szívhangrendelet apropóján beszélgettünk,
A napokban megjelenő Száz év múlva lejár? című kötet apropóján a többi között arról beszélgettünk Ablonczy Balázs történésszel, hogy Búvár Kund legendájával is le kellene-e számolnunk, mit tart a legkártékonyabb konteónak, illetve miért megértő néhány Trianon-legendával kapcsolatban.
Interjú a baloldal vidéki esélyeiről és az élelmiszer-inflációról a négy éve politikai nyugdíjba vonult egykori agrárállamtitkárral, az MSZP volt elnökhelyettesével.
Percről percre követjük az orosz–ukrán háború eseményeit 2022. április 10-én.
Öt olyan választókerület adatait elemeztük, amelyeknek központját egy ellenzéki irányítású megyei jogú város adja. Mindegyikben a fideszes jelölt futott be. Vajon volt-e szerepe ebben annak, hogy kistelepülések is tartoznak a nagyvárosi körzethez?
Az Orbán-rendszert világméretű társadalmi mozgás alapozta meg, végső sorsáról is ez határoz majd – nyilatkozta a 24.hu-nak Tölgyessy Péter. Kétrészes interjúnk második része.
A modern újságírás másfél évszázadában igazán tömeges elsőlapos megjelenést egyedül 1956 forradalma és az Orbán-rendszer kapott, a világsajtó alapvetően a nyugatos mintakövetés elvárásait kéri számon a magyar politikán – nyilatkozta a 24.hu-nak Tölgyessy Péter. Kétrészes interjúnk első fele.
Egy diktatúrában nem csak ellenállni vagy kollaborálni lehet, hanem élni-létezni is kell benne – nyilatkozta lapunknak Huhák Heléna történész, akivel a nemrég megjelent Agitátorok című könyve apropóján beszélgettünk, és eljátszottunk egy korabeli agitációt is.
Több százezer menekült érkezett már Magyarországra, ám sokan nem szerepelnek a hivatalos nyilvántartásában, mert egyelőre turistaként tartózkodnak nálunk – nyilatkozta a 24.hu-nak Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke, aki elárulta azt is, mi lesz az elkövetkező hetekben a válságkezelés legégetőbb problémája.
A 40. születésnapját ünneplő Molnár Ferenc Caramellel egyebek mellett arról beszélgettünk, miért vitte el kislányát a törökszentmiklósi romatelepre, hogyan élte meg, hogy börtönsláger lett az egyik dala, de elárulta azt is, nem lesz maradéktalanul elégedett a szavazatával április elején.
Az ellenállásnak nagyon sok formája létezett 1944–45-ben, többnyire puskalövés nélkül is működött – nyilatkozta a 24.hu-nak Bartha Ákos történész, akivel a nemrég megjelent, Véres város című könyve apropóján beszélgettünk.
A nyugati mainstream sajtó általában végletekben fogalmaz Magyarországról: hol a lelkes csodálat, hol a túlzásokkal teli kritika hangján szólnak a minket érintő cikkek, de inkább az utóbbi jellemző – mondja Szalay-Berzeviczy András, a Címlapon Magyarország – Hazánk története a nyugati sajtó tükrében 1848–2020 című kötet egyik szerzője.
Előítélet, érzéketlenség, korrupció, kiszolgáltatottság, visszaélés – ezekről szól a Káva Kulturális Műhely öt új kisfilmje. Másoktól is várnak ilyeneket Instán és TikTokon, hogy némelyikből előadás születhessen.
Sok tízezer háztartásban – főként a legszegényebb falvakban – nincs elég pénz arra, hogy mindent megadjanak a kutyáknak, amire szükségük lenne. A házi kedvenceknek és a gazdáiknak a máltai szeretetszolgálat ingyenes kutyaivartalanítással segít.
A történész tabukat döntő kötetet jelentetett meg, melyben például azt állítja, hogy az 1956 utáni perek nem nevezhetők koncepciós eljárásoknak, illetve a forradalom után kivégzettek többségnek a tevékenységét nehéz lenne morálisan egységesen értékelni.
Az a világ már régen elmúlt, hogy egy történész csak úgy kutatgat bele a nagyvilágba, az adófizetők meg szó nélkül állják a cechet – mondja Ablonczy Balázs történész. Interjú.
Az Ötkarikás szemek olimpiai kibeszélőjében próbáltuk megfejteni a kajakos Tótka Sándor győzelmének titka mellett azt is, hogy párhuzamba hozható-e Kozák Danuta olimpiai teljesítménye Hosszú Katinkáéval. Szóba került persze Csipes Tamara és Rasovszky Kristóf ezüstje is, viszont nem született tudományos magyarázat arra, hogy a magyarok eddigi 15 érméből miért nyertek 13-at a férfiak.
Valójában csak vesztesei voltak annak a pernek, amelynek a tétje Babits Mihály szerzői jogainak megszerzése volt – állítja Székely László, az esetről szóló kötet szerzője. A jogászprofesszorral beperelt vonósnégyesről, feleségek között szétosztott költői jogdíjakról és önként megcsonkított művekről is beszélgettünk.
