Bihari Dániel

„Feleségeddel vagy valaki mással hátulról közösültél, kutyák módjára? Ha ezt tetted, vezekelj 10 napig kenyéren és vízen.”

És pénteken, vasárnap, böjt idején, egyházi ünnepeken, és amikor az asszony tisztátalan. A kora középkor embere számára évi 260-270 napon tiltva volt a szex.

Az emberi szervezet vízhűtéses rendszer, működtetése rengeteg energiát emészt fel különösen akkor, ha a magas páratartalom miatt hatásfoka jelentősen romlik. Innen a kettős veszély.

Taligába ültetve lökték le a mai Gellért hegyről, dárdával mellbe szúrták, majd fejét szétverték egy kövön.

Az Állami Áruház több, mint propagandafilm, 1952-es forgatásakor ezért is kellett nagyon odafigyelni, a humor nehogy elbagatellizálja az „ellenség gyűlöletességét”.

A világ leghíresebb kémnője nem is volt kém, de még „egzotikus” származású sem. A holland táncosnő bűnbak volt.

A pletyka szerint legalábbis nagyjából ennyi furcsa haláleset történt Kisteleken a „boszorkány” 1911-es letartóztatásáig.

III. András, az „utolsó aranyágacska” életét végigkísérte a származását övező bizonytalanság, és utódai sem voltak emlékéhez kegyesek.

A keresztény Európa fellélegzett, a harang pedig zúgott a nándorfehérvári diadal után.

A nőt saját fia fogta le. A felszabadulás első, „boldog napjai” Székesfehérváron, 1944-45 fordulóján.

Volt egy magyar vitéz, aki élete árán akadályozta meg, hogy a török zászlót Nándorfehérvár tornyára tűzzék. Ma Dugovics Tituszként ismerjük.

Ez nem egy rossz vicc. ’44 telén a fehérvári pincéből nézve a szovjet bevonulást, tényleg felmerült ez a gondolat, mint „jobbik rossz”.

Koreai szúnyognak hívják, agyvelőgyulladást is terjeszthet, és sajnos úgy tűnik, jól érzi magát a magyar klímán. Megjelenésével új vírusok okozta járványok jöhetnek, de már önmagában az is nagyon borús jövőt vetít elénk, ha ez a rovar képes lesz itt áttelelni.

Évszázadokon át országgyűlések, hadak gyülekezőhelye volt a mai Városligetet is magába foglaló Rákos mezeje. Magyarország egészére, de sokszor Európára kiható folyamatok indultak innen a középkorban.

A világháború, a forradalmak, a trianoni sokk – Magyarország talán nem is lehetett volna mélyebben, mint amikor Teleki Pál 1920. július 19-én átvette a kormányrudat.

Ma még úgy látszik, a hétvége időjárását záporok, zivatarok tarkítják, de a kérdés nyilván nem ilyen egyszerű. Elmagyarázzuk, mi történt a hétvégén és mi jön most.

Néro a keresztények nyakába varrta a történelem egyik legpusztítóbb tűzviharát, az utókor pedig Néróéba.

Civilek tömeges elhurcolása hozzátartozott a Vörös Hadsereg gyakorlatához, de erdélyi specialitás volt, hogy ez etnikai tisztogatásra tett kísérletet is volt egyben.

Szitkozódva, káromkodva ütötték-verték, letépték a kabátját, hosszú bajszánál fogva vonszolták végig az úton.

Korabeli tisztiorvosi jelentés számol be róla, hogyan kértek segítséget a megerőszakolt nők Kelet-Magyarországon.

Sokan vélik úgy, a nagyfejedelem a 907-es pozsonyi csatában vesztette életét három fiával együtt. Még a dátumot is megadják: 907. július 7.

Már ha ez Önnek sütkérezést jelent a vízparton. Vagy nem szereti az esőt és szelet.

„Ébredj, Csaba, ébredj, bajban van a székely! Abban a pillanatban Erdélyország fölött nagy csörgés-csattogás támadt az égboltozaton.”

A hatalmas frank király elrendelte: „a magyarok kiirtassanak”. Aztán 907-ben a korabeli Európa legnagyobb serege futott hazafelé Pozsony alól – csúnyán bevert fejjel.