Az Apaj névre keresztelt egyik gólya a Kiskunságban kelt ki, és nevelkedett természetes körülmények között. Kirepülése után néhány kilométeres körzetbe járt ki szüleivel táplálékot keresni, majd augusztus elején kezdte meg vonulását. A legfrissebb információnk szerint már a szudáni főváros, Kartúm közelében jár – olvasható a Magyarországon eddig egyedülálló kísérletet szervező Ecocaritas Egyesület közleményében.
A másik kisgólya, Ipoly embernél nevelkedett madár, amely három társával együtt július végén került az Ipoly folyó mellett kialakított röpdébe, ahol fokozatosan szoktatták vissza a természetes “gólyaéletre”. Szabadon engedése után csatlakozott egy gólyacsapathoz, és augusztus közepén ő is útra kelt társaival. Jelenleg kissé Apaj mögött jár, éppen Egyiptomban, a Nílus menti Kena városától pár kilométerrel délre tartózkodik.
Apaj és Ipoly első vándorútja a www.greenmania.hu és a www.gilice.hu honlapokon követhető nyomon.
Az Ecocaritas közlése szerint az Európai Unió támogatásával megvalósuló program fő célja a középfeszültségű elektromos szabadvezetékek madárbaráttá tétele, azaz a “madárgyilkos” tartóoszlopok és szerelvényeik megfelelő szigetelése. A hazai vezetékhálózaton évente legkevesebb 30 ezer madár, köztük számos világszerte veszélyeztetett faj (kerecsensólyom, parlagi sas, kék vércse) esik áramütés áldozatául.
A fiatal, fészekből frissen kirepülő fehér gólyákat fokozottan fenyegeti az áramütés veszélye. A még bizonytalanul manőverező gólyafiak könnyen a szigeteletlen, gyakran a felnőtt madarakat sem kímélő 20 ezer voltos villanyoszlopokon lelik halálukat. Az elmúlt húsz évben a dokumentált fehérgólya-pusztulások száma meghaladta a 700-at.
“Mozgásuk ismeretében pontosabban fel tudjuk mérni a veszélyeztetettségük mértékét az adott területen, így a forrásokat a legveszélyesebb oszlopok szigetelésére összpontosíthatjuk” – idézi a közlemény Kis Ferencet, az Ecocaritas Egyesület projektvezetőjét.
