A magyar lakosság nem csupán űzött vadként menekült a mongolok elől, hanem több helyen is fegyvert fogott, hogy szembeszálljon az elsöprő túlerővel. Ilyen, eredeti állapotukban helyreállított erődítéseket látogattunk meg szakértők kíséretében.
A szénerőművek és fakályhák korma a levegőbe jutva egyes területeken ráerősíthet a hidegre: ez nem lenne a történelemben példátlan.
A nyugati közvélemény, de még az orosz cár is kiállt a magyar vezetőkért, önmérsékletre szólították fel a császárt. Európa polgárainak olyannyira nem volt közömbös a magyar szabadság ügye, hogy Haynaut csaknem meglincselték Londonban.
Néhány hűvösebb nap után megjön az enyhülés sok napsütéssel, de alig lesz időnk kiélvezni. A vénasszonyok nyarát hamar markáns lehűlés követi.
Látjuk a kiindulópontot és a végeredményt, a folyamatot azonban nem ismerjük: olyan, mintha egy leeresztett léggömb hirtelen bonyolult ugrálóvárrá válna.
Vasárnaptól szárazabb és naposabb idő érkezik, de a mostaninál jó pár fokkal hidegebb lesz.
Rákosi lába alól Hruscsov valóságos földcsuszamlást előidéző beszéde hatására kezdett el kicsúszni a talaj, az utolsó csapást a hazai pártvezetés vitte be „magyaros rafinériával”.
Marad a szokatlanul hűvös idő, de kevesebb esővel, és helyenként szó szerint fagyos hajnalokkal.
Margit hercegnő feletteseivel összefogva dacolt apja akaratával és soha nem hagyta el a domonkos kolostort, amiért IV. Béla a jelek szerint megharagudott.
Kik voltak az 1782-ben megkínzott és kivégzett vagy sáncmunkára ítélt, majd száműzött cigány nők és férfiak? Miért szakítottak ki a családjukból 64, mit sem sejtő gyereket? A „Nyúzóvölgy tragédiája” mögötti emberi sorsokat kutattuk.
Kemenesi Gábor virológust kérdeztük a már hazánkban is elérhető kétkomponensű vakcináról, az ismétlő oltások időpontjáról, és arról, mit takar, hogy Bulgária „influenzának nyilvánította a covidot”.
A szárazodás a patakokat sem hagyja érintetlenül: a változásnak már szemmel látható nyomai vannak, hosszabb távon egyre több helyen szűnhet meg a csobogás.
A hét második felében érkezik a nyárzáró hidegfront, a napi középhőmérsékletek 12-14 fokra süllyednek – de már látszik a vénasszonyok nyara is.
Felhős, esős lesz a hét második fele, a tartósan csapadékos tájakon 20 foknál nem lesz melegebb.
A 2022/2023-as fűtési szezon időjárása bizonyos jelek alapján átlagosnak ígérkezik, ám esetünkben az átlagos inkább jelent rosszat, mint jót.
Kinizsi Pál sorsa halála után is bővelkedik az izgalmakban: a nyughelyét őrző templomot felrobbantották, sírját kirabolták, majd csontjait újratemették, de mégis eltűntek. És állítólag még holta után is törököt ölt.
Különleges volt az idei aszály, vagy ez az új normális? Melyik magyar megyét kellene feláldozni, hogy stabilabban legyen csapadék? És hova költözzön, aki élhető időjárást akar? Klímamegfejtések szakértővel az Első kézből podcastban.
Szerdán egy hidegfront megnyitja az északi pályát a légtömegek előtt, de visszatér még a nyárias idő.
A klímaváltozás az időjárási szélsőségek gyakoribbá válásával és kiéleződésével jár: az idén megtapasztalt aszály nem lesz állandó, de rosszabb igen.
A kolóniák létszáma az év ezen szakaszában éri el a maximumát, sűrűsödnek az ember-lódarázs találkozások. Alapvetően egy békés fajról van szó, ám azt azért fontos tudni: a lódarázs nem játék.
Összesen negyvenegyen haltak megalázó kínhalált 1782-ben, mire az uralkodó leállította a vérengzést: a gyűlölet és előítélet csúcspontja Kemencén, a honti vármegyeházán, valamint a hátborzongató nevet viselő Nyúzóvölgyben robbant ki.
Miután Batu kán feldúlta Magyarországot, szomszédságunkban megalapította az Arany Hordát. A szokatlan név egy még furcsább, mongol típusú, de török nyelvű és iszlám vallású államot takart.
Adott időjárási szituációban szombaton délben képtelenség volt megállapítani, hogy este lesz-e vihar Budapesten – mondta lapunknak Molnár László meteorológus.
A hét második felében újra melegedés indul, a csúcs 35 fok is lehet. Miközben bárhol eshet az eső.
