Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkavállalót kérelmére a munkáltatónál, az eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. A bíróság mellőzheti a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését a munkáltató kérelmére, ha a munkavállaló továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el. Ha a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezése nem történik meg, a bíróság a munkáltatót a munkavállaló legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi. A bíróságnak mérlegelési joga van a jogkövetkezmények közötti választást illetően.
Ha a munkavállaló nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a munkaviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg.
A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és a jogellenes munkaviszony megszüntetéssel felmerült kárát. Nem kell megtéríteni a munkabérnek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült.
Ha a munkavállaló, ha munkaviszonyát nem a törvényben előírtak szerint szünteti meg, köteles a munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése csak azért jogellenes, mert a felmondási ideje egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége a le nem töltött időre áll fenn. A munkáltató azonban érvényesítheti a felmondási időre járó átlagkereseten felüli összegű kár esetén a kár fennmaradó részét.
Vonatkozó jogszabály:
Munka Törvénykönyve 100-101. §
